< Exodo 9 >
1 Kalpasanna, kinuna ni Yahweh kenni Moises, “Mapanka kenni Faraon ket ibagam kenkuana, ‘Ibagbaga daytoy ni Yahweh, ti Dios dagiti Hebreo: “Palubosam dagiti tattaok a mapan tapno dayawendak.”
És monda az Úr Mózesnek: Menj a Faraóhoz és beszélj vele: Ezt mondja az Úr, a héberek Istene: Bocsásd el az én népemet, hogy szolgáljanak nékem:
2 Ngem no saanmo ida a palubosan, no pagtalinaedem latta ida,
Mert ha nem akarod elbocsátani és tovább is tartóztatod őket:
3 ket iyunnatto ni Yahweh ti imana kadagiti tarakenmo nga ayup idiay kataltalonan, kas kadagiti kabalio, kadagiti asno, kadagiti kamelio, kadagiti pangen ken arbanmo ket mangiyeg daytoy iti nakaro a sakit.
Ímé az Úr keze lészen a te mezei barmaidon, lovakon, szamarakon, tevéken, ökrökön és juhokon; igen nagy döghalál.
4 Agdumanto ti panangtrato ni Yahweh kadagiti taraken nga ayup dagiti Israelita ken taraken nga ayup dagiti Egipcio: awanto ti matay nga ayup a kukua dagiti Israelita.
De különbséget tesz az Úr az Izráel barmai között és Égyiptom barmai között, és mindabból, a mi Izráel fiaié, egy sem vész el.
5 Nangituding ni Yahweh iti tiempo; kinunana, “Aramidekto daytoy a banag iti daga inton bigat."”'
Időt is hagya az Úr, mondván: Holnap cselekszi az Úr ezt a dolgot a földön.
6 Inaramid ni Yahweh daytoy iti sumaruno nga aldaw: natay amin a taraken nga ayup iti Egipto. Ngem awan ti uray maysa a natay kadagiti ayup dagiti Israelita.
Meg is cselekedé az Úr ezt a dolgot másodnapon, és elhulla Égyiptomnak minden barma, de az Izráel fiainak barma közül egy sem hullott el.
7 Nagdamag-damag ni Faraon no ania ti napasamak, ket adtoy, awan ti natay nga uray maysa nga ayup dagiti Israelita. Ngem natangken ti pusona, isu a saanna a pinalubosan dagiti tattao a mapan.
El is külde a Faraó, és ímé egy sem hullt vala el az Izráeliták barma közül: de a Faraó szíve kemény maradt, és nem bocsátá el a népet.
8 Kalpasanna, kinuna ni Yahweh kada Moises ken Aaron, “Mangrakemkayo iti dapu manipud iti orno. Sika, Moises, masapul nga ipuruakmo ti dapu iti angin kabayatan nga agbuybuya ni Faraon.
Az Úr pedig monda Mózesnek és Áronnak: Vegyétek tele markaitokat kemenczehamuval, és szórja azt Mózes az ég felé a Faraó szeme láttára.
9 Agbalindanto a napino a tapuk iti entero a daga ti Egipto. Mangpataudto dagitoy kadagiti kapuyo ken sugat a mangdidigra kadagiti tattao ken kadagiti ayup iti entero a daga ti Egipto.”
Hogy porrá legyen Égyiptomnak egész földén, s emberen és barmon hólyagosan fakadó fekéllyé legyen Égyiptomnak egész földén.
10 Isu a nangala da Moises ken Aaron iti dapu manipud iti orno ket nagtakderda iti sangoanan ni Faraon. Kalpasanna, impuruak ni Moises ti dapu iti angin. Nangpataud dagiti dapu kadagiti a kapuyo ken sugat kadagiti tattao ken ayup.
Vevének azért kemenczehamut és a Faraó elé állának, és Mózes az ég felé szórá azt; és lőn az emberen és barmon hólyagosan fakadó fekély.
11 Saan a nabaelan a supringen dagiti salamangkero ni Moises gapu kadagiti kapuyo; gapu ta nagkappuyoda ken dagti amin a dadduma pay nga Egipcio.
És az írástudók nem állhatnak vala Mózes előtt a fekély miatt; mert fekély vala az írástudókon s mind az Égyiptombelieken.
12 Pinatangken ni Yahweh ti puso ni Faraon, isu a saan a dimngeg isuna kada Moises ken Aaron. Daytoy ket kas ti imbaga ni Yahweh kenni Moises nga aramiden ni Faraon.
