Giobbe 26
1 Giobbe rispose:
Jób pedig felele, és monda:
2 Quanto aiuto hai dato al debole e come hai soccorso il braccio senza forza!
Bezzeg jól segítettél a tehetetlenen, meggyámolítottad az erőtelen kart!
3 Quanti buoni consigli hai dato all'ignorante e con quanta abbondanza hai manifestato la saggezza!
Bezzeg jó tanácsot adtál a tudatlannak, és sok értelmet tanusítottál!
4 A chi hai tu rivolto la parola e qual è lo spirito che da te è uscito?
Kivel beszélgettél, és kinek a lelke jött ki belőled?
5 I morti tremano sotto terra, come pure le acque e i loro abitanti.
A halottak is megremegnek tőle; a vizek alatt levők és azok lakói is.
Az alvilág mezítelen előtte, és eltakaratlan a holtak országa. (Sheol h7585)
7 Egli stende il settentrione sopra il vuoto, tiene sospesa la terra sopra il nulla.
Ő terjeszti ki északot az üresség fölé és függeszti föl a földet a semmiség fölé.
8 Rinchiude le acque dentro le nubi, e le nubi non si squarciano sotto il loro peso.
Ő köti össze felhőibe a vizeket úgy, hogy a felhő alattok meg nem hasad.
9 Copre la vista del suo trono stendendovi sopra la sua nube.
Ő rejti el királyi székének színét, felhőjét fölibe terítvén.
10 Ha tracciato un cerchio sulle acque, sino al confine tra la luce e le tenebre.
Ő szab határt a víz színe fölé – a világosságnak és setétségnek elvégződéséig.
11 Le colonne del cielo si scuotono, sono prese da stupore alla sua minaccia.
Az egek oszlopai megrendülnek, és düledeznek fenyegetéseitől.
12 Con forza agita il mare e con intelligenza doma Raab.
Erejével felriasztja a tengert, és bölcseségével megtöri Ráhábot.
13 Al suo soffio si rasserenano i cieli, la sua mano trafigge il serpente tortuoso.
Lehelletével megékesíti az eget, keze átdöfi a futó kígyót.
14 Ecco, questi non sono che i margini delle sue opere; quanto lieve è il sussurro che noi ne percepiamo! Ma il tuono della sua potenza chi può comprenderlo?
Ímé, ezek az ő útainak részei, de mily kicsiny rész az, a mit meghallunk abból! Ám az ő hatalmának mennydörgését ki érthetné meg?
