< Matayo 13 >
1 Uluhiku nulanso u Yesu akahega kitalakwe akikie pampelo a luzi.
Azon a napon kimenvén Jézus a házból, leüle a tenger mellett.
2 Milundo ukulu ukilingiila kuligitya nung'wenso, akingila mibini akikie, milundo wihi ukimika pa mpelo a luzi.
És nagy sokaság gyülekezék ő hozzá, annyira, hogy ő a hajóba méne leülni; az egész sokaság pedig a parton áll vala.
3 Sunga u Yesu akaligitya kwa mpyani, Goza, mutemeli aiwendile temela.
És sokat beszéle nékik példázatokban, mondván: Ímé kiméne a magvető vetni,
4 Naukutemela imbeu ing'wi ikagwa mumpelo mpelo anzila inyunyi ikahoela.
És a mikor ő vet vala, némely mag az útfélre esék; és eljövén a madarak, elkapdosák azt.
5 Ning'wi ikagwa migwe, singaikapata imahalu. Ikakaya kuheluka kunsoko mahalu aimakehu.
Némely pedig a köves helyre esék, a hol nem sok földje vala; és hamar kikele, mivelhogy nem vala mélyen a földben.
6 Ingigwa ilyoa nailatoroka ikasonswa nsoko aingila nga mili hangi ikuma.
De mikor a nap felkelt, elsüle; és mivelhogy gyökere nem vala, elszáradott.
7 Imbeu ing'wi ikagwa mumija. Imiti nikite imiija ikalipa migula ikatunyiilya.
Némely pedig a tövisek közé esék, és a tövisek felnevekedvén, megfojták azt.
8 Mbeu ing'wi ikagwa mumahalu ni maza, ikatuga mbeu, ning'wi ikakila igana ling'wi, ning'wi makumi mutandatu, ning'wi makumi atatu.
Némely pedig a jó földbe esék, és gyümölcsöt terme, némely száz annyit, némely hatvan annyit, némely pedig harmincz annyit.
A kinek van füle a hallásra, hallja.
10 Iamanyisigwa akwe akaza akamukolya niki nukendaligitya kukiila mpyani?
A tanítványok pedig hozzámenvén, mondának néki: Miért szólasz nékik példázatokban?
11 U Yesu akasukiilya akaila, lumbi nimpewe kulinga inkunku wa kigulu ianyu singa apewe.
Ő pedig felelvén, monda nékik: Mert néktek megadatott, hogy érthessétek a mennyek országának titkait, ezeknek pedig nem adatott meg.
12 Kululo uyu nutite ukangeeligwa hangi uyu numugila ukuhegeligwa kaniki nazutite.
Mert a kinek van, annak adatik, és bővölködik; de a kinek nincs, az is elvétetik tőle, a mije van.
13 Ingi kuligitya nienso kua mpyani ingi nsoko akuona, aleke kuona itai, ataizeazija aleke kija nukulinga.
Azért szólok velök példázatokban, mert látván nem látnak, és hallván nem hallanak, sem nem értenek.
14 Uunyakidagu wang'wa Isaya wakondanila kitalao, nuuliye kija mukija singamkulinga kugoza mukugoza shamukuona.
És beteljesedék rajtok Ésaiás jövendölése, a mely ezt mondja: Hallván halljatok, és ne értsetek; és látván lássatok, és ne ismerjetek:
15 Inkolo ya antu awa ikoli mukiti, ikakukija, imiho ao akunikiwe, aleke kuona na miho ao, nukija kua kutwe ao, nukulinga kwa nkolo yao, kululo anga aiampilukile hangi anzeaguna.”
Mert megkövéredett e népnek szíve, és füleikkel nehezen hallottak, és szemeiket behunyták; hogy valami módon ne lássanak szemeikkel, és ne halljanak füleikkel, és ne értsenek szívükkel, és meg ne térjenek, és meg ne gyógyítsam őket.
16 Kululo gwa imiho anyu akembetilwe, nsoko akuona, niakutwe anyu akija.
A ti szemeitek pedig boldogok, hogy látnak; és a ti füleitek, hogy hallanak.
17 Tai kumuila, anyakidagu idu niaantu niatai akete insula akuona inkani izi nimukuiona, shaikahuma kuona, ailoilwe kija aya nimendija shaikija.