De az Úr megkeményíté a Faraó szívét, és nem hallgata reájok, a mint megmondotta vala az Úr Mózesnek.
13 Kalpasanna, kinuna ni Yahweh kenni Moises, “Bumangonka a masapa inton bigat, agtakderka iti sangoanan ni Faraon, ket ibagam kenkuana, ‘Kinuna daytoy ni Yahweh, ti Dios dagiti Hebreo: “Palubosam a mapan dagiti tattaok tapno makapagdayawda kaniak.
És monda az Úr Mózesnek: Kelj fel reggel és állj a Faraó eleibe és mondd néki: Ezt mondja az Úr, a héberek Istene: Bocsásd el az én népemet, hogy szolgáljanak nékem.
14 Ta iti daytoy a tiempo ibaonko amin a didigrak kenka, kadagiti adipenmo ken kadagiti tattaom. Aramidek daytoy tapno maamoanyo nga awan ti siasinoman a kas kaniak iti entero a lubong.
Mert ezúttal minden csapásomat reá bocsátom a te szívedre, a te szolgáidra és a te népedre azért, hogy megtudd, hogy nincs én hozzám hasonló az egész földön.
15 Ita, inyunnatko koman ti imak ket dinusaka ken dagiti tattaom iti sakit, ket napukawkayo koman manipud iti daga.
Mert ha most kinyujtanám kezemet és megvernélek téged és a te népedet döghalállal, akkor kivágattatnál a földről.
16 Ngem daytoy iti makagapu a pinalubosankayo nga agbiag: tapno maipakitak ti pannakabalinko kadakayo, tapno maiwaragawag ti naganko iti entero a lubong.
Ámde azért tartottalak fenn tégedet, hogy megmutassam néked az én hatalmamat, és hogy hirdessék az én nevemet az egész földön.
17 Ipanpannakkelmo latta ti bagim maibusor kadagiti tattaok babaen iti saanmo a panangpalubos kadakuada.
Ha tovább is feltartóztatod az én népemet és nem bocsátod el őket:
18 Dumngegka! Inton bigat iti kastoy nga oras mangiyegak iti nakapigpigsa a bagyo ti uraro, a saan pay a nakita iti Egipto manipud iti aldaw a nangrugi daytoy agingga ita.
Ímé holnap ilyenkor igen nagy jégesőt bocsátok, a melyhez hasonló nem volt Égyiptomban az napságtól fogva hogy fundáltatott, mind ez ideig.
19 Ita ngarud, mangibaonka kadagiti lallaki ket alaenda dagiti tarakenyo nga ayup ken amin a banbanag nga adda iti kataltalonan ket ipanyo iti natalged a lugar. Agtupakto ti uraro kadagiti tattao ken ayup nga adda iti taltalon a saan a naiyawid, ket mataydanto.”'”
Most annakokáért küldj el, hajtasd be barmaidat és mindenedet, valamid a mezőn van; minden ember és barom, a mely a mezőn találtatik és házba nem hajtatik, – jégeső szakad arra, és meghal.
20 Ket nagdardaras dagiti adipen ni Faraon a namati iti mensahe ni Yahweh a nangiyawid kadagiti tagabu ken tarakenda nga ayup kadagiti balayda.
A ki a Faraó szolgái közűl az Úr beszédétől megfélemedék, szolgáit és barmait házakba futtatá.
21 Ngem binaybayaan dagiti saan a nangipangag iti mensahe ni Yahweh dagiti tagabu ken dagiti tarakenda nga ayup iti kataltalonan.
A ki pedig nem törődék az Úr beszédével, szolgáit és barmát a mezőn hagyá.
22 Kalpasanna, kinuna ni Yahweh kenni Moises, “Iyunnatmo ta imam nga agturong iti tangatang tapno agtudo iti uraro iti amin a daga ti Egipto, kadagiti tattao, kadagiti ayup, ken kadagiti amin a mulmula iti kataltalonan iti entero a daga ti Egipto.”
Az Úr pedig monda Mózesnek: Nyújtsd ki kezedet az égre, hogy legyen jégeső Égyiptom egész földén az emberre, baromra és a mező minden fűvére, Égyiptom földén.
23 Inyunnat ni Moises ti bastonna nga agturong iti tangatang, ket nangibaon ni Yahweh iti gurruod, uraro, ken kimat iti daga. Pinagtudona pay iti uraro iti daga ti Egipto.
