Proverbi 5
1 Figlio mio, fà attenzione alla mia sapienza e porgi l'orecchio alla mia intelligenza,
Fiam! az én bölcseségemre figyelmezz, az én értelmemre hajtsd a te füledet,
2 perché tu possa seguire le mie riflessioni e le tue labbra custodiscano la scienza.
Hogy megtartsd a meggondolást, és a tudományt a te ajakid megőrizzék.
3 Stillano miele le labbra di una straniera e più viscida dell'olio è la sua bocca;
Mert színmézet csepeg az idegen asszony ajka, és símább az olajnál az ő ínye.
4 ma ciò che segue è amaro come assenzio, pungente come spada a doppio taglio.
De annak vége keserű, mint az üröm, éles, mint a kétélű tőr.
Az ő lábai a halálra mennek, az ő léptei a sírba törekszenek. (Sheol h7585)
6 Per timore che tu guardi al sentiero della vita, le sue vie volgono qua e là; essa non se ne cura.
Az életnek útát hogy ne követhesse, ösvényei változókká lettek, a nélkül, hogy ő eszébe venné.
7 Ora, figlio mio, ascoltami e non allontanarti dalle parole della mia bocca.
Most azért, fiaim, hallgassatok engem, és ne távozzatok el számnak beszéditől!
8 Tieni lontano da lei il tuo cammino e non avvicinarti alla porta della sua casa,
Távoztasd el attól útadat, és ne közelgess házának ajtajához,
9 per non mettere in balìa di altri il tuo vigore e i tuoi anni in balìa di un uomo crudele,
Hogy másoknak ne add a te ékességedet, és esztendeidet a kegyetlennek;
10 perché non si sazino dei tuoi beni gli estranei, non finiscano le tue fatiche in casa di un forestiero
Hogy ne az idegenek teljenek be a te marháiddal, és a te keresményed más házába ne jusson.
11 e tu non gema sulla tua sorte, quando verranno meno il tuo corpo e la tua carne,
Hogy nyögnöd kelljen életed végén, a mikor megemésztetik a te húsod és a te tested,
12 e dica: «Perché mai ho odiato la disciplina e il mio cuore ha disprezzato la correzione?
És azt kelljen mondanod: miképen gyűlöltem az erkölcsi tanítást, és a fenyítéket útálta az én elmém,
13 Non ho ascoltato la voce dei miei maestri, non ho prestato orecchio a chi m'istruiva.
És nem hallgattam az én vezetőim szavát, és az én tanítóimhoz nem hajtottam fülemet!
14 Per poco non mi son trovato nel colmo dei mali in mezzo alla folla e all'assemblea».
Kevés híja volt, hogy minden gonoszságba nem merültem a gyülekezetnek és községnek közepette!
15 Bevi l'acqua della tua cisterna e quella che zampilla dal tuo pozzo,
Igyál vizet a te kútadból, és a te forrásod közepiből folyóvizet.
16 perché le tue sorgenti non scorrano al di fuori, i tuoi ruscelli nelle pubbliche piazze,
Kifolyjanak-é a te forrásid, az utczákra a te vized folyásai?
17 ma siano per te solo e non per degli estranei insieme a te.
Egyedül tied legyenek, és nem az idegenekéi veled.
18 Sia benedetta la tua sorgente; trova gioia nella donna della tua giovinezza:
Legyen a te forrásod áldott, és örvendezz a te ifjúságod feleségének.
19 cerva amabile, gazzella graziosa, essa s'intrattenga con te; le sue tenerezze ti inebrino sempre; sii tu sempre invaghito del suo amore!
A szerelmes szarvas, és kedves zerge; az ő emlői elégítsenek meg téged minden időben, az ő szerelmében gyönyörködjél szüntelen.
20 Perché, figlio mio, invaghirti d'una straniera e stringerti al petto di un'estranea?
És miért bujdosnál, fiam, az idegen után, és ölelnéd keblét az idegennek?
21 Poiché gli occhi del Signore osservano le vie dell'uomo ed egli vede tutti i suoi sentieri.
Mert az Úrnak szemei előtt vannak mindenkinek útai, és minden ösvényeit ő rendeli.
22 L'empio è preda delle sue iniquità, è catturato con le funi del suo peccato.
A maga álnokságai fogják meg az istentelent, és a saját bűnének köteleivel kötöztetik meg.
23 Egli morirà per mancanza di disciplina, si perderà per la sua grande stoltezza.
Ő meghal fenyíték híján, és bolondságának sokasága miatt támolyog.