Mert bizony mondom néktek, hogy sok próféta és igaz kívánta látni, a miket ti láttok, és nem látták; és hallani, a miket ti hallotok, és nem hallották.
18 Ingi tegeeli impyani amutemeli.
Ti halljátok meg azért a magvető példázatát.
19 Uyu nuija ulukani nulautemi wa kigulu ahite kulinga, hapo umubi wiza hola iko nikitemiwe munkolo akwe. Iye yiyi mbeu nitemewe munzila.
Ha valaki hallja az ígét a mennyeknek országáról és nem érti, eljő a gonosz és elkapja azt, a mi annak szívébe vettetett vala. Ez az, a mely az útfélre esett.
20 Uyu nutemewe migwe yuyu nuikaya kija nukusingiilya kua ulowa.
A mely pedig a köves helyre esett, ez az, a ki hallja az ígét, és mindjárt örömmel fogadja;
21 Iza akili mugila anga mili, wigimya matungo makehu. Anga hangwe ni nkani ni nkaku wikaya kugwa.
De nincs gyökere benne, hanem csak ideig való; mihelyt pedig nyomorgatás vagy üldözés támad az íge miatt, azonnal megbotránkozik.
22 Uyu nautemewe mumiti na mija yuyu nuwija ulukani, kunu akazutyatile makani umunkumbigulu akalutunyiilya ulukani lang'wi Tunda lakahita kuluga indya ninza. (aiōn )
A mely pedig a tövisek közé esett, ez az, a ki hallja az ígét, de e világnak gondja és a gazdagságnak csalárdsága elfojtja az ígét, és gyümölcsöt nem terem. (aiōn )
23 Nautemewe mumahalu nimaza, yuyu nuija ulukani nukulija, nukululinga. Uyu yuyu nuituga indya, nukulongoleka kutuga kukila igana ling'wi ning'wi makumi atatu.”
A mely pedig a jó földbe esett, ez az, a ki hallja és érti az ígét; a ki gyümölcsöt is terem, és terem némely száz annyit, némely hatvan annyit, némely pedig harmincz annyit.
24 U Yesu akaapa mpyani ngiza. Akalunga, utemi wa kigulu wimpyanigwe numuntu nautemee imbeu mumugunda wakwe.
Más példázatot is adott eléjök, mondván: Hasonlatos a mennyeknek országa az emberhez, a ki az ő földébe jó magot vetett;
25 Iantu naiatindila umulugu akaza akatemela iapungu pakati a ngano sunga akalongola yakwe.
De mikor az emberek alusznak vala, eljöve az ő ellensége és konkolyt vete a búza közé, és elméne.
26 Ingano nakonda kupuma nukupumya indya yakwe, nia pungu akigela hangi.
Mikor pedig felnevekedék a vetés, és gyümölcsöt terme, akkor meglátszék a konkoly is.
27 Itumi amumugunda akaza akamukolya shautemee ne imbeu ni nza mumugunda wako? Latula ule gwa likite apungu?
A gazda szolgái pedig előállván, mondának néki: Uram, avagy nem tiszta magot vetettél-e a te földedbe? honnan van azért benne a konkoly?
28 Akaila mulugu witumile iti. Eitumi ikamuila iti gwa utakila kende kumipe?
Ő pedig monda nékik: Valamely ellenség cselekedte azt. A szolgák pedig mondának néki: Akarod-é tehát, hogy elmenvén, összeszedjük azokat?
29 Umukola mugunda angalunge, aa imatungo nimukipa iapungu mukipa palung'wi ni ngano.
Ő pedig monda: Nem. Mert a mikor összeszeditek a konkolyt, azzal együtt netalán a búzát is kiszaggatjátok.
30 Maleki akule palung'wi sunga imatungo akuogola kuligitya kuagoli ipi iapungu mutunge mapanzi mapunzi mumasonse ingano milingiile misalanka lane.”
Hagyjátok, hogy együtt nőjjön mind a kettő az aratásig, és az aratás idején azt mondom majd az aratóknak: Szedjétek össze először a konkolyt, és kössétek kévékbe, hogy megégessétek; a búzát pedig takarítsátok az én csűrömbe.
