Ayub 4
1 Maka berbicaralah Elifas, orang Teman:
És felele a témáni Elifáz, és monda:
2 "Kesalkah engkau, bila orang mencoba berbicara kepadamu? Tetapi siapakah dapat tetap menutup mulutnya?
Ha szólni próbálunk hozzád, zokon veszed-é? De hát ki bírná türtőztetni magát a beszédben?
3 Sesungguhnya, engkau telah mengajar banyak orang, dan tangan yang lemah telah engkau kuatkan;
Ímé sokakat oktattál, és a megfáradott kezeket megerősítetted;
4 orang yang jatuh telah dibangunkan oleh kata-katamu, dan lutut yang lemas telah kaukokohkan;
A tántorgót a te beszédeid fentartották, és a reszkető térdeket megerősítetted;
5 tetapi sekarang, dirimu yang tertimpa, dan engkau kesal, dirimu terkena, dan engkau terkejut.
Most, hogy rád jött a sor, zokon veszed; hogy téged ért a baj, elrettensz!
6 Bukankah takutmu akan Allah yang menjadi sandaranmu, dan kesalehan hidupmu menjadi pengharapanmu?
Nem bizodalmad-é a te istenfélelmed, s nem reménységed-é utaidnak becsületessége?
7 Camkanlah ini: siapa binasa dengan tidak bersalah dan di manakah orang yang jujur dipunahkan?
Emlékezzél, kérlek, ki az, a ki elveszett ártatlanul, és hol töröltettek el az igazak?
8 Yang telah kulihat ialah bahwa orang yang membajak kejahatan dan menabur kesusahan, ia menuainya juga.
A mint én láttam, a kik hamisságot szántanak és gonoszságot vetnek, ugyanazt aratnak.
9 Mereka binasa oleh nafas Allah, dan lenyap oleh hembusan hidung-Nya.
Az Istennek lehelletétől elvesznek, az ő haragjának szelétől elpusztulnak.
10 Singa mengaum, singa meraung--patahlah gigi singa-singa muda.
Az oroszlán ordítása, a sakál üvöltése, és az oroszlán-kölykök fogai megsemmisülnek.
11 Singa binasa karena kekurangan mangsa, dan anak-anak singa betina bercerai-berai.
Az agg oroszlán elvész, ha nincs martaléka, a nőstény oroszlán kölykei elszélednek.
12 Suatu perkataan telah disampaikan kepadaku dengan diam-diam dan telingaku menangkap bisikannya,
Szó lopódzék hozzám, s valami nesz üté meg abból fülemet.
13 waktu bermenung oleh sebab khayal malam, ketika tidur nyenyak menghinggapi orang.
Éjjeli látásokon való töprengések között, mikor mély álom fogja el az embereket.
14 Aku terkejut dan gentar, sehingga tulang-tulangku gemetar.
Félelem szálla rám, és rettegés, s megreszketteté minden csontomat.
15 Suatu roh melewati aku, tegaklah bulu romaku.
Valami szellem suhant el előttem, s testemnek szőre felborzolódék.
16 Ia berhenti, tetapi rupanya tidak dapat kukenal. Suatu sosok ada di depan mataku, suara berbisik-bisik kudengar:
Megálla, de ábrázatját föl nem ismerém, egy alak vala szemeim előtt, mély csend, és ilyen szót hallék:
17 Mungkinkah seorang manusia benar di hadapan Allah, mungkinkah seseorang tahir di hadapan Penciptanya?
Vajjon a halandó igaz-é Istennél: az ő teremtője előtt tiszta-é az ember?
18 Sesungguhnya, hamba-hamba-Nya tidak dipercayai-Nya, malaikat-malaikat-Nyap didapati-Nya tersesat,
Ímé az ő szolgáiban sem bízhatik és az ő angyalaiban is talál hibát:
19 lebih-lebih lagi mereka yang diam dalam pondok tanah liat, yang dasarnya dalam debu, yang mati terpijat seperti gegat.
Mennyivel inkább a sárházak lakosaiban, a kiknek fundamentumok a porban van, és könnyebben szétnyomhatók a molynál?!
20 Di antara pagi dan petang mereka dihancurkan, dan tanpa dihiraukan mereka binasa untuk selama-lamanya.
Reggeltől estig gyötrődnek, s a nélkül, hogy észrevennék, elvesznek örökre.
21 Bukankah kemah mereka dicabut? Mereka mati, tetapi tanpa hikmat.
Ha kiszakíttatik belőlök sátoruk kötele, nem halnak-é meg, és pedig bölcsesség nélkül?
