Lucas 2
1 Itatta, kadagidi nga al-aldaw, immay ti kanito nga ni Cesar Agusto ket nangipaulog iti linteg a mangibilbilin a masapul nga mailista amin nga tattao nga agbibiag iti lubong ti Roma.
És lőn azokban a napokban, Augusztus császártól parancsolat adaték ki, hogy mind az egész föld összeirattassék.
2 Daytoy ti kaunaan a panagpalista nga naaramid kabayatan a ni Kerinio ti gobernador idiay Syria.
Ez az összeírás először akkor történt, mikor Siriában Czirénius volt a helytartó.
3 Isu nga tunggal maysa ket napan iti bukodna nga ili tapno agpalista para iti dayta nga panagpalista.
Mennek vala azért mindenek, hogy beirattassanak, kiki a maga városába.
4 Uray ni Jose ket pimmanaw manipud siudad ti Nazaret idiay Galilea ket nagdalyasat a napan iti ili nga Betlehem a sakop ti Judea, a mabigbig nga siudad ni David, agsipud ta isuna ket kaputotan nga nagtaud iti pamilia ni David.
Felméne pedig József is Galileából, Názáret városából Júdeába, a Dávid városába, mely Bethlehemnek neveztetik, mivelhogy a Dávid házából és háznépe közül való volt;
5 Napan isuna idiay tapno agpalista a kadwana ni Maria, a naitulag nga asawaenna ken agur-uray iti panaganakna.
Hogy beirattassék Máriával, a ki néki jegyeztetett feleségül, és várandós vala.
6 Itatta immay ti kanito nga kabayatan nga addada idiay, dimteng ti tiempo tapno ipasngayna ti anakna.
És lőn, hogy mikor ott valának, betelének az ő szülésének napjai.
7 Inpasngayna ti maysa a lalaki, ti inauna nga anakna, ket binalkotna a nasayaat itia akikid ng lupot. Sana inkabil iti kulluong, gapu ta awan ti kuarto a para kadakuada iti pagdagdagusan dagiti bisita.
És szülé az ő elsőszülött fiát; és bepólyálá őt, és helyhezteté őt a jászolba, mivelhogy nem vala nékik helyök a vendégfogadó háznál.
8 Iti dayta met laeng a rehion, adda dagiti agpaspastor nga agnanaed iti away ken banbantayanda dagiti aguurnong a karneroda iti rabii.
Valának pedig pásztorok azon a vidéken, a kik künn a mezőn tanyáztak és vigyáztak éjszakán az ő nyájok mellett.
9 Pagammoan, nagparang kadakuada iti anghel ti Apo, ken ti dayag ti Apo ket linawaganna ti aglawlawda, ket napalalo ti butengda.
És ímé az Úrnak angyala hozzájok jöve, és az Úrnak dicsősége körülvevé őket: és nagy félelemmel megfélemlének.
10 Ket kinuna ti anghel kadakuada, “Saan kayo nga agbuteng, agsipud ta dandanin nga ibagak kadakayo ti naimbag a damag a mangiyeg iti dakkel nga ragsak kadagiti amin a tattao.
És monda az angyal nékik: Ne féljetek, mert ímé hirdetek néktek nagy örömet, mely az egész népnek öröme lészen:
11 Ita adda mangisalakan nga naipasngay para kadakayo iti siudad ni David! Isuna ni Kristo nga Apo!
Mert született néktek ma a Megtartó, ki az Úr Krisztus, a Dávid városában.
12 Daytoy ti pagilasinan a maited kadakayo, masarakanyonto ti maysa a maladaga a nabalkot iti akikid a lupot nga nakaidda iti kulluong.”
Ez pedig néktek a jele: találtok egy kis gyermeket bepólyálva feküdni a jászolban.
13 Pagammoan, adda naitipon iti anghel nga adu a bilang ti nainlangitan a soldado nga agdaydayaw iti Dios, a kunkunada,
És hirtelenséggel jelenék az angyallal mennyei seregek sokasága, a kik az Istent dícsérik és ezt mondják vala:
14 “Gloria iti Dios nga adda iti kangatoan, ken maadda koma ti kapia ditoy daga kadagiti tattao nga pakaay-aywanna.”