31 Hangi u Yesu akaapumilya mpyani ngiza akalunga, utemi wa kigulu wimpyani ni mbeu a haladali iyi nu muntu auhoile akatemela mumugunda wakwe.
Más példázatot is adott eléjök, mondván: Hasonlatos a mennyeknek országa a mustármaghoz, a melyet vévén az ember, elvete az ő mezejében;
32 Imbeu iyi tai niino kukila mbeu yihi ninino. Kululo ilungile ikulu kukila indya yihi niambustani, ukutula mti, kina ni nyuni iziza tula zenga niitie mumatambi akwe.”
A mely kisebb ugyan minden magnál; de a mikor felnő, nagyobb a veteményeknél, és fává lesz, annyira, hogy reá szállanak az égi madarak, és fészket raknak ágain.
33 Akaaila mpyani ngiza hangi, “Utemi wa kigulu anga igai naihoilwe numusungu nukuhalinkanya ininoinino itatu nia utu mpaka witikiilye.
Más példázatot is mondott nékik: Hasonlatos a mennyeknek országa a kovászhoz, a melyet vévén az asszony, három mércze lisztbe elegyíte, mígnem az egész megkele.
34 Aya hii u Yesu akauila umilundo kukiila mpyani, inkani yihi aiwiiligitya kukiila mpyani.
Mind ezeket példázatokban mondá Jézus a sokaságnak, és példázat nélkül semmit sem szóla nékik,
35 Iki aitule kina iko naikakondigwe kuligitigwa kukiila anyakidagu kihuma kipika apo naulungile kulugula ikimilo kane kwa mpyani, kuligitya ihi ayo napikilwe kupuma ung'wando wa unkumbigulu.”
Hogy beteljék a mit a próféta szólott, mondván: Megnyitom az én számat példázatokra; és kitárom, amik e világ alapítása óta rejtve valának.
36 Sunga u Yesu akauleka umilundo akalongola kitalakwe. Iamanyisigwa akue akamutyata akalunga, kutemanuilye impyani iyi naapungu mumugunda.”
Ekkor elbocsátván a sokaságot, beméne Jézus a házba. És az ő tanítványai hozzámenének, mondván: Magyarázd meg nékünk a szántóföld konkolyáról való példázatot.
37 U Yesu akasisha akalunga, Nuitemela imbeu ninza ingi ng'wana wang'wa Adamu.
Ő pedig felelvén monda nékik: A ki a jó magot veti, az az embernek Fia;
38 Umugunda unkumbigulu, ni mbeu ninza awa ana autemi. Iapungu ana ang'wa uyo numubi, nimbeu izi nuitemee mulugu.
A szántóföld pedig a világ; a jó mag az Isten országának fiai; a konkoly pedig a gonosznak fiai.
39 Nuogoli mpelu aunkumbigulu niaogoli ia malaika. (aiōn )
Az ellenség pedig, a ki a konkolyt vetette, az ördög; az aratás pedig a világ vége; az aratók pedig az angyalok. (aiōn )
40 Anga iapungu niilingiilwa nukusonswa umoto. Iti uu izitula mpelu aunkumbigulu. (aiōn )
A miképen azért összegyűjtik a konkolyt és megégetik: akképen lesz a világnak végén. (aiōn )
41 Ung'wana wang'wa Adamu ukualagiilya iamalaika akwe, hangi ukilingiila kupuma muutemi wakwe ni nkani yihi nailetekeye imilandu nawa ihi niituma uubi.
Az embernek Fia elküldi az ő angyalait, és az ő országából összegyűjtik a botránkozásokat mind, és azokat is, a kik gonoszságot cselekesznek,
42 Akuaguma ihi milungu la moto, kung'wanso kizeze kikoli kililo nikakusia na mino.
És bevetik őket a tüzes kemenczébe: ott lészen sírás és fogcsikorgatás.
43 Pang'wanso iantu niatai azizemili ginta anga ilyoa muutemi wang'wa tata wao. Uyu nukete iakutwe nije.
Akkor az igazak fénylenek, mint a nap, az ő Atyjoknak országában. A kinek van füle a hallásra, hallja.
