Romani 1

1 Paolo, servo di Cristo Gesù, chiamato ad essere apostolo, appartato per l’Evangelo di Dio,

Pál, Jézus Krisztusnak szolgája, elhívott apostol, kiválasztva Isten evangéliumának hirdetésére,

2 ch’Egli avea già promesso per mezzo de’ suoi profeti nelle sante Scritture

amelyet eleve megígért az ő prófétái által a szent írásokban,

3 e che concerne il suo Figliuolo,

az ő Fia felől, aki Dávid utóda volt test szerint,

4 nato dal seme di Davide secondo la carne, dichiarato Figliuolo di Dio con potenza secondo lo spirito di santità mediante la sua risurrezione dai morti; cioè Gesù Cristo nostro Signore,

de aki a szentség Lelke szerint, a halálból való feltámadása által, Isten hatalmas Fiának bizonyult, a mi Urunk Jézus Krisztus felől,

5 per mezzo del quale noi abbiam ricevuto grazia e apostolato per trarre all’ubbidienza della fede tutti i Gentili, per amore del suo nome

aki által kegyelmet és apostolságot kaptunk az ő nevéért, hogy hitre és engedelmességre hívjuk a pogányokat.

6 fra i quali Gentili siete voi pure, chiamati da Gesù Cristo

Ezek közé tartoztok ti is, Jézus Krisztus elhívottai.

7 a quanti sono in Roma, amati da Dio, chiamati ad esser santi, grazia a voi e pace da Dio nostro Padre e dal Signore Gesù Cristo.

Mindenkinek, akik Rómában vagytok, Isten szeretteinek, az elhívott szenteknek: Kegyelem néktek és békesség Istentől, a mi Atyánktól, és az Úr Jézus Krisztustól.

8 Prima di tutto io rendo grazie all’Iddio mio per mezzo di Gesù Cristo per tutti voi perché la vostra fede è pubblicata per tutto il mondo.

Először is hálát adok az én Istenemnek, a Jézus Krisztus által, mindnyájatokért, hogy a ti hiteteknek az egész világon híre van,

9 Poiché Iddio, al quale servo nello spirito mio annunziando l’Evangelo del suo Figliuolo, mi è testimone ch’io non resto dal far menzione di voi in tutte le mie preghiere,

mert tanúm az Isten, akinek lelkem szerint szolgálok az ő Fiának evangéliumával, hogy imádságomban szüntelenül megemlékezem rólatok,

10 chiedendo che in qualche modo mi sia porta finalmente, per la volontà di Dio, l’occasione propizia di venire a voi.

könyörögve, hogy egyszer, Isten akaratából, jó szerencsés út adódna nekem, hogy hozzátok mehessek.

11 Poiché desidero vivamente di vedervi per comunicarvi qualche dono spirituale affinché siate fortificati;

Mert látni kívánlak titeket, hogy valamilyen lelki ajándékot adjak nektek megerősödéstekre,

12 o meglio, perché quando sarò tra voi ci confortiamo a vicenda mediante la fede che abbiamo in comune, voi ed io.

hogy megvigasztalódjunk nálatok egymás hite által, a tiétek, meg az enyém által.

13 Or, fratelli, non voglio che ignoriate che molte volte mi sono proposto di recarmi da voi (ma finora ne sono stato impedito) per avere qualche frutto anche fra voi come fra il resto dei Gentili.

Nem akarom pedig, atyámfiai, hogy ne tudjátok, hogy sokszor feltettem magamban, hogy elmegyek hozzátok, (de mindeddig megakadályoztattam), hogy közöttetek is nyerjek valami lelki gyümölcsöt, mint más pogány népek között.

14 Io son debitore tanto ai Greci quanto ai Barbari, tanto ai savi quanto agli ignoranti;

Mind a görögöknek, mind a barbároknak, mind a bölcseknek, mind a tudatlanoknak adósa vagyok.

15 ond’è che, per quanto sta in me, io son pronto ad annunziar l’Evangelo anche a voi che siete in Roma.

Azért, ami rajtam áll, kész vagyok nektek is, akik Rómában vagytok, az evangéliumot hirdetni.

16 Poiché io non mi vergogno dell’Evangelo; perché esso è potenza di Dio per la salvezza d’ogni credente; del Giudeo prima e poi del Greco;

Mert nem szégyellem a Krisztus evangéliumát, mert Istennek hatalma az, minden hívő üdvösségére, első sorban zsidóknak, de görögöknek is.

17 poiché in esso la giustizia di Dio è rivelata da fede a fede, secondo che è scritto: Ma il giusto vivrà per fede.

Mert Isten igazsága nyilvánul meg abban hitből hitbe, amiképpen meg van írva: „Az igaz ember hitből él“.

