Giobbe 21
1 Giobbe rispose:
Felelt Jób és mondta:
2 Ascoltate bene la mia parola e sia questo almeno il conforto che mi date.
Hallva halljátok szavaimat s ez legyen vigasztalástok.
3 Tollerate che io parli e, dopo il mio parlare, deridetemi pure.
Tűrjetek el engem, majd én beszélek, s miután beszéltem, gúnyolódhatsz!
4 Forse io mi lamento di un uomo? E perché non dovrei perder la pazienza?
Vajon embernek szól-e az én panaszom, avagy miért nem volnék türelmetlen?
5 Statemi attenti e resterete stupiti, mettetevi la mano sulla bocca.
Forduljatok hozzám, iszonyodjatok el s tegyétek kezeteket szátokra!
6 Se io ci penso, ne sono turbato e la mia carne è presa da un brivido.
Hisz, ha rágondolok, megrémülök, s borzadály fogja el testemet.
7 Perché vivono i malvagi, invecchiano, anzi sono potenti e gagliardi?
Miért élnek a gonoszok, megszilárdulnak, meg is erősödnek vagyonban?
8 La loro prole prospera insieme con essi, i loro rampolli crescono sotto i loro occhi.
Magzatjuk bizton áll előttük, velök, és ivadékaik szemeik előtt.
9 Le loro case sono tranquille e senza timori; il bastone di Dio non pesa su di loro.
Házaik csupa béke, félelem nélkül, és nincsen rajtuk Isten vesszeje.
10 Il loro toro feconda e non falla, la vacca partorisce e non abortisce.
Bikája hág s el nem vetél, tehene ellik és nem szül idétlent.
11 Mandano fuori, come un gregge, i loro ragazzi e i loro figli saltano in festa.
Kieresztik, mint a juhokat, gyerkőczeiket, és gyermekeik ugrándoznak.
12 Cantano al suono di timpani e di cetre, si divertono al suono delle zampogne.
Énekelnek dobszó és hárfa mellett s örülnek a fuvola hangjánál.
Jóban végzik el napjaikat a egy pillanat alatt az alvilágba szállanak alá. (Sheol h7585)
14 Eppure dicevano a Dio: «Allontanati da noi, non vogliamo conoscer le tue vie.
Pedig mondták Istennek: Távozz tőlünk s útaidat megismerni nem kívánjuk;
15 Chi è l'Onnipotente, perché dobbiamo servirlo? E che ci giova pregarlo?».
mi a Mindenható, hogy szolgáljuk őt, s mi hasznunk lesz, ha imádjuk őt?
16 Non hanno forse in mano il loro benessere? Il consiglio degli empi non è lungi da lui?
Lám, nem kezökben van javuk, – a gonoszok tanácsa távol legyen tőlem!
17 Quante volte si spegne la lucerna degli empi, o la sventura piomba su di loro, e infliggerà loro castighi con ira?
Hányszor alszik ki a gonoszok mécsese, és jön reájuk szerencsétlenségök, midőn részeket oszt ki haragjában!
18 Diventano essi come paglia di fronte al vento o come pula in preda all'uragano?
Lesznek olyanok, mint szalma szél előtt s mint polyva, melyet elragad a vihar.
19 «Dio serba per i loro figli il suo castigo...». Ma lo faccia pagare piuttosto a lui stesso e lo senta!
Isten majd gyermekei számára teszi el jogtalanságát. – Fizessen neki magának, hogy érezze;
20 Veda con i suoi occhi la sua rovina e beva dell'ira dell'Onnipotente!
saját szemei lássák vesztét és a Mindenható haragjából igyék!
21 Che cosa gli importa infatti della sua casa dopo di sé, quando il numero dei suoi mesi è finito?
Mert mi dolga van ő utána házával a hónapjainak száma után, melyek neki rendeltettek?
22 S'insegna forse la scienza a Dio, a lui che giudica gli esseri di lassù?
Istent lehet-e tanítani tudásra, őt, ki a magasakat is ítéli?
23 Uno muore in piena salute, tutto tranquillo e prospero;
Emez teljes épségében hal el, egészen gondtalan és boldog;
24 i suoi fianchi sono coperti di grasso e il midollo delle sue ossa è ben nutrito.
sajtárai telve voltak tejjel és csontjainak veleje üde.
25 Un altro muore con l'amarezza in cuore senza aver mai gustato il bene.
Amaz pedig keserű lélekkel hal meg és nem élvezett a jóból:
26 Nella polvere giacciono insieme e i vermi li ricoprono.
Együtt a porban feküsznek és féreg fedi el őket.
27 Ecco, io conosco i vostri pensieri e gli iniqui giudizi che fate contro di me!
Lám, ismerem a ti gondolataitokat a a fondorlatokat, melyekkel erőszakot míveltek ellenem.
28 Infatti, voi dite: «Dov'è la casa del prepotente, dove sono le tende degli empi?».
Midőn mondjátok: hol van a hatalmasnak háza és hol a gonoszoknak sátra, lakása?
29 Non avete interrogato quelli che viaggiano? Non potete negare le loro prove,
– nem kérdeztétek-e az úton járókat, hisz az ő jeleiket nem ismerhetitek félre:
30 che nel giorno della sciagura è risparmiato il malvagio e nel giorno dell'ira egli la scampa.
hogy a szerencsétlenség napjára tartatik fenn az, a ki rossz, a harag napjára vitetik el?
31 Chi gli rimprovera in faccia la sua condotta e di quel che ha fatto chi lo ripaga?
Ki mondja meg neki szemébe az útját, s a mit cselekedett, ki fizeti meg neki?
32 Egli sarà portato al sepolcro, sul suo tumulo si veglia
Hisz ő a sírkertbe vitetik és a sírhalom fölött virraszt;
33 e gli sono lievi le zolle della tomba. Trae dietro di sé tutti gli uomini e innanzi a sé una folla senza numero.
édesek neki a völgy göröngyei, és ő utána húzódik minden ember, s őelőtte számtalanok.
34 Perché dunque mi consolate invano, mentre delle vostre risposte non resta che inganno?
Hogy vigasztaltok hát engem hiábavalóval, hisz válaszaitok – a mi marad, hűtelenség!