44 Uutemi wa kigulu wa hanga anga ikiuto nikipihilwe mumugunda. Umuntu akaona akakipiha mulumbili wakwe akalongola kugulya ihi nautite akaugule umugunda.
Ismét hasonlatos a mennyeknek országa a szántóföldben elrejtett kincshez, a melyet megtalálván az ember, elrejté azt; és a felett való örömében elmegy és eladván mindenét a mije van, megveszi azt a szántóföldet.
45 Hangi uutemi wa kigulu wihanga anga umuntu numusuluja nuipenza insao.
Ismét hasonlatos a mennyeknek országa a kereskedőhöz, a ki igazgyöngyöket keres;
46 Matungo naiwamiona insao, akalongola akagulya ihi nautite, akamigula.
A ki találván egy drágagyöngyre, elméne, és mindenét eladván a mije volt, megvevé azt.
47 Uutemi wa kigulu wili anga inyavu nikoli muluzi, ni liingiila kila ikintu.
Szintén hasonlatos a mennyeknek országa a tengerbe vetett gyalomhoz, a mely mindenféle fajtát összefogott;
48 Naizula inyavu ikamuluta kumpelo. Sunga akikie pihi akiliingila imaintu nimaza muiseme, nishanganzinza ikagungwa kuli.
Melyet, minekutána megtelt, a partra vontak a halászok, és leülvén, a jókat edényekbe gyűjtötték, a hitványakat pedig kihányták.
49 Izizatula iti kumpolo ihi, aziza kumutemanula muantu niabi, kupuma muantu nia tai. (aiōn )
Így lesz a világ végén is: Eljőnek majd az angyalok, és kiválasztják a gonoszokat az igazak közül. (aiōn )
50 Nukuaguma milungu la moto, kung'wanso izize ukoli uhungeelya wa kusiana mino.
És a tüzes kemenczébe vetik őket; ott lészen sírás és fogcsikorgatás.
51 Malinga ne aya ihi? Iamanyisigwa ikalunga “Kalinga.”
Monda nékik Jézus: Megértettétek-é mindezeket? Mondának néki: Megértettük Uram.
52 Sunga u Yesu akaila, muika nkani wihi nuatula mumanyisigwa wa utemi wimpyani numukolo nyumba nuipumya ikiuto kwakwe nikamaintu ni nimapya naya nakali.
Ő pedig monda nékik: Annakokáért minden írástudó, a ki a mennyeknek országa felől megtaníttatott, hasonlatos az olyan gazdához, a ki ót és újat hoz elő az ő éléstárából.
53 Ikatula u Yesu naiwakondya kupumya impyani yihi, akahega kung'wanso.
És lőn, a mikor elvégzé Jézus ezeket a példázatokat, elméne onnan.
54 Sunga u Yesu akapika mukisali kakwe, akutula amanyisa iantu mumatekeelo, ingi gwa ikakuilwa ikalunga, umuntu yu auhoe pi u hugu wuu nukuilwa uwu?
És hazájába érve, tanítja vala őket az ő zsinagógájukban, annyira, hogy álmélkodnak és ezt mondják vala: Honnét van ebben ez a bölcseség és az erők?
55 Umuntu singa ng'wana wang'wa mutamula mbao? U Mariamu singa nyinya? Nianyandugu singa Yakobo, Yusufu, Simoni nu Yuda?
Nem ez-é amaz ácsmesternek fia? Nem az ő anyját hívják-é Máriának, és az ő testvéreit Jakabnak, Józsénak, Simonnak és Júdásnak?
56 Nialuna akwe kuwatite apa pitaitu? Umuntu uyu umahoeepi aya hii?
És az ő nőtestvérei is nem mind minálunk vannak-é? Honnét vannak tehát ennél mindezek?
57 Akaatasha sunga u Yesu akaila, umunyakidagu shanga wiulya ikulyo kuleka kitalao nukihi nao.
És megbotránkoznak vala ő benne. Jézus pedig monda nékik: Nincsen próféta tisztesség nélkül, hanem csak az ő hazájában és házában.
58 Singa akahuma kituma ukuuilwa nuidu kunsoko aiagila anga uhuili nung'wenso.
Nem is tőn ott sok csodát, az ő hitetlenségök miatt.