Salmi 73
1 Salmo di Asaf CERTAMENTE Iddio [è] buono ad Israele, A [quelli che son] puri di cuore.
Aszáf zsoltára. Bizony jó Izráelhez az Isten, azokhoz, a kik tiszta szívűek.
2 Ora, quant'è a me, quasi che incapparono i miei piedi; Come nulla [mancò] che i miei passi non isdrucciolassero.
De én?! Már-már meghanyatlottak lábaim; és kis híjja, hogy lépteim el nem iszamodtak.
3 Perciocchè io portava invidia agl'insensati, Veggendo la prosperità degli empi.
Mert irígykedtem a kevélyekre, látván a gonoszok jó szerencséjét.
4 Perciocchè non [vi sono] alcuni legami alla lor morte; E la lor forza [è] prosperosa.
Mert halálukig nincsenek kínjaik, és az ő erejök állandó.
5 [Quando] gli [altri] uomini [sono] in travagli, essi non [vi son] punto; E non ricevono battiture col rimanente degli uomini.
A halandók nyomorúságában nincs részök, és az emberekkel nem ostoroztatnak.
6 Perciò, la superbia li cinge a giusa di collana; La violenza li involge [come] un vestimento.
Ezért nyakuknak ékessége kevélység, ruha gyanánt erőszak borítja őket.
7 Gli occhi escono loro fuori per lo grasso; Avanzano le immaginazioni del cuor [loro].
A kövérség miatt kinn ülnek az ő szemeik, elméjök gondolatjai csaponganak.
8 Son dissoluti, e per malizia ragionano di oppressare; Parlano da alto.
Gúnyolódnak és gonoszságot szólnak; elnyomásról beszélnek fennhéjázással.
9 Mettono la lor bocca dentro al cielo, E la lor lingua passeggia per la terra.
Az égre tátogatják szájokat, és nyelvök eljárja a földet.
10 Perciò, il popolo di Dio riviene a questo, [Veggendo che] l'acqua gli è spremuta a bere a pien [calice],
Azért fordul az ő népe ide, hogy tele pohár vizet szürcsölnek;
11 E dice: Come [può essere che] Iddio sappia [ogni cosa], E che vi sia conoscimento nell'Altissimo?
És mondják: Mint tudhatná ezt az Isten, s van-é a Magasságosban értelem?
12 Ecco, costoro [son] empi, e pur godono pace e tranquillità in perpetuo; Ed accrescono le [lor] facoltà.
Ímé, ezek gonoszok, és örök biztonságban vagyont gyűjtenek!
13 Indarno [adunque] in vero ho nettato il mio cuore, Ed ho lavate le mie mani nell'innocenza.
Bizony hiába tartottam én tisztán szívemet, és mostam ártatlanságban kezeimet;
14 Poichè son battuto tuttodì, Ed ogni mattina il mio gastigamento [si rinnuova].
Mert nyomorgattatom minden napon, és ostoroztatom minden reggel!
15 Se io dico: Io ragionerò così; Ecco, io son disleale inverso la generazione de' tuoi figliuoli.
Ha azt mondom: Ilyen módon szólok: Ímé, a te fiaid nemzedékét árulom el.
16 Io ho adunque pensato di [volere] intender questo; Ma [la cosa] mi è parsa molto molesta.
Gondolkodom, hogy ezt megérthessem; de nehéz dolog ez szemeimben.
17 Infino a tanto che sono entrato ne' santuari di Dio; [Ed] ho considerato il fine di coloro.
Mígnem bemenék az Isten szent helyébe: megértém azoknak sorsát.
18 Certo, tu li metti in isdruccioli; Tu li trabocchi in ruine.
Bizony síkos földön helyezted el őket; pusztaságokra vetetted ki őket.
19 Come sono eglino stati distrutti in un momento! [Come] son venuti meno, e sono stati consumati per casi spaventevoli!
Mind elpusztulnak egy szempillantásban! Elvesznek, elenyésznek a rettegéstől.
20 [Son] come un sogno, dopo che [l'uomo] si è destato; O Signore, quando tu [ti] risveglierai, tu sprezzerai la lor vana apparenza.
Mint álmot, ha felserkenünk: te Uram, ha felserkensz, úgy veted meg képöket.
21 Quando il mio cuore era inacerbito, Ed io era punto nelle reni;
Hogyha keseregne szívem, és háborognának veséim:
22 Io [era] insensato, e non aveva conoscimento; Io era inverso te [simile] alle bestie.
Akkor balgatag és tudatlan volnék én, oktalan állat volnék te irántad.
23 Ma pure io sono stato del continuo teco; Tu mi hai preso per la man destra.
De én mindenkor veled vagyok, te fogod az én jobb kezemet.
24 Tu mi condurrai per lo tuo consiglio, E poi mi riceverai [in] gloria;
Tanácsoddal igazgatsz engem, és azután dicsőségbe fogadsz be engem.
25 Chi [è] per me in cielo, [fuor che te?] Io non voglio [altri] che te in terra.
Kicsodám van az egekben? Náladnál egyébben nem gyönyörködöm e földön!
26 La mia carne ed il mio cuore erano venuti meno: [Ma] Iddio [è] la rocca del mio cuore, e la mia parte in eterno.
Ha elfogyatkozik is testem és szívem: szívemnek kősziklája és az én örökségem te vagy, oh Isten, mindörökké!
27 Perciocchè, ecco, quelli che si allontanano da te periranno; Tu distruggerai ogni uomo che fornica[ndo si svia] da te.
Mert ímé, a kik eltávoznak tőled, elvesznek; mind kiirtod azokat, a kik elhajolnak tőled.
28 Ma quant'è a me, egli mi [è] buono di accostarmi a Dio; Io ho posta nel Signore Iddio la mia confidanza, Per raccontar tutte le opere sue.
De én? Isten közelsége oly igen jó nékem. Az Úr Istenben vetem reménységemet, hogy hirdessem minden te cselekedetedet.
