Ratapan 5
1 Ingatlah, ya TUHAN, apa yang terjadi atas kami, pandanglah dan lihatlah akan kehinaan kami.
Emlékezzél meg Uram, mi esett meg rajtunk; tekintsd meg és lásd meg gyalázatunkat!
2 Milik pusaka kami beralih kepada orang lain, rumah-rumah kami kepada orang asing.
A mi örökségünk idegenekre szállt; házaink a jövevényekéi.
3 Kami menjadi anak yatim, tak punya bapa, dan ibu kami seperti janda.
Apátlan árvák lettünk; anyáink, mint az özvegyek.
4 Air kami kami minum dengan membayar, kami mendapat kayu dengan bayaran.
Vizünket pénzért iszszuk, tűzifánkat áron kapjuk.
5 Kami dikejar dekat-dekat, kami lelah, bagi kami tak ada istirahat.
Nyakunknál fogva hajtatunk; elfáradtunk, nincsen nyugtunk.
6 Kami mengulurkan tangan kepada Mesir, dan kepada Asyur untuk menjadi kenyang dengan roti.
Égyiptomnak adtunk kezet, az assziroknak, hogy jóllakjunk kenyérrel.
7 Bapak-bapak kami berbuat dosa, mereka tak ada lagi, dan kami yang menanggung kedurjanaan mereka.
Apáink vétkeztek; nincsenek; mi hordozzuk vétkeiket.
8 Pelayan-pelayan memerintah atas kami; yang melepaskan kami dari tangan mereka tak ada.
Szolgák uralkodnak rajtunk; nincs a ki megszabadítson kezökből.
9 Dengan bahaya maut karena serangan pedang di padang gurun, kami harus mengambil makanan kami.
Életünk veszélyeztetésével szerezzük kenyerünket a pusztában levő fegyver miatt.
10 Kulit kami membara laksana perapian, karena nyerinya kelaparan.
Bőrünk, mint a kemencze, megfeketedett az éhség lázától.
11 Mereka memperkosa wanita-wanita di Sion dan gadis-gadis di kota-kota Yehuda.
Az asszonyokat meggyalázták Sionban, a szűzeket Júda városaiban.
12 Pemimpin-pemimpin digantung oleh tangan mereka, para tua-tua tidak dihormati.
A fejedelmeket kezökkel akasztották fel; a vének orczáit nem becsülik.
13 Pemuda-pemuda harus memikul batu kilangan, anak-anak terjatuh karena beratnya pikulan kayu.
Az ifjak a kézi malmot hordozzák, és a gyermekek a fahordásban botlanak el.
14 Para tua-tua tidak berkumpul lagi di pintu gerbang, para teruna berhenti main kecapi.
A vének eltüntek a kapuból, megszüntek az ifjak énekelni.
15 Lenyaplah kegirangan hati kami, tari-tarian kami berubah menjadi perkabungan.
Oda van a mi szívünk öröme, gyászra fordult a mi körtánczunk.
16 Mahkota telah jatuh dari kepala kami. Wahai kami, karena kami telah berbuat dosa!
Elesett a mi fejünknek koronája, jaj most nékünk mert vétkeztünk!
17 Karena inilah hati kami sakit, karena inilah mata kami jadi kabur:
Ezért lett beteg a mi szívünk, ezekért homályosodtak meg a mi szemeink;
18 karena bukit Sion yang tandus, di mana anjing-anjing hutan berkeliaran.
A Sion hegyéért, hogy elpusztult; rókák futkosnak azon!
19 Engkau, ya TUHAN, bertakhta selama-lamanya, takhta-Mu tetap dari masa ke masa!
Te Uram örökké megmaradsz; a te királyi széked nemzedékről nemzedékre!
20 Mengapa Engkau melupakan kami selama-lamanya, meninggalkan kami demikian lama?
Miért feledkezel el örökre mi rólunk? miért hagysz el minket hosszú időre?
21 Bawalah kami kembali kepada-Mu, ya TUHAN, maka kami akan kembali, baharuilah hari-hari kami seperti dahulu kala!
Téríts vissza Uram magadhoz és visszatérünk; újítsd meg a mi napjainkat, mint régen.
22 Atau, apa Engkau sudah membuang kami sama sekali? Sangat murkakah Engkau terhadap kami?
Mert bizony-bizony megvetettél minket; megharagudtál ránk felettébb!
