ヨブ 記 28
1 白銀掘いだす坑あり 煉るところの黄金は出處あり
Mert van az ezüstnek eredete és helye az aranynak, ahol olvasztják;
2 鐡は土より取り 銅は石より鎔して獲るなり
a vasat a porból veszik és rézzé öntik meg a követ.
3 人すなはち黑暗を破り極より極まで尋ね窮めて黑暗および死蔭の石を求む
Véget vetett a sötétségnek és végesvégig kutatja át a homálynak és vakhomálynak kövét.
4 その穴を穿つこと深くして上に住む人と遠く相離れ その上を歩む者まつたく之を覺えず 是のごとく身を縋下げ 遙に人と隔りて空に懸る
Aknát tört távol a lakóktól; a kik elfelejtvék a lábtól, lebegtek, bolyongtak, távol a halandóktól.
5 地その上は食物を出し 其下は火に覆へさるるがごとく覆へる
A föld – belőle ered a kenyér, s alatta fel van dúlva, mint tűzzel.
6 その石の中には碧の玉のある處あり 黄金の沙またその内にあり
Zafírnak helye az ő kövei, s aranyporai vannak.
7 その逕は鷙鳥もこれを知ず 鷹の目もこれを看ず
Ösvény az, melyet nem ismer ragadozó madár s nem villant rá a sólyom szeme;
8 鷙き獸も未だこれを踐ず 猛き獅子も未だこれを通らず
nem tiporták meg a büszke vadak, nem vonult el rajta oroszlán.
9 人堅き磐に手を加へまた山を根より倒し
A kovára nyújtotta ki kezét, feldúlta tövükből a hegyeket.
10 岩に河を掘り各種の貴き物を目に見とめ
A sziklákban csatornákat hasított s minden drágaságot meglátott a szeme.
11 水路を塞ぎて漏ざらしめ隱れたる寳物を光明に取いだすなり
Hogy ne könnyezzenek, elkötötte a vízereket s a rejtelmet napvilágra hozza.
12 然ながら智慧は何處よりか覓め得ん 明哲の在る所は何處ぞや
De a bölcsesség honnan található és merre van az értelem helye?
13 人その價を知ず人のすめる地に獲べからず
Halandó nem ismeri a becsét a nem található az élők országában.
14 淵は言ふ我の内に在ずと 海は言ふ我と偕ならずと
A mélység mondta: nincs bennem, s a tenger mondta: nincsen nálam.
15 精金も之に換るに足ず 銀も秤りてその價となすを得ず
Finom arany nem adható helyébe s árául nem mérhető le ezüst;
16 オフルの金にてもその價を量るべからず 貴き靑玉も碧玉もまた然り
nem mérhető föl Ófir színaranyával, drága sóhammal és zafírral;
17 黄金も玻璃もこれに並ぶ能はず 精金の器皿も之に換るに足ず
nem ér fel vele arany és üveg, se nem cserében érte aranyedény;
18 珊瑚も水晶も論にたらず 智慧を得るは眞珠を得るに勝る
a korál és kristály nem is említhető, s a bölcsesség birtoka gyöngyöknél külőmb;
19 エテオビアより出る黄玉もこれに並ぶあたはず 純金をもてするともその價を量るべからず
nem ér fel vele Kús topáza, tiszta színarannyal nem mérhető fel.
20 然ば智慧は何處より來るや 明哲の在る所は何處ぞや
A bölcsesség tehát honnan jön, s merre van az értelem helye?
21 是は一切の生物の目に隱れ 天空の鳥にも見えず
El van az rejtve minden élőnek szeme elől, s az ég madarai elől eltakarva.
22 滅亡も死も言ふ 我等はその風聲を耳に聞し而已
Enyészet és halál mondták: füleinkkel hallottuk hírét.
23 神その道を曉り給ふ 彼その所を知りたまふ
Isten érti az útját és ő tudja helyét.
24 そは彼は地の極までも觀そなはし天が下を看きはめたまへばなり
Mert ő a föld széléig tekint, a mi az egész ég alatt van, látja,
25 風にその重量を與へ 水を度りてその量を定めたまひし時
hogy a szélnek súlyát szabja, s a vizet mérték szerint határozza meg.
26 雨のために法を立て 雷霆の光のために途を設けたまひし時
Midőn az esőnek törvényt szabott és tat a mennydörgő villámnak:
27 智慧を見て之を顯はし之を立て試みたまへり
akkor látta őt, számba foglalta, megállapította, át is kutatta;
28 また人に言たまはく視よ主を畏るるは是智慧なり 惡を離るるは明哲なり
és mondta az embernek: lám, az Istenfélelem – az bölcsesség, s a rossztól távozni – értelem.