18 Poiché l’ira di Dio si rivela dal cielo contro ogni empietà ed ingiustizia degli uomini che soffocano la verità con l’ingiustizia;

Mert Isten kinyilvánítja haragját a mennyből az emberek minden hitetlensége és hamissága ellen, akik az igazságot hamissággal feltartóztatják.

19 infatti quel che si può conoscer di Dio è manifesto in loro, avendolo Iddio loro manifestato;

Mert ami Isten felől tudható, az nyilvánvaló előttük, mert Isten nyilvánvalóvá tette számukra.

20 poiché le perfezioni invisibili di lui, la sua eterna potenza e divinità, si vedon chiaramente sin dalla creazione del mondo, essendo intese per mezzo delle opere sue; (aïdios g126)

Mert ami Istenben láthatatlan, tudniillik az ő örökkévaló hatalma és istensége, a világ teremtése óta alkotásaiból megérthető és látható. Ezért menthetetlenek. (aïdios g126)

21 ond’è che essi sono inescusabili, perché, pur avendo conosciuto Iddio, non l’hanno glorificato come Dio, né l’hanno ringraziato; ma si son dati a vani ragionamenti, e l’insensato loro cuore s’è ottenebrato.

Mert bár Istent megismerték, mégsem mint Istent dicsőítették, hálát sem adtak neki, hanem okoskodásaikban hiábavalóságokra jutottak, és balgatag szívük elsötétedett.

22 Dicendosi savi, son divenuti stolti,

Magukat bölcsnek vallva, balgává lettek.

23 e hanno mutato la gloria dell’incorruttibile Iddio in immagini simili a quelle dell’uomo corruttibile, e d’uccelli e di quadrupedi e di rettili.

Az örökkévaló Isten dicsőségét felcserélték mulandó embereknek, madaraknak, négylábú állatoknak és csúszó-mászó állatoknak képmásával.

24 Per questo, Iddio li ha abbandonati, nelle concupiscenze de’ loro cuori, alla impurità, perché vituperassero fra loro i loro corpi;

Ezért Isten kiszolgáltatta őket szívük kívánságai szerint a tisztátalanságnak, hogy egymás testét megbecstelenítsék.

25 essi, che hanno mutato la verità di Dio in menzogna, e hanno adorato e servito la creatura invece del Creatore, che è benedetto in eterno. Amen. (aiōn g165)

Mint akik Isten igazságát hazugsággá változtatták, és a teremtett dolgokat tisztelték és szolgálták a Teremtő helyett, aki mindörökké áldott! Ámen. (aiōn g165)

26 Perciò Iddio li ha abbandonati a passioni infami: poiché le loro femmine hanno mutato l’uso naturale in quello che è contro natura,

Ezért Isten kiszolgáltatta őket tisztátalan indulatoknak. Asszonyaik a természet rendjét természetellenesre cserélték fel.

27 e similmente anche i maschi, lasciando l’uso naturale della donna, si sono infiammati nella loro libidine gli uni per gli altri, commettendo uomini con uomini cose turpi, e ricevendo in loro stessi la condegna mercede del proprio traviamento.

Hasonlóképen a férfiak is elhagyták az asszonyokkal való természetes érintkezést, egymás iránt gerjedtek fel bujaságukban, férfiak férfiakkal fajtalankodtak. El is vették önmagukban tévelygésük méltó büntetését.

28 E siccome non si sono curati di ritenere la conoscenza di Dio, Iddio li ha abbandonati ad una mente reproba, perché facessero le cose che sono sconvenienti,

Ahogyan Istent nem méltatták arra, hogy ismeretükben megtartsák, úgy Isten is kiszolgáltatta őket romlott gondolkodásuknak, hogy alávaló dolgokat cselekedjenek.

29 essendo essi ricolmi d’ogni ingiustizia, malvagità, cupidigia, malizia; pieni d’invidia, d’omicidio, di contesa, di frode, di malignità;

Ezért tele is vannak mindenféle hamissággal, paráznasággal, gonoszsággal, kapzsisággal, rosszasággal, irigységgel, gyilkos indulattal, versengéssel, álnoksággal, rossz erkölccsel.

30 delatori, maldicenti, abominevoli a Dio, insolenti, superbi, vanagloriosi, inventori di mali, disubbidienti ai genitori,

Besúgók, rágalmazók, istengyűlölők, dölyfösek, kevélyek, dicsekedők, rosszban mesterkedők, szüleiknek engedetlenek,

31 insensati, senza fede nei patti, senza affezione naturale, spietati;

balgatagok, összeférhetetlenek, szeretet nélkül valók, engesztelhetetlenek, irgalmatlanok.

32 i quali, pur conoscendo che secondo il giudizio di Dio quelli che fanno codeste cose son degni di morte, non soltanto le fanno, ma anche approvano chi le commette.

Noha ismerik Isten végzését, hogy akik ilyeneket cselekesznek méltók a halálra, mégis megteszik mindezt, sőt egyet is értenek azokkal, akik ugyancsak így cselekszenek.