Dicsőség a magasságos mennyekben az Istennek, és e földön békesség, és az emberekhez jó akarat!
15 Apaman a nakapanawen dagiti anghel manipud kadakuada a napandan idiay langit, kinuna dagiti agpaspastor iti tunggal maysa, “Intayo itan idiay Betlehem, ken intayo kitaen daytoy a banag nga napasamak, nga impakaammo ti Apo kadatayo.”
És lőn, hogy mikor elmentek az angyalok ő tőlök a mennybe, mondának a pásztoremberek egymásnak: Menjünk el mind Bethlehemig, és lássuk meg e dolgot, a melyet az Úr megjelentett nékünk.
16 Nagdardarasda a napan idiay ket nasarakanda ni Maria ken ni Jose, ken nakitada ti maladaga nga nakaidda iti kulluong.
Elmenének azért sietséggel, és megtalálák Máriát és Józsefet, és a kis gyermeket, ki a jászolban fekszik vala.
17 Kalpasan nga nakitada daytoy, impakaammoda kadagiti tattao no ania ti naibaga kadakuada maipapan iti daytoy nga ubing.
És ezt látván, elhirdeték, a mi nékik a gyermek felől mondatott vala.
18 Ket nagsiddaaw amin a nakangngeg iti imbaga dagiti agpaspastor kadakuada.
És mindenek, a kik hallák, elcsodálkozának azokon, a miket a pásztorok nékik mondottak.
19 Ngem pinanpanunot ni Maria ti maipapan kadagiti amin nga banbanag a nangngeganna, ket sinalimetmetanna dagitoy iti pusona.
Mária pedig mind ez ígéket megtartja, és szívében forgatja vala.
20 Nagsubli dagiti agpaspastor nga intantan-ok ken indaydayawda ti Dios gapu kadagiti amin a nangngegan ken nakitada, a kas iti naibaga kadakuada.
A pásztorok pedig visszatérének, dicsőítvén és dícsérvén az Istent mind azok felől, a miket hallottak és láttak, a mint nékik megmondatott.
21 Idi maikawalo nga aldaw ken isu ti tiempo a pannakakugit ti ubing, pinanagananda isuna iti Hesus, ti nagan nga inted ti anghel sakbay ti pannakaisikogna.
És mikor betölt a nyolcz nap, hogy a kis gyermeket körülmetéljék, nevezék az ő nevét Jézusnak, a mint őt az angyal nevezte, mielőtt fogantatott volna anyja méhében.
22 Idi nalpas ti kasapulan nga bilang ti aldaw a para iti pannakadalusda, a sigun iti linteg ni Moises, inyeg da Jose ken Maria ti anakda a maladaga a lalaki iti templo idiay Jerusalem tapno isagutda iti Apo.
Mikor pedig betöltek Mária tisztulásának napjai a Mózes törvénye szerint, felvivék őt Jeruzsálembe, hogy bemutassák az Úrnak.
23 Kas naisurat iti linteg ti Apo, “Tunggal inauna nga anak a lalaki ket maawagan nga nasantoan iti Dios.”
(A mint megiratott az Úr törvényében, hogy: Minden elsőszülött fiú az Úrnak szenteltessék),
24 Immayda pay tapno agidaton da iti sagot a sigun iti naibaga iti linteg ti Apo, “maysa nga pares ti kalapati wenno dua a sibong nga kalapati.”
És hogy áldozatot adjanak, a szerint a mint megmondatott az Úr törvényében: Egy pár gerliczét, vagy két galambfiat.
25 Kitaen, adda maysa a lalaki manipud Jerusalem nga agnagan ti Simeon. Daytoy nga lalaki ket nalinteg ken napapati iti Dios. Isu ket agur-uray iti mangliwliwa iti Israel, ken adda kenkuana ti Espiritu Santo.
És ímé vala Jeruzsálemben egy ember, a kinek neve Simeon volt, és ez az ember igaz és istenfélő vala, a ki várta az Izráel vigasztalását, és a Szent Lélek vala ő rajta.
