< Ratapan 5 >
1 Ingatlah, ya TUHAN, apa yang terjadi atas kami, pandanglah dan lihatlah akan kehinaan kami.
Emlékezzél meg, mi lett velünk, tekintsd és nézd gyalázatunkat!
2 Milik pusaka kami beralih kepada orang lain, rumah-rumah kami kepada orang asing.
Birtokunk átszállt idegenekre, házaink külföldiekre.
3 Kami menjadi anak yatim, tak punya bapa, dan ibu kami seperti janda.
Árvák lettünk, apátlanok, anyáink mintegy özvegyek.
4 Air kami kami minum dengan membayar, kami mendapat kayu dengan bayaran.
Vizünket pénzért ittuk, fát díjon szerzünk.
5 Kami dikejar dekat-dekat, kami lelah, bagi kami tak ada istirahat.
Nyakunkon üldöztek minket, elfáradtunk, nem adatott pihennünk.
6 Kami mengulurkan tangan kepada Mesir, dan kepada Asyur untuk menjadi kenyang dengan roti.
Egyiptomnak adtunk kezet, Assúrnak, hogy jóllakjunk kenyérrel.
7 Bapak-bapak kami berbuat dosa, mereka tak ada lagi, dan kami yang menanggung kedurjanaan mereka.
Atyáink vétkeztek és nincsenek, mi pedig bűneiket hordoztuk.
8 Pelayan-pelayan memerintah atas kami; yang melepaskan kami dari tangan mereka tak ada.
Szolgák uralkodnak rajtunk, nincs ki kezökből kiszabadítana.
9 Dengan bahaya maut karena serangan pedang di padang gurun, kami harus mengambil makanan kami.
Lelkünk árán szerezzük kenyerünket a pusztának kardja miatt.
10 Kulit kami membara laksana perapian, karena nyerinya kelaparan.
Bőrünk megfeketélett mint a kemencze az éhség forrósága miatt.
11 Mereka memperkosa wanita-wanita di Sion dan gadis-gadis di kota-kota Yehuda.
Asszonyokat bántalmaztak Cziónban, hajadonokat Jehúda városaiban.
12 Pemimpin-pemimpin digantung oleh tangan mereka, para tua-tua tidak dihormati.
Vezérek akasztattak fel kezük által, vének arcza nem tiszteltetett.
13 Pemuda-pemuda harus memikul batu kilangan, anak-anak terjatuh karena beratnya pikulan kayu.
Ifjak malmot hordtak és fiuk a fában botlottak meg.
14 Para tua-tua tidak berkumpul lagi di pintu gerbang, para teruna berhenti main kecapi.
Vének eltüntek a kapuból, ifjak az ő daluktól.
15 Lenyaplah kegirangan hati kami, tari-tarian kami berubah menjadi perkabungan.
Eltünt szivünk vigalma, gyászra fordult körtánczunk.
16 Mahkota telah jatuh dari kepala kami. Wahai kami, karena kami telah berbuat dosa!
Leesett fejünk koronája, oh jaj nekünk, hogy vétkeztünk.
17 Karena inilah hati kami sakit, karena inilah mata kami jadi kabur:
Ezért lett sínylővé a szivünk, ezek miatt sötétültek el szemeink:
18 karena bukit Sion yang tandus, di mana anjing-anjing hutan berkeliaran.
Czión hegyéért, hogy elpusztult, rókák kószálnak rajta.
19 Engkau, ya TUHAN, bertakhta selama-lamanya, takhta-Mu tetap dari masa ke masa!
Te, Örökkévaló, székelsz örökre, trónod nemzedékre meg nemzedékre.
20 Mengapa Engkau melupakan kami selama-lamanya, meninggalkan kami demikian lama?
Miért felejtesz el bennünket mindig, elhagysz minket hosszú időkre?
21 Bawalah kami kembali kepada-Mu, ya TUHAN, maka kami akan kembali, baharuilah hari-hari kami seperti dahulu kala!
Téríts bennünket magadhoz, hogy megtérjünk, újítsd meg napjainkat mint hajdanta.
22 Atau, apa Engkau sudah membuang kami sama sekali? Sangat murkakah Engkau terhadap kami?
Avagy végkép elvetettél minket, olyannyira haragudtál ránk!