ヨブ 記 33
1 然ばヨブよ請ふ我が言ふ事を聽け わが一切の言語に耳を傾むけよ
No azért halld meg csak Jób az én szavaimat, és vedd füledbe minden beszédemet!
2 視よ我口を啓き 舌を口の中に動かす
Ímé, megnyitom már az én szájamat, és a beszéd nyelvem alatt van már.
3 わが言ふ所は正義き心より出づ わが唇あきらかにその知識を陳ん
Igaz szívből származnak beszédeim, tiszta tudományt hirdetnek ajkaim.
4 神の靈われを造り 全能者の氣息われを活しむ
Az Istennek lelke teremtett engem, és a Mindenhatónak lehellete adott nékem életet.
5 汝もし能せば我に答へよ わが前に言をいひつらねて立て
Ha tudsz, czáfolj meg; készülj fel ellenem és állj elő!
6 我も汝とおなじく神の者なり 我もまた土より取てつくられしなり
Ímé, én szintúgy Istené vagyok, mint te; sárból formáltattam én is.
7 わが威嚴はなんぢを懼れしめず わが勢はなんぢを壓せず
Ímé, a tőlem való félelem meg ne háborítson; kezem nem lészen súlyos rajtad.
8 汝わが聽くところにて言談り 我なんぢの言語の聲を聞けり云く
Csak az imént mondtad fülem hallatára, hallottam a beszédnek hangját:
9 われは潔淨くして愆なし 我は辜なく惡き事わが身にあらず
Tiszta vagyok, fogyatkozás nélkül: mocsoktalan vagyok, bűn nincsen bennem.
10 視よ彼われを攻る釁隙を尋ね われを己の敵と算へ
Ímé, vádakat talál ki ellenem, ellenségének tart engem!
11 わが脚を桎に夾めわが一切の擧動に目を着たまふと
Békóba veti lábaimat, és őrzi minden ösvényemet.
12 視よ我なんぢに答へん なんぢ此事において正義からず 神は人よりも大なる者にいませり
Ímé, ebben nincsen igazad – azt felelem néked – mert nagyobb az Isten az embernél!
13 彼その凡て行なふところの理由を示したまはずとて汝かれにむかひて辯爭そふは何ぞや
Miért perelsz vele? Azért, hogy egyetlen beszédedre sem felelt?
14 まことに神は一度二度と告示したまふなれど人これを曉らざるなり
Hiszen szól az Isten egyszer vagy kétszer is, de nem ügyelnek rá!
15 人熟睡する時または床に睡る時に夢あるひは夜の間の異象の中にて
Álomban, éjjeli látomásban, mikor mély álom száll az emberre, és mikor ágyasházokban szenderegnek;
16 かれ人の耳をひらき その敎ふるところを印して堅うし
Akkor nyitja meg az emberek fülét, és megpecsételi megintetésökkel.
17 斯して人にその惡き業を離れしめ 傲慢を人の中より除き
Hogy eltérítse az embert a rossz cselekedettől, és elrejtse a kevélységet a férfi elől.
18 人の魂靈を護りて墓に至らしめず 人の生命を護りて劍にほろびざらしめたまふ
Visszatartja lelkét a romlástól, és életét hogy azt fegyver ne járja át.
19 人床にありて疼痛に攻られ その骨の中に絶ず戰鬪のあるあり
Fájdalommal is bünteti az ő ágyasházában, és csontjainak szüntelen való háborgásával.
20 その氣食物を厭ひ その魂靈うまき物をも嫌ふ
Úgy, hogy az ő ínye undorodik az ételtől, és lelke az ő kedves ételétől.
21 その肉は痩おちて見えず その骨は見えざりし者までも顯露になり
Húsa szemlátomást aszik le róla; csontjai, a melyeket látni nem lehetett, kiülnek.
22 その魂靈は墓に近より その生命は滅ぼす者に近づく
És lelke közelget a sírhoz, s élete a halál angyalaihoz.
23 しかる時にもし彼とともに一箇の使者あり 千の中の一箇にして中保となり 正しき道を人に示さば
Ha van mellette magyarázó angyal, egy az ezer közül, hogy az emberrel tudassa kötelességét;
24 神かれを憫れみて言給はん彼を救ひて墓にくだること無らしめよ 我すでに收贖の物を得たりと
És az Isten könyörül rajta, és azt mondja: Szabadítsd meg őt, hogy ne szálljon a sírba; váltságdíjat találtam!
25 その肉は小兒の肉よりも瑞々しくなり その若き時の形状に歸らん
Akkor teste fiatal, erőtől duzzad, újra kezdi ifjúságának napjait.
26 かれ若し神に祷らば神かれを顧りみ 彼をしてその御面を喜こび見ることを得せしめたまはん 神は人の正義に報をなしたまふべし
Imádkozik Istenhez és ő kegyelmébe veszi, hogy az ő színét nézhesse nagy örömmel, és az embernek visszaadja az ő igazságát.
27 かれ人の前に歌ひて言ふ 我は罪を犯し正しきを抂たり 然ど報を蒙らず
Az emberek előtt énekel és mondja: Vétkeztem és az igazat elferdítettem vala, de nem e szerint fizetett meg nékem;
28 神わが魂靈を贖ひて墓に下らしめず わが生命光明を見ん
Megváltotta lelkemet a sírba szállástól, és egész valóm a világosságot nézi.
29 そもそも神は是等のもろもろの事をしばしば人におこなひ
Ímé, mindezt kétszer, háromszor cselekszi Isten az emberrel,
30 その魂靈を墓より牽かへし生命の光明をもて彼を照したまふ
Hogy megmentse lelkét a sírtól, hogy világoljon az élet világosságával.
31 ヨブよ耳を傾むけて我に聽け 請ふ默せよ 我かたらん
Figyelj Jób, és hallgass meg engem; hallgass, hadd szóljak én!
32 なんぢもし言ふべきことあらば我にこたへよ 請ふ語れ 我なんぢを義とせんと慾すればなり
Ha van mit mondanod, czáfolj meg; szólj, mert igen szeretném a te igazságodat.
33 もし無ば我に聽け 請ふ默せよ 我なんぢに智慧を敎へん
Ha pedig nincs, hallgass meg engem, hallgass és megtanítlak téged a bölcseségre!
