イザヤ書 32
1 茲にひとりの王あり 正義をもて統治め その君たちは公平をもて宰さどらん
Íme igazság szerint fog király uralkodni és kormányzók fognak jog szerint kormányozni.
2 また人ありて風のさけどころ暴雨ののがれどころとなり 旱ける地にある水のながれのごとく 倦つかれたる地にある大なる岩陰の如くならん
És mindegyik lesz mint menedék szél elől, mint rejtek zápor ellen, mint vízpatakok a sivatagban, mint nehéz kőszálnak árnyéka bágyadt földön.
3 見るものの目はくらまず 聞ものの耳はかたぶけきくをうべし
Nem vakulnak meg a látók szemei és a hallók fülei figyelni fognak.
4 躁がしきものの心はさとりて知識をえ 吃者の舌はすみやけくあざやかに語るをうべし
Az elhamarkodók szíve értelmes lesz megismerésre és a dadogók nyelve siet tisztán beszélni.
5 愚かなる者はふたたび尊貴とよばるることなく 狡猾なる者はふたたび大人とよばるることなかるべし
Nem neveztetik többé az aljas nemesnek és a fösvény nem mondatik előkelőnek.
6 そは愚なるものは愚なることをかたり その心に不義をかもし邪曲をおこなひ ヱホバにむかひて妄なることをかたり 饑たる者のこころを空しくし渇けるものの飮料をつきはてしむ
Mert az aljas aljasságot beszél és szíve jogtalanságot cselekszik, istentelenséget cselekedve és tévedést beszélve az Örökkévaló ellen, üresen hagyva az éhezőnek lelkét és a szomjazónak italát elvonva.
7 狡猾なるものの用ゐる器はあしし 彼あしき企圖をまうけ虛僞のことばをもて苦しむ者をそこなひ 乏しき者のかたること正理なるも尚これを害へり
És a fösvénynek fegyverei gonoszak; ő fondorlatokat eszelt ki, hogy megrontsa a szegényeket hazug beszédekkel és mikor a szűkölködő jogosságot beszél.
8 たふとき人はたふとき謀略をまうけ恒にたふとき事をおこなふ
De a nemes dolgokat eszelt ki, és ő nemes dolgoknál megmarad.
9 安逸にをる婦等よおきてわが聲をきけ 思煩ひなき女等よわが言に耳を傾けよ
Gondtalan asszonyok, fel, halljátok szavamat, bizakodó leányok, figyeljetek beszédemre.
10 思煩ひなきをんなたちよ一年あまりの日をすぎて摺きあわてん そは葡萄の収穫むなしく果ををさむる期きたるまじければなり
Esztendőn fölül napok múlva remegni fogtok ti bizakodók, mert elveszett a szüret, gyümölcsszedés nem lesz.
11 やすらかにをる婦等よふるひおそれよ おもひわづらひなき者よをののきあわてよ 衣をぬぎ裸體になりて腰に麁服をまとへ
Reszkessetek ti gondtalanok, remegjetek ti bizakodók, vetkőzzetek, meztelenedjetek, gyászt öltsetek az ágyékra!
12 かれら良田のため實りゆたかなる葡萄の樹のために胸をうたん
Mellet verdesnek a gyönyörűséges mező miatt, a termékeny szőlő miatt.
13 棘と荊わが民の地にはえ 樂みの邑なるよろこびの家々にもはえん
Népem földjén tövis és tüske nő ki, bizony mind a vígságos házain az ujjongó városnak.
14 そは殿はすてられ にぎはひたる邑はあれすたれ オペルと櫓とはとこしへに洞穴となり 野の驢馬のたのしむところ羊のむれの草はむところとなるべし
Mert a kastély pusztán maradt, a zajos város elhagyatott, bástya és őrtorony barlangokká váltak örökre, vadszamarak vígságául, nyájak legelőjéül.
15 されど遂には靈うへより我儕にそそぎて 荒野はよき田となり 良田は林のごとく見ゆるとききたらん
Mígnem kiömlik ránk a szellem a magasból és a puszta termőfölddé lesz és a termőföld erdőnek tekintetik.
16 そのとき公平はあれのにすみ 正義はよき田にをらん
És lakozik a pusztában jogosság és igazság a termőföldön lakik.
17 かくて正義のいさをは平和 せいぎのむすぶ果はとこしへの平隱とやすきなり
És lesz az igazságnak műve béke és az igazság munkája békesség és biztonság mindörökre.
18 わが民はへいわの家にをり 思ひわづらひなき住所にをり 安らかなる休息所にをらん
És lakni fog népem a béke hajlékában és biztos lakásokban és gondtalan nyugalomban.
19 されどまづ雹ふりて林くだけ邑もことごとくたふるべし
És jégeső lesz, mikor ledől az erdő és alacsonyra alacsonyul a város.
20 なんぢらもろもろの水のほとりに種をおろし 牛および驢馬の足をはなちおく者はさいはひなり
Boldogok ti; akik magot szórtok minden víz mellett, kik szabadon bocsátjátok az ökör és szamár lábát.
