箴言 知恵の泉 17
1 睦じうして一塊の乾けるパンあるは あらそひありて宰れる畜の盈たる家に愈る
Jobb a száraz falat, melylyel van csendesség; mint a levágott barmokkal teljes ház, melyben háborúság van.
2 かしこき僕は恥をきたらする子ををさめ 且その子の兄弟の中にありて產業を分ち取る
Az értelmes szolga uralkodik a gyalázatos fiún, és az atyafiak között az örökségnek részét veszi.
3 銀を試むる者は坩堝 金を試むる者は鑢 人の心を試むる者はヱホバなり
Az olvasztótégely az ezüst számára van, és a kemencze az aranyéra; a szívek vizsgálója pedig az Úr.
4 惡を行ふものは虚偽のくちびるにきき 虚偽をいふ者はあしき舌に耳を傾ぶく
A gonosztevő hallgat az álnok beszédekre, a csalárd hallgat a gonosz nyelvre.
5 貧人を嘲るものはその造主をあなどるなり 人の災禍を喜ぶものは罪をまぬかれず
A ki megcsúfolja a szegényt, gyalázattal illeti annak Teremtőjét; a ki gyönyörködik másnak nyomorúságában, büntetlen nem lészen!
6 孫は老人の冠弁なり 父は子の榮なり
A véneknek ékessége az unokák, és a fiaknak ékessége az atyák.
7 勝れたる事をいふは愚なる人に適はず 况て虚偽をいふ口唇は君たる者に適はんや
Nem illik a bolondnak az ékes beszéd; még kevésbbé a tisztességesnek a hazug beszéd.
8 贈物はこれを受る者の目には貴き珠のごとし その向ふところにて凡て幸福を買ふ
Drága kő az ajándék elfogadójának szemei előtt; mindenütt, a hova csak fordul, okosan cselekszik.
9 愛を追求むる者は人の過失をおほふ 人の事を言ひふるる者は朋友をあひ離れしむ
Elfedezi a vétket, a ki keresi a szeretetet; a ki pedig ismétlen előhoz egy dolgot, elszakasztja egymástól a barátságosokat is.
10 一句の誡命の智人に徹るは百囘扑つことの愚なる人に徹るよりも深し
Foganatosb a dorgálás az eszesnél, mint ha megvernéd a bolondot százszor is.
11 叛きもとる者はただ惡きことのみをもとむ 比故に彼にむかひて殘忍なる使者遣はさる
Csak ellenkezést keres a gonosz, végre kegyetlen követ bocsáttatik ellene.
12 愚なる者の愚妄をなすにあはんよりは寧ろ子をとられたる牝熊にあへ
Találjon valakire a fiától megfosztott medve, csak ne a bolond az ő bolondságában.
13 惡をもて善に報ゆる者は惡その家を離れじ
A ki fizet gonoszt a jóért, nem távozik el a gonosz annak házától.
14 爭端の起源は堤より水をもらすに似たり この故にあらそひの起らざる先にこれを止むべし
Mint a ki árvizet szabadít el, olyan a háborúság kezdete; azért minekelőtte kihatna, hagyd el a versengést.
15 惡者を義とし義者を惡しとするこの二の者はヱホバに憎まる
A ki igaznak mondja a bűnöst, és kárhoztatja az igazat, útálatos az Úrnak egyaránt mind a kettő.
16 愚なる者はすでに心なし何ぞ智慧をかはんとて手にその價の金をもつや
Miért van a vétel ára a bolondnak kezében a bölcseség megszerzésére, holott nincsen néki elméje?
17 朋友はいづれの時にも愛す 兄弟は危難の時のために生る
Minden időben szeret, a ki igaz barát, és testvérül születik a nyomorúság idejére.
18 智慧なき人は手を拍てその友の前にて保證をなす
Értelmetlen ember az, a ki kezét adja, fogadván kezességet barátja előtt.
19 爭端をこのむ者は罪を好み その門を高くする者は敗壞を求む
Szereti a gonoszt, a ki szereti a háborúságot; a ki magasbítja kapuját, romlást keres.
20 邪曲なる心ある者はさいはひを得ず その舌をみだりにする者はわざはひに陷る
Az elfordult szívű ember nem nyerhet jót, és a ki az ő nyelvével gonosz, esik nyomorúságba.
21 愚なる者を產むものは自己の憂を生じ 愚なる者の父は喜樂を得ず
A ki szül bolondot, szüli ő magának bánatra; és nem örvendez a bolondnak atyja.
22 心のたのしみは良薬なり 霊魂のうれひは骨を枯す
A vidám elme jó orvosságul szolgál; a szomorú lélek pedig megszáraztja a csontokat.
23 惡者は人の懐より賄賂をうけて審判の道をまぐ
A kebelből kivett ajándékot az istentelen elveszi, a törvény útának elfordítására.
24 智慧は哲者の面のまへにあり されど愚なる者は目を地の極にそそぐ
Az eszesnek orczájából kitetszik a bölcseség; a bolondnak pedig szemei országolnak a földnek végéig.
25 愚なる子は其父の憂となり 亦これを生る母の煩勞となる
Búsulása az ő atyjának a bolond fiú, és az ő szülőjének keserűsége.
26 義者を罰するは善らず 貴き者をその義きがために扑は善らず
Még megbirságolni is az igazat nem jó, a tisztességest megverni igazságáért.
27 言を寡くする者は知識あり 心の靜なる者は哲人なり
A ki megtartóztatja beszédét, az tudós ember, és a ki higgadt lelkű, az értelmes férfiú.
28 愚なる者も默するときは智慧ある者と思はれ その口唇を閉るときは哲者とおもはるべし
Még a bolond is, amikor hallgat, bölcsnek ítéltetik; mikor ajkait bezárja, eszesnek.