Kinyujtá azért Mózes az ő vesszejét az égre, az Úr pedig mennydörgést támaszta és jégesőt, és tűz szálla le a földre, és jégesőt bocsáta az Úr Égyiptom földére.
24 Isu a nagtudo ti uraro ken napakuyogan iti kimat, nakaro unay, a saan pay a napadpadasan iti entero a daga ti Egipto manipud idi nagbalin a nasion daytoy.
És lőn jégeső, és a tűz egymást éré az igen nagy jégeső közt, a melyhez hasonló nem volt az egész Égyiptom földén, mióta nép lakja.
25 Iti entero a daga ti Egipto, tinupakan ti uraro dagiti amin nga adda iti kataltalonan, dagiti tattao ken dagiti ayup. Dinadael daytoy ti tunggal mula iti kataltalonan ken tinukkol daytoy ti tunggal kayo.
És elveré a jégeső egész Égyiptom földén mindazt, a mi a mezőn vala, embertől baromig; a mező minden fűvét is elveré a jégeső és a mező minden fáját is egybe rontá.
26 Iti laeng daga ti Gosen, a pagnanaedan dagiti Israelita, ti awan urarona.
Csak a Gósen földén, hol Izráel fiai valának, nem volt jégeső.
27 Ket nangibaon ni Faraon kadagiti lallaki a mangayab kada Moises ken Aaron. Kinunana kadakuada, “Nagbasolak ita. Nalinteg ni Yahweh, ket managdakdakesak ken dagiti tattaok.
A Faraó pedig elkülde és hívatá Mózest és Áront, és monda nékik: Vétkeztem ezúttal; az Úr az igaz; én pedig és az én népem gonoszok vagyunk.
28 Agkararagkayo kenni Yahweh, gapu ta napigsa unay ti gurruod ken adu-unay ti uraro. Palubosankayon, ken saankayonton nga agnaed ditoy.”
Imádkozzatok az Úrhoz, hogy legyen elég a mennydörgés és jégeső, és akkor elbocsátlak titeket és nem maradtok tovább.
29 Kinuna ni Moises kenkuana, “Apaman a panawak ti siudad, iyunnatkonto dagiti imak kenni Yahweh. Agsardengto ti gurruod, ken awanton ti uraro. Iti daytoy a wagas maammoanyonto a kukua ni Yahweh ti lubong.
Mózes pedig monda néki: Mihelyt kimegyek a városból, felemelem kezeimet az Úrhoz; megszűnnek a mennydörgések és nem lesz többé jégeső, hogy megtudd, hogy az Úré a föld.
30 Ngem kenka ken kadagiti adipenmo, ammok a saanyo pay laeng a pudpudno a daydayawen ni Yahweh a Dios.
De tudom, hogy te és a te szolgáid még nem féltek az Úr Istentől.
31 Ita, nadadael dagiti lino ken dagiti sebada, ta natangkenen dagiti dawa ti sebada, ken nakabuselen dagiti lino.
A len pedig és az árpa elvereték, mert az árpa kalászos, a len pedig bimbós vala.
32 Ngem saan a nadadael dagiti trigo ken senteno gapu ta maud-udi ti panagdawada.
De a búza és a tönköly nem vereték el, mert azok késeiek.
33 Idi pinanawan ni Moises ni Faraon ken ti siudad, inyunnatna dagiti imana kenni Yahweh; nagsardeng ti gurruod ken dagiti uraro, ken nagsardengen ti tudo.
És kiméne Mózes a Faraótól a városból és felemelé kezeit az Úrhoz, és megszűnének a mennydörgések s a jégeső és eső sem ömlik vala a földre.
34 Idi nakita ni Faraon a nagsardengen ti tudo, uraro, ken gurruod, nagbasol manen isuna ken pinatangkenna ti pusona, ken uray pay dagiti adipenna.
Amint látá a Faraó, hogy megszűnék az eső, meg a jégeső és a mennydörgés, ismét vétkezék és megkeményíté szívét ő és az ő szolgái.
35 Napatangken ti puso ni Faraon, isu a saanna a pinalubosan a mapan dagiti tattao ti Israel. Kastoy ti wagas nga imbaga ni Yahweh kenni Moises nga aramiden ni Faraon.
És kemény maradt a Faraó szíve, és nem bocsátá el az Izráel fiait, a mint megmondotta vala az Úr Mózes által.