< Jeremias 6 >

1 Birukenyo ti pagtalgedanyo, tattao ti Benjamin, babaen iti panangpanawyo iti Jerusalem. Mangpaunikayo iti tangguyob idiay Tekoa. Mangipangatokayo iti pagilasinan idiay Bet-Hakerem, agsipud ta agparparang ti kinadangkes manipud amianan; sumungsungaden ti dakkel a pannakadadael.
Meneküljetek el, Benjámin fiai, Jeruzsálemből, és Tekóában fújjátok meg a harsonát és Bét-Kérem fölött emeljetek tűzjelt, mert veszedelem tekint ide észak felől és nagy romlás.
2 Ti anak a babai ti Sion, ti napintas ken makaay-ayo a balasang, ket madadaelto.
A szépet és elkényeztettet megsemmisítem, Czión leányát.
3 Mapanto kadakuada dagiti agpaspastor agraman dagiti arbanda; agpatakderdanto kadagiti tolda iti aglawlaw daytoy; agpastorto ti tunggal tao baben iti bukodna nga ima.
Jönnek hozzá, pásztorok és nyájaik; felütöttek mellette sátrakat köröskörül, lelegelték kiki helyét.
4 Kunanto dagiti ari, “Idatonyo dagiti bagbagiyo kadagiti dios para iti gubat. Tumakderkayo, rumauttayo iti tengnga ti aldaw. Saan a nasayaat a lumneken ti init ket sumipngeten.
Szenteljetek ellene harcot, rajta, menjünk fel délben! Jaj nekünk, mert lehanyatlott a nap, mert megnyúlnak az estnek árnyékai!
5 Ngem rumauttayo iti rabii ket dadaelentayo dagiti sarikedkedna.''
Rajta, menjünk föl éjjel és rontsuk le palotáit.
6 Ta kastoy ti kuna ni Yahweh a Mannakabalin-amin: Pukanenyo dagiti kayo ti Jerusalem, ken pagtutuonenyo a panglakub iti Jerusalem. Daytoy ti umisu a siudad a rautentayo, gapu ta napnoan daytoy iti panangidadanes.
Mert így szól az Örökkévaló, a seregek ura: Vágjátok le fáját és hányjatok föl Jeruzsálem ellen töltést; ez büntetni való város, benne csupa fosztogatás.
7 Kas iti bubon nga agtultuloy a mangmangted iti danum, kasta met ti panangparparnuay daytoy a siudad iti kinadakes. Kinaranggas ken riribuk ket mangmangngeg kenkuana. Agtultuloy ti panagsagaba ken didigra iti sangoanak.
Valamint hűsen tartja kút a vizét, úgy hűsen tartotta ő a gonoszságát; erőszak és pusztítás hallatszik benne színem előtt mindig, betegség és seb.
8 Awatem ti panangiwanwan, Jerusalem, ta no saan, tallikudanka ket dadaelenka, pagbalinenka a maysa a langalang a daga.'”
Okulj Jeruzsálem, nehogy lelkem elszakadjon tőled, nehogy pusztasággá tegyelek, nem lakott földdé.
9 Kastoy ti kuna ni Yahweh a Manakabalin-amin, “Awan duadua nga umayda tudtoden a kas iti kaubasan dagiti nabatbati iti Israel. Igaw-atyo manen ti imayo a mangpuros iti bunga ti ubas manipud kadagiti sanga ti ubas.
Így szól az Örökkévaló, a seregek ura: Böngészve leböngészik, mint a szőlőtőt, Izrael maradékát – fordítsd kezedet, mint a szüretelő az indák felé!
10 Siasino ti rumbeng a pangipakaammoak ken pangiballaagak tapno dumngegda? Kitaem! Saan a nakugit dagiti lapayagda; saanda a kabaelan ti mangipangag! Kitaem! Immay ti sao ni Yahweh kadakuada a mangiwanwan kadakuada, ngem saanda a kayat daytoy.”
Kihez beszéljek, kit intsek, hogy hallják? Íme körülmetéletlen a fülük és nem bírnak figyelni; íme az Örökkévaló igéje gyalázásra lett nekik, nem kedvelik azt.
11 Ngem napnoanak iti pungtot ni Yahweh, Nabannogakon a mangib-ibtur iti daytoy. Kinunana kaniak, “Ibuyatmo daytoy kadagiti ubbing kadagiti kalsada ken kadagiti bunggoy dagiti agtutubo a lallaki. Ta maipanaw ti tunggal lalaki a kadduana ti asawana; ken tunggal nataengan a tao kasta met dagiti adun iti tawenna.
De az Örökkévaló haragjával teltem meg, elfáradtam tartóztatni: Öntsd ki a gyerekre az utcán és az ifjak gyülekezetére egyaránt; mert férfi is, asszony is megfogatnak, az öreg a teljes korúval.
12 Maitedto iti sabali dagiti balayda, agraman dagiti taltalonda ken dagiti assawada. Ta rautekto dagiti agnanaed iti daga babaen iti imak-daytoy ket pakaammo ni Yahweh-
És átszállnak házaik másokra, mezők és feleségek egyaránt, mert kinyújtom kezemet az ország lakóira, úgymond az Örökkévaló.
13 ta manipud iti kanunumoan kadakuada agingga kadagiti katatan-okan – agar-aramid ti tunggal maysa kadakuada iti saan a nalinteg a pamusmusan tapno makakuarta. Manipud iti profeta agingga iti padi- manangallilaw ti tunggal maysa kadakuada.
Mert aprajától nagyjáig mindnyája nyerészkedik, és prófétától papig mindnyája hazugságot művel.
14 Ngem agasanda dagiti sugsugat dagiti tattaok iti parparawpaw laeng, no kasta a kunaenda, ‘Kappia! Kappia!' idinto nga awan iti kappia.
És gyógyítgatták népem romlását könnyedén, mondván: béke, béke, és nincs béke.
15 Nagbainda kadi idi nagaramidda kadagiti makarimon? Saanda a pulos a nagbain; saanda a napadasan ti nagpakumbaba. Isu a matnagdanto a kadua dagiti matnag iti tiempo a dusaek ida. Maabakdanto,” kuna ni Yahweh.
Szégyent vallottak, mert utálatosságot cselekedtek; sem szégyenkezve nem szégyenkeznek, sem pirulni nem tudnak, azért el fognak esni az elsők között, amidőn megbüntetem őket, el fognak botlani, mondja az Örökkévaló.
16 Kastoy ti kuna ni Yahweh, “Agtakderkayo iti nagsangaan ti dalan ket kitaenyo; damagenyo dagiti nagkauna a pagnaan. Sadino ditoy ti nasayaat a dalan?' Ket mapankayo iti daytoy ket mangsapulkayo iti lugar a paginanaanyo. Ngem kuna dagiti tattao, Saankami a mapan.'
Így szól az Örökkévaló: Álljatok az utakra és lássátok, és kérdezősködjetek az őskor ösvényeiről, melyik a jónak útja és járjatok rajta s találjatok nyugalmat lelketeknek. De azt mondták: nem megyünk.
17 Nangdutokak kadakayo kadagiti agbantay a mangdengngeg iti tangguyob. Ngem kinunada, ' Saankaminto nga agdengngeg.
És támasztottam számotokra őröket: Figyeljetek a harsona hangjára! De azt mondták: nem figyelünk.
18 Ngarud, dumngegkayo, dakayo a nasion! Kitaenyo, dakayo a saksi, no anianto ti mapasamak kadakuada.
Azért halljátok nemzetek és tudd meg gyülekezet, hogy mi van közöttük!
19 Denggem, daga! Kitaem, dandanikon iyeg ti didigra kadagitoy a tattao- ti bunga dagiti panpanunotda. Saanda nga impangag ti saok wenno ti paglintegak, ngem ketdi, linaksidda daytoy.”
Halljad föld: Íme én veszedelmet hozok erre a népre, gondolataik gyümölcsét; mert szavaimra nem figyeltek, tanomat pedig megvetették.
20 Ania ti serbina kaniak daytoy nga insenso a mapupuoran manipud idiay Seba? Wenno dagitoy a nasam-it nga ayamuom manipud iti adayo a daga? Saan a makaay-ayo kaniak dagiti datonyo a maipuor, uray pay dagiti sagutyo.
Minek is nekem tömjén, mely Sábából jön és az illatos nád messze földről? Égőáldozataitok nem kedvességre valók, és vágóáldozataitok nem kellemesek nekem.
21 Isu a kastoy ti kuna ni Yahweh, 'Kitaem, dandaniakon a mangikabil iti maysa a pakaitibkolan a bato kadagitoy a tattao. Maitibkoldanto iti daytoy- dagiti amma ken dagiti annak a lallaki. Mapukawto met dagiti agnanaed ken dagiti kaarrubada.
Azért így szól az Örökkévaló: Íme én vetek e nép elé gáncsokat, és megbotlanak általuk atyák és fiúk egyaránt, lakó meg társa elvesznek.
22 Kastoy ti kuna ni Yahweh, ‘Kitaem, adda tattao nga aggapu iti akin-amianan a daga nga umay. Ta nakasaganan nga umay ti dakkel a nasion manipud iti adayo a daga.
Így szól az Örökkévaló: Íme nép jön észak országából és nagy nemzet serken föl a föld hátuljáról.
23 Pidutendanto dagiti pana ken gayangda. Naulpit ken awan asida. Kasla daranudor ti baybay ti ariwawada, ken nakasakayda kadagiti kabalio a nakasagana a kas kadagiti makiranget a lallaki, dakayo nga annak a babbai ti Sion.”'
Íjat és lándzsát ragadnak, kegyetlenek ők és nem irgalmaznak, hangjuk zúg mint a tenger és lovakon nyargalnak: felkészülve mint harcra kész férfi, ellened, Czión leánya.
24 Nangngegmi dagiti damag maipanggep kadakuada. Kimmapsut dagiti imami gapu iti tuok. Nakariknakami ti ut-ot a kas iti ut-ot ti agpaspasikal a babai.
Hallottuk hírét, ellankadtak kezeink, szorultság ragadt meg minket, vajúdás, mint a szülőnőé.
25 Saankayo a rummuar kadagiti kataltalunan, ken saankayo a magna kadagiti kalsada, ta kampilan ti kabusor ken nakabutbuteng ti adda iti aglawlaw.
Ne menjetek ki a mezőre és az úton ne járjatok; mert kardja az ellenségnek, félelem köröskörül!
26 Anak a babai dagiti tattaok, agkaweska iti nakersang a lupot ket agtulidka iti katapukan gapu iti pannakaitabon iti bugbugtong nga anak. Agunnoyka iti nasaem a panagunnoy, ta kellaatto nga umay kadatayo ti mangdadael.
Népem leánya, köss fel zsákot és fetrengj a hamuban; egyetlenért való gyászt tarts, keserű siratást, mert hirtelen jön a pusztító ránk.
27 ”Pinagbalinka, Jeremias, a mangsubok kadagiti tattaok a kas maysa a manggugor iti landok, isu a sukimaten ken subokemto dagiti wagasda.
Vizsgálóvá tettelek népemben, őrtoronnyá, hogy megtudjad és vizsgáljad útjukat.
28 Isuda amin ket kasukiran kadagiti tattao, a mangparpardaya kadagiti dadduma. Isuda amin ket gambang ken landok, nga agtigtignay a sidadangkes.
Valamennyien pártoskodó pártütők, rágalmazva járók, réz és vas, valamennyien elvetemültek ők.
29 Napigsa ti yuboyuban tapno maparubruban ti apuy a mangguggugor kadakuada; mapupuoran ti buli iti darang. Agtultuloy ti pananggugor kadagitoy, ngem awan serserbina, gapu ta saan a naikkat ti kinadakes.
Átizzott a fúvó a tűztől, elfogyott az ólom; hiába olvasztottak meg olvasztottak, de a rosszak nem szakíttattak ki.
30 Maawagandanto a naibelleng a pirak, ta imbelleng ida ni Yahweh.”
Megvetett ezüstnek nevezték őket, mert megvetette őket az Örökkévaló.

< Jeremias 6 >