Giobbe 9

1 Giobbe rispose dicendo:

Felelt Jób és mondta:

2 In verità io so che è così: e come può un uomo aver ragione innanzi a Dio?

Valóban tudom, hogy így van; miképpen is igazulhat Istennel szemben a halandó?

3 Se uno volesse disputare con lui, non gli risponderebbe una volta su mille.

Ha kíván pörölni vele, nem felel neki egyre sem ezer közül.

4 Saggio di mente, potente per la forza, chi s'è opposto a lui ed è rimasto salvo?

Szívre bölcs, erőre hatalmas! Ki keményítette meg magát ellene és sértetlen maradt?

5 Sposta le montagne e non lo sanno, egli nella sua ira le sconvolge.

A ki hegyeket mozdít el, s nem is tudják, a melyeket felforgatott haragjában;

6 Scuote la terra dal suo posto e le sue colonne tremano.

a ki megreszketteti a földet a helyéről, hogy oszlopai megrendülnek;

7 Comanda al sole ed esso non sorge e alle stelle pone il suo sigillo.

a ki szól a napnak s nem ragyog fel, s a csillagokra pecsétet tesz;

8 Egli da solo stende i cieli e cammina sulle onde del mare.

kiterjeszti az eget egymagában s lépdel a tenger magaslatain;

9 Crea l'Orsa e l'Orione, le Pleiadi e i penetrali del cielo australe.

teremti a gönczölszekerét, az óriont s a fiastyúkot meg a Délnek kamaráit;

10 Fa cose tanto grandi da non potersi indagare, meraviglie da non potersi contare.

a ki nagyokat tesz kikutathatatlanúl, csodásokat, úgy hogy számuk sincsen:

11 Ecco, mi passa vicino e non lo vedo, se ne va e di lui non m'accorgo.

lám, elvonul mellettem s nem látom, elhalad s nem veszem észre;

12 Se rapisce qualcosa, chi lo può impedire? Chi gli può dire: «Che fai?».

ha kit elragad, ki utasítaná vissza, ki szólna hozzá mit mívelsz?

13 Dio non ritira la sua collera: sotto di lui sono fiaccati i sostenitori di Raab.

Isten nem fordítja el haragját, alatta legörnyedtek Ráháb segítői;

14 Tanto meno io potrei rispondergli, trovare parole da dirgli!

hát még hogy felelnék én neki, választanám szavaimat vele szemben!

15 Se avessi anche ragione, non risponderei, al mio giudice dovrei domandare pietà.

A ki, ha igazam volna, nem felelnék, az én bírámhoz könyörögnék.

16 Se io lo invocassi e mi rispondesse, non crederei che voglia ascoltare la mia voce.

Ha szólítanám s felelne nekem, nem hinném, hogy figyel szavamra.

17 Egli con una tempesta mi schiaccia, moltiplica le mie piaghe senza ragione,

A ki viharban rám rohan, hogy sebeimet sokasítsa ok nélkül.

18 non mi lascia riprendere il fiato, anzi mi sazia di amarezze.

Nem enged lélegzetet vennem, hanem jóllakat keserűségekkel.

19 Se si tratta di forza, è lui che dà il vigore; se di giustizia, chi potrà citarlo?

Ha erőn fordul meg: íme a hatalmas, és ha ítéleten: ki idéz meg engem?

20 Se avessi ragione, il mio parlare mi condannerebbe; se fossi innocente, egli proverebbe che io sono reo.

Ha igazam volna, szájam ítélne el engem; gáncstalan vagyok, fonákká tesz engem.

21 Sono innocente? Non lo so neppure io, detesto la mia vita!

Gáncstalan vagyok, nem ismerem lelkemet, megvetem életemet!

22 Per questo io dico: «E' la stessa cosa»: egli fa perire l'innocente e il reo!

Egyre megy; azért azt mondom: Gáncstalant és gonoszt semmisít ő meg.

23 Se un flagello uccide all'improvviso, della sciagura degli innocenti egli ride.

Ha hirtelen öl az ostor, az ártatlanok elcsüggedésén gúnyolódik.

24 La terra è lasciata in balìa del malfattore: egli vela il volto dei suoi giudici; se non lui, chi dunque sarà?

Az ország gonoszok kezébe adatott; bíráinak arczát eltakarja, ha ő nem, ugyan kicsoda?

25 I miei giorni passano più veloci d'un corriere, fuggono senza godere alcun bene,

Napjaim pedig gyorsabbak voltak a futárnál, eliramodtak, nem láttak jót.

26 volano come barche di giunchi, come aquila che piomba sulla preda.

Tovavonultak akár gyékényhajók, mint sas lecsap az étkére.

27 Se dico: «Voglio dimenticare il mio gemito, cambiare il mio volto ed essere lieto»,

Ha azt mondtam, hadd felejtem el panaszomat, hagyom abba bánatos arczomat s hadd derülök fel:

28 mi spavento per tutti i miei dolori; so bene che non mi dichiarerai innocente.

megfélemedtem mind a fájdalmaimtól, tudtam, hogy nem fogsz engem ártatlannak mondani.

29 Se sono colpevole, perché affaticarmi invano?

Nekem bűnösnek kell lennem – minek fáradozzam hát hiába?

30 Anche se mi lavassi con la neve e pulissi con la soda le mie mani,

Ha megmosakodnám hóvízben s lúggal tisztítanám kezeimet:

31 allora tu mi tufferesti in un pantano e in orrore mi avrebbero le mie vesti.

akkor a verembe mártanál engem, hogy megutálnának ruháim.

32 Poiché non è uomo come me, che io possa rispondergli: «Presentiamoci alla pari in giudizio».

Mert nem ember ő mint én, bogy felelhetnék neki, hogy együtt mehetnénk be ítéletre.

33 Non c'è fra noi due un arbitro che ponga la mano su noi due.

Nem létezik, ki közöttünk dönt, ki rá tenné kezét mindkettőnkre.

34 Allontani da me la sua verga sì che non mi spaventi il suo terrore:

Távolítsa el rólam vesszejét, s rettentése ne ijesszen engem:

35 allora io potrò parlare senza temerlo, perché così non sono in me stesso.

majd beszélnék s nem félnék tőle, mert nem olyan vagyok én magamban.