II Samuel 17
1 Kalpasanna, kinuna ni Ahitofel kenni Absalom, “Ita palubosannak a pumili iti 12, 000 a lallaki, ken bumangonakto ket kamatek ni David inton rabii.
Monda azért Akhitófel Absolonnak: Engedj kiválasztanom tizenkétezer embert, hogy felkeljek, és üldözzem Dávidot ez éjjel.
2 Mapanakto kenkuana inton nabannog ken nakapuy isuna ket maklaatto isuna gapu iti buteng. Agtatarayto dagiti tattao a kaduana, ket ti laeng ari iti darupek.
És megtámadom őt, míg fáradt és erőtlen kezű; megrettentem őt, és megfutamodik az egész nép, mely vele van; és a királyt magát megölöm.
3 Isublikto dagiti amin a tattao kenka, kas iti panagsubli iti nobia iti asawana, ket addaanto iti talna iti panagturaymo dagiti amin a tattao.”
És visszavezetem te hozzád az egész népet, mert az egésznek visszatérése attól a férfiútól függ, a kit te üldözöl; és akkor az egész nép békességben lesz.
4 Naay-ayo ni Absalom ken dagiti amin a panglakayen iti Israel iti imbaga ni Ahitofel.
Igen tetszék e beszéd Absolonnak és Izráel minden véneinek.
5 Kinuna ngarud ni Absalom, “Ita ayabanyo met ni Cusai nga Arkita, ket denggentayo no ania iti makunana.”
És monda Absolon: Hívják ide mégis az Arkeabeli Khúsait is, és hallgassuk meg, mit szól ő is.
6 Idi dimteng ni Cusai iti ayan ni Absalom, impalawag ni Absalom kenni Cusai ti imbaga ni Ahitofel sana sinaludsod ni Cusai, “Rumbeng kadi nga aramidenmi ti imbaga ni Ahitofel? No saan, ibagam kadakami no ania ti maibalakadmo.”
És mikor megérkezék Khúsai Absolonhoz, monda néki Absolon ilyenképen: Akhitófel ilyen tanácsot ád, megfogadjuk-é az ő szavát, vagy ne? Szólj hozzá.
7 Kinuna ni Cusai kenni Absalom, “Saan a nasayaat iti daytoy a kanito ti balakad ni Ahitofel.”
Monda akkor Khúsai Absolonnak: Nem jó tanács az, a melyet Akhitófel ez egyszer adott.
8 Kinuna pay ni Cusai, “Ammom a nabileg a mannakigubat ti amam ken dagiti tattaona, ket makaungetda, kasda la oso a natakaw dagiti urbonna iti kataltalonan. Maysa a mannakigubat iti amam; saan isuna a makikadua a maturog kadagiti soldadona ita a rabii.
És monda Khúsai: Tudod magad, hogy a te atyád és az ő emberei igen erős vitézek és igen elkeseredett szívűek, mint a kölykeitől megfosztott medve a mezőn. Annakfelette a te atyád igen hadakozó ember, ki nem alszik a néppel együtt.
9 Kitaem, nalabit nga ita a kanito ket nakalemmeng isuna iti maysa nga abut wenno iti sabali a lugar. Mapasamakto nga inton mapapatay iti sumagmamano kadagiti tattaom iti rugrugi iti raut, ibaganto iti siasinoman a makangngeg iti daytoy, 'Adda pannakapapatay kadagiti soldado a sumurot kenni Absalom.'
Ilyenkor ő valami barlangban lappang, vagy valami más helyen, és meglehet, hogy mindjárt kezdetben elesvén némelyek közülök, valaki meghallja, és azt kezdi mondani: Megveretett az Absolon népe.
10 Ket uray dagiti katuturedan a soldado, a kasla agpuspuso a leon, agbutengto gapu ta ammo iti amin nga Israel a maysa a maingel a tao ti amam, ken napipigsa unay dagiti tattaona.
És még az erős vitéz is, kinek szíve olyan, mint az oroszlánnak szíve, igen megrémül; mert az egész Izráel tudja, hogy a te atyád igen erős vitéz, és azok is, a kik vele vannak, erős vitézek.
11 Isu nga ibalakadko kenka a pagmaymaysaem koma nga ummongen dagiti amin nga Israel kenka, manipud Dan agingga iti Beerseba, a kas kaado dagiti darat iti baybay, ket mapanka a mismo a makigubat.
Én azért azt tanácsolom, hogy gyűjtsd magadhoz az egész Izráelt Dántól fogva mind Bersebáig, oly számban, mint a tenger partján való föveny; és magad is menj el a hadba.
12 Mapankaminto kenkuana sadinoman a pakasapulan kenkuana, ket kalubanmi isuna a kas iti panagtinnag ti linnaaw iti daga. Awanto ti ibatimi uray maysa kadagiti tattaona, wenno isuna a mismo, a sibibiag.
Akkor aztán támadjuk meg őt azon a helyen, a hol található, és úgy lepjük meg őt, miként a harmat a földre esik, hogy se közüle, se azok közül, a kik vele vannak, egy se maradjon meg.
13 No agkamang isuna iti maysa a siudad, ket mangipanto kadagiti tali dagiti amin nga Israel iti dayta a siudad ket iguyodminto daytoy iti karayan, agingga nga awanton uray maysa a bassit a bato a masarakan sadiay.”
Ha pedig városba szaladna, mind az egész Izráel