Giobbe 26
1 Allora Giobbe rispose e disse:
Felelt Jób és mondta:
2 “Come hai bene aiutato il debole! Come hai sorretto il braccio senza forza!
Mint gyámolítottad a tehetetlent, segítetted az erőtlennek karját!
3 Come hai ben consigliato chi è privo di sapienza! E che abbondanza di sapere tu gli hai comunicato!
Mit tanácsoltál a bölcsességtelennek s valódi tudást bőven ismertettél!
4 Ma a chi ti credi di aver parlato? E di chi è lo spirito che parla per mezzo tuo?
Kinek adtál tudtul szavakat s kinek szelleme fakadt belőled?
5 Dinanzi a Dio tremano le ombre disotto alle acque ed ai loro abitanti.
Az árnyak megreszketnek alul a vizeken és lakóikon.
Meztelen az alvilág ő előtte s takarója az enyészet neki. (Sheol h7585)
7 Egli distende il settentrione sul vuoto, sospende la terra sul nulla.
Kiterjeszti az Északot az űr fölé, lebegteti a földet a semmiségen;
8 Rinchiude le acque nelle sue nubi, e le nubi non scoppiano per il peso.
beköti a vizet felhőibe, s nem hasad meg felleg alatta;
9 Nasconde l’aspetto del suo trono, vi distende sopra le sue nuvole.
befogja a trón felszínét, kiterítette reá fellegét.
10 Ha tracciato un cerchio sulla faccia dell’acque, là dove la luce confina colle tenebre.
Határt vont a vizek színén odáig, hol vége van a világosságnak a sötétség mellett.
11 Le colonne del cielo sono scosse, e tremano alla sua minaccia.
Az ég oszlopai megrázkódnak s elámulnak dorgálásától.
12 Con la sua forza egli solleva il mare, con la sua intelligenza ne abbatte l’orgoglio.
Erejével felkavarta a tengert s értelmével összezúzta, Ráhábot.
13 Al suo soffio il cielo torna sereno, la sua mano trafigge il drago fuggente.
Fuvallata által derültté válik az ég, átszúrta keze a futó kígyót.
14 Ecco, questi non son che gli estremi lembi dell’azione sua. Non ce ne giunge all’orecchio che un breve sussurro; Ma il tuono delle sue potenti opere chi lo può intendere?”
Lám, ezek útjainak szélei, mily csekély nesz az, a mit róla hallunk, de hatalmának dörgését ki foghatja föl!