26 Naipakaammo kenkuana ti Espiritu Santo nga saan pay a matay agingga nga dina makita ti Kristo iti Apo.
És kijelentetett néki a Szent Lélek által, hogy addig halált nem lát, a míg meg nem látja az Úrnak Krisztusát.
27 Maysa nga aldaw immay isuna idiay templo, babaen iti panangidalan ti Espiritu Santo. Idi impan dagiti nagannakna ti ubing, a ni Hesus, tapno aramidenda para kenkuana no ania ti kadawyan nga kidkiddawen ti linteg,
És ő a Lélek indításából a templomba méne, és mikor a gyermek Jézust bevivék szülői, hogy ő érette a törvény szokása szerint cselekedjenek,
28 ket inubba ni Simeon ti ubing, ken nagdayaw iti Dios ket kinunana,
Akkor ő karjaiba vevé őt, és áldá az Istent, és monda:
29 “Ita palubusam toy adipenmo nga pumanaw a sitatalna, Apo, a kas kunam iti saom.
Mostan bocsátod el, Uram, a te szolgádat, a te beszéded szerint, békességben:
30 Agsipud ta nakita dagiti matak ti panangisalakanmo,
Mert látták az én szemeim a te üdvösségedet,
31 nga insaganam iti imatang dagiti amin nga tattao.
A melyet készítettél minden népeknek szeme láttára;
32 Agbalinto a silaw a mangiparangarang iti kinapudno kadagiti Hentil ken agbalin nga dayag dagiti tattaom nga Israel.”
Világosságul a pogányok megvilágosítására, és a te népednek, az Izráelnek dicsőségére.
33 Nagsiddaaw ti ama ken ina ti ubing kadagiti banbanag a naibaga maipanggep iti ubing.
József pedig és az ő anyja csodálkozának azokon, a miket ő felőle mondottak.
34 Ket binendisionan ida ni Simeon ken kinunana ken ni Maria nga inana, “Dumngegka a nasayaat! Daytoy nga ubing ket naituding a pakatinnagan ken pakabangonan dagiti adu nga tattao iti Israel ken pagilasinan a masuppiat.
És megáldá őket Simeon, és monda Máriának, az ő anyjának: Ímé ez vettetett sokaknak elestére és feltámadására az Izráelben; és jegyül, a kinek sokan ellene mondanak;
35 Maysa pay, sugatento ti kampilan ti kararuam, tapno dagiti kapanunotan manipud kadagiti adu nga puspuso ket maiparangarang.”
Sőt a te lelkedet is általhatja az éles tőr; hogy sok szív gondolatai nyilvánvalókká legyenek.
36 Maysa nga propeta a babai nga agnagan ti Ana ket adda met idiay. Isuna ket anak ni Fanuel a nagtaud iti tribu ni Asher. Pirmi nga nabaketan isunan. Nagdennada iti asawana iti pito nga tawen kalpasan ti pannakikallaysana,
És vala egy prófétaasszony, Anna, a Fánuel leánya, az Áser nemzetségéből (ez sok időt élt, miután az ő szűzességétől fogva hét esztendeig élt férjével,
37 ken balo isuna iti walopulo ket uppat nga tawen. Saan isuna nga pulos a pimmanaw iti templo ket kanayon nga agdaydayaw iti Dios babaen ti panagayunar ken panagkarkararag, iti rabii ken aldaw.
És ez mintegy nyolczvannégy esztendős özvegy vala), a ki nem távozék el a templomból, hanem bőjtölésekkel és imádkozásokkal szolgál vala éjjel és nappal.
38 Iti dayta met laeng a kanito, immasideg isuna kadakuada ken rinugianna ti nagyaman iti Dios. Imbagana ti maipapan iti ubing kadagiti amin nga agur-uray iti pannakasubbot ti Jerusalem.
Ez is ugyanazon órában oda állván, hálát adott az Úrnak, és szóla ő felőle mindeneknek, a kik Jeruzsálemben a váltságot várták.
39 Idin ta nalpasda nga inaramid ti amin a banag a kinasapulan nga aramidenda a kas kinuna ti linteg ti Apo, nagsublida iti Galilea, iti bukodda nga siudad, a Nazaret.
És mikor mindent elvégeztek az Úr törvénye szerint, visszatérének Galileába, az ő városukba, Názáretbe.
40 Dimmakkel ti ubing ken nagbalin nga napigsa, nanayonan ti kinasiribna, ken adda kenkuana ti parabur iti Dios.
A kis gyermek pedig növekedék, és erősödék lélekben, teljesedve bölcsességgel; és az Istennek kegyelme vala ő rajta.
41 Tinawen nga mapmapan dagiti nagannakna idiay Jerusalem tapno makipagrambakda iti Fiesta ti Ilalabas.
Az ő szülei pedig évenként feljártak Jeruzsálembe a húsvét ünnepére.
42 Idi agtawen isuna ti sangapulo ket dua, simang-atda manen a kas kadawyan nga ar-aramidenda iti tiempo ti fiesta.
És mikor tizenkét esztendős lett, fölmenének Jeruzsálembe az ünnep szokása szerint;
43 Kalpasan a nagianda idiay agingga a nalpas ti aldaw ti fiesta, inrugidan ti nagsubli iti pagtaenganda. Ngem ti ubing a ni Hesus ket nagbati idiay Jerusalem a saan nga ammo dagiti nagannakna.
És mikor eltelének a napok, mikor ők visszatérének, a gyermek Jézus visszamarada Jeruzsálemben; és nem vevék észre sem József, sem az ő anyja;
44 Inpagarupda a naikuyog isuna kadagiti bunggoy a makipagdaldalyasat kadakuada, isu nga nagdalyasatda iti uneg ti maysa nga aldaw. Ket inrugida ti nagbirok kenkuana kadagiti kakabagian ken gagayyemda.
Hanem azt gondolván, hogy az úti társaságban van, egy napi járó földet menének, és keresék őt a rokonok és az ismerősök között;
45 Ket idi saanda nga mabirukan isuna, nagsublida idiay Jerusalem ket rinugianda nga biniruk isuna sadiay.
És mikor nem találák őt, visszamenének Jeruzsálembe, hogy megkeressék.
46 Iti napasamak ket kalpasan iti tallo nga aldaw, nasarakanda isuna iti templo, agtugtugaw iti tengnga dagiti manursuro, dudumngeg kadakuada ken agsalsaludsod kadakuada.
És lőn, hogy harmadnapra megtalálták őt a templomban, a doktorok között ülve, a mint őket hallgatta, és kérdezgette őket.
47 Amin nga nakangngeg kenkuana ket nasdaaw iti pannakaawatna ken kadagiti sungbatna.
És mindnyájan, a kik őt hallgatták, elálmélkodának az ő értelmén és az ő feleletein.
48 Idi nakitada isuna, nasdaawda. Kinuna ti inana kenkuana, “Anakko, apay nga kastoy ti panangtratom kadakami? Dumngegka, ni amam ken siak ket nagdandanag nga nangbirbiruk kenka.”
És meglátván őt, elcsodálkozának, és monda néki az ő anyja: Fiam, miért cselekedted ezt velünk? Ímé atyád és én nagy bánattal kerestünk téged.
49 Kinunana kadakuada, “Apay nga birbirukendak? Diyo kadi ammo a masapul nga addaak iti balay ni Amak?”
Ő pedig monda nékik: Mi dolog, hogy engem kerestetek? Avagy nem tudjátok-é, hogy nékem azokban kell foglalatosnak lennem, a melyek az én Atyámnak dolgai?
50 Ngem saanda nga naawatan ti kayatna nga sawen kadagidiay nga sasao.
De ők nem érték e beszédet, a mit ő nékik szóla.
51 Ket nagawid isuna a kaduada idiay Nazaret ken natulnog kadakuada. Sinalemetmetan amin ni Maria dagitoy a banbanag iti pusona.
És aláméne velök, és méne Názáretbe; és engedelmes vala nékik. És az ő anyja szívében tartá mind ezeket a dolgokat.
52 Ngem nagtultuloy ni Hesus a dimakkel iti kinasirib ken bagi, ken nanayonan a naay-ayo kenkuana ti Dios ken dagiti tattao.
Jézus pedig gyarapodék bölcsességben és testének állapotjában, és az Isten és emberek előtt való kedvességben.
