Job 31

1 Nakitulagak kadagiti matak; kasano ngarud ti rumbeng a panangmatmatko nga addaan tarigagay iti maysa a birhen?

Szövetségre léptem szemeimmel, és hajadonra mit sem ügyeltem.

2 Ta ania ti paset manipud iti Dios idiay ngato, ti tawid manipud iti Mannakabalin amin nga adda idiay ngato?

És mi volt jutalmam Istentől felülről; vagy örökségem a Mindenhatótól a magasságból?

3 Ipagarupko idi a ti kalamidad ket para kadagiti saan a nalinteg a tattao, ken ti didigra ket para kadagiti agar-aramid iti kinadangkes.

Avagy nem az istentelent illeti-é romlás, és nem a gonosztevőt-é veszedelem?

4 Saan kadi a makitkita ti Dios dagiti wagasko ken saanna kadi a mabilang dagiti amin nga addangko?

Avagy nem láthatta-é utaimat, és nem számlálhatta-é meg lépéseimet?

5 No nagnaak iti kinaulbod, no nagdardaras ti sakak a mangallilaw,

Ha én csalárdsággal jártam, vagy az én lábam álnokságra sietett:

6 (maitimbangak koma iti husto tapno maammoan ti Dios ti kinapudnok)

Az ő igazságának mérlegével mérjen meg engem, és megismeri Isten az én ártatlanságomat!

7 no ti addangko ket simmiasi manipud iti nalinteg a dalan, no sinurot ti pusok dagiti matak, no adda kimmapet a mansa iti kinarugit kadagiti imak,

Ha az én lépésem letért az útról és az én lelkem követte szemeimet, vagy kezeimhez szenny tapadt:

8 ngarud, agmulaak koma ket maipakan koma iti sabali; pudno, maparut koma dagiti apit iti talonko.

Hadd vessek én és más egye meg, és tépjék ki az én maradékaimat gyökerestől!

9 No naguyugoy ti pusok iti sabali a babai, no naglemmengak a naguray iti likod ti ridaw ti kaarubak para iti asawana,

Ha az én szívem asszony után bomlott, és leselkedtem az én felebarátomnak ajtaján:

10 aggiling koma ngarud ti asawak iti trigo para iti sabali a lalaki ken makikaidda koma ti sabali a lalaki kenkuana.

Az én feleségem másnak őröljön, és mások hajoljanak rája.

11 Ta nakaam-amak dayta nga aramid; pudno, aramid dayta a madusa babaen kadagiti ukom.

Mert gyalázatosság volna ez, és birák elé tartozó bűn.

12 Ta dayta ket apuy a mangikisap iti amin a banag para iti sheol ken manguram kadagiti amin nga apitko.

Mert tűz volna ez, a mely pokolig emésztene, és minden jövedelmemet tövestől kiirtaná. (questioned)

13 No saanko nga inkaskaso ti asug iti hustisia dagiti adipenko a lallaki wenno babbai idi nakisinnupiatda kaniak,

Ha megvetettem volna igazát az én szolgámnak és szolgálómnak, mikor pert kezdtek ellenem:

14 ania ngarud ti aramidek inton tumakder ti Dios a mangpabasol kaniak? Inton umay isuna a mangukom kaniak, kasanoakto a sumungbat kenkuana?

Mi tevő lennék, ha felkelne az Isten, és ha meglátogatna: mit felelnék néki?

15 Saan kadi a ti nangaramid kaniak iti aanakan ti inak ket isu met ti nangaramid kadakuada? Saan kadi nga isuna met laeng iti nangsukog kadatayo amin iti aanakan ti inatayo?

Nem az teremtette-é őt is, a ki engem teremtett anyám méhében; nem egyugyanaz formált-é bennünket anyánk ölében?

16 No nilappedak dagiti nakurapay a tattao manipud iti tarigagayda wenno no pinaglidemko ti mata ti balo iti panagsangsangitna

Ha a szegények kivánságát megtagadtam, és az özvegy szemeit epedni engedtem;

17 wenno no kinnanko a sisiak ti taraonko ken saanko a pinalubusan a mangan met dagiti ulila—

És ha falatomat egymagam ettem meg, és az árva abból nem evett;

18 (ngem, manipud iti kinaubingko kaduak a dimmakkel ti ulila a kas addaan iti ama ken tinarabayko ti inana, maysa a balo manipud iti aanakan ti bukodko nga ina) —

Hiszen ifjúságom óta, mint atyánál nevekedett nálam, és anyámnak méhétől kezdve vezettem őt!

19 no nakakitaak ti maysa a napukaw ta awan pagan-anayna, wenno no nakakitaak iti tao nga agkasapulan nga awan pagan-anayna;

Ha láttam a ruhátlant veszni indulni, és takaró nélkül a szegényt;

20 no saannak a binendisionan ti pusona gapu ta saan isuna a napudotan iti lupot a nagtaud iti buok ti karnerok,

Hogyha nem áldottak engem az ő ágyékai, és az én juhaim gyapjából fel nem melegedett;

21 no ingngatok dagiti imak a maibusor kadagiti ulila gapu ta nakitak ti tulongko iti ruangan ti siudad—

Ha az árva ellen kezemet felemeltem, mert láttam a kapuban az én segítségemet;

22 ket malip-ak koma ti abagak manipud iti nagsuopanna ken matukkol koma ti takkiagko manipud iti nagsaepanna.

A lapoczkájáról essék ki a vállam, és a forgócsontról szakadjon le karom!

23 Ta nakabutbuteng kaniak ti didigra a naggapu iti Dios; gapu iti kinatan-okna, awan ti maaramidko kadagitoy a banbanag,

Hiszen úgy rettegtem Isten csapásától, és fensége előtt tehetetlen valék!

24 No pinagbalinko a namnamak ti balitok ken no kinunak iti nasayaat a balitok, “Sika ti pagtaltalkak';

Ha reménységemet aranyba vetettem, és azt mondtam az olvasztott aranynak: Én bizodalmam!

25 no nagrag-oak gapu ta adu ti kinabaknangko, gapu ta adu ti natagikua ti imak a sanikua.

Ha örültem azon, hogy nagy a gazdagságom, és hogy sokat szerzett az én kezem;

26 no nakitak ti init idi nagraniag, wenno ti bulan a magmagna iti lawagna,

Ha néztem a napot, mikor fényesen ragyogott, és a holdat, mikor méltósággal haladt,

27 ken no sililimed a naguyugoy ti pusok, tapno agkak dagiti imak nga agrukbab kadakuada—

És az én szívem titkon elcsábult, és szájammal megcsókoltam a kezemet:

28 aramidto met daytoy a maikkan ti pannusa babaen kadagiti ukom, ta inlibakko ti Dios nga adda idiay ngato.

Ez is biró elé tartozó bűn volna, mert ámítottam volna az Istent oda fent!

29 No nagrag-oak iti pannakadadael ti siasinoman a nanggura kaniak wenno kinabblaawak ti bagik no didigra ti nangkamakam kenkuana—

Ha örvendeztem az engem gyűlölőnek nyomorúságán, és ugráltam örömömben, hogy azt baj érte;

30 (pudno, saanko nga impalubos nga agbasol ti ngiwatko babaen ti panangdawatko iti biagna a mailunod)

(De nem engedtem, hogy szájam vétkezzék azzal, hogy átkot kérjek az ő lelkére!)

31 no saan a pulos a kinuna dagiti lallaki iti toldak, 'Siasino ti makasarak iti tao a saan a napnek iti taraon ni Job?'

Ha nem mondták az én sátorom cselédei: Van-é, a ki az ő húsával jól nem lakott?

32 (saan a pulos a kasapulan nga agnaed ti ganggannaet iti kalsada ti siudad; ngem ketdi, kanayonko nga ilukat dagiti ruanganko para kadagiti agdaldaliasat)

(A jövevény nem hált az utczán, ajtóimat az utas előtt megnyitám.)

33 no, kas kadagiti tattao, inlemmengko dagiti basolko babaen iti panangilemmeng iti basolko iti uneg ti tunikak—

Ha emberi módon eltitkoltam vétkemet, keblembe rejtve bűnömet:

34 gapu ta nagbutengak kadagiti adu a tattao, gapu ta ti panangtagibassit dagiti pamilya ti nangbuteng kaniak isu a nagulimekak ken saanak a rimmuar iti balayko.

Bizony akkor tarthatnék a nagy tömegtől, rettegnem kellene nemzetségek megvetésétől; elnémulnék és az ajtón sem lépnék ki!

35 O, no adda laeng koma dumngeg kaniak! Adtoy, daytoy ti pirmak; sungbatannak koma ti Mannakabalin amin! No adda laeng koma kaniak ti darum nga insurat dagiti kabusorko!

Oh, bárcsak volna valaki, a ki meghallgatna engem! Ímé, ez a végszóm: a Mindenható feleljen meg nékem; és írjon könyvet ellenem az én vádlóm.

36 Awan duadua a silulukat nga ibaklayko daytoy iti abagak; ikabilko iti ulok a kasla maysa a korona.

Bizony én azt a vállamon hordanám, és korona gyanánt a fejemre tenném!

37 Ipakaammok kenkuana ti bilang dagiti addangko; kas natalek a prinsipe, mapanak kenkuana.

Lépteimnek számát megmondanám néki, mint egy fejedelem, úgy járulnék hozzá!

38 No umkis ti dagak maibusor kaniak, ken agsangit dagiti guritna,

Ha földem ellenem kiáltott és annak barázdái együtt siránkoztak;

39 no kinnanko dagiti apitna a saanko a binayadan daytoy wenno pinukawko ti biag dagiti akinkukua,

Ha annak termését fizetés nélkül ettem, vagy gazdájának lelkét kioltottam:

40 ket agtubo koma ngarud dagiti siit imbes a trigo ken ruruot imbes a sebada.” Nalpasen dagiti sasao ni Job.

Búza helyett tövis teremjen és árpa helyett konkoly! Itt végződnek a Jób beszédei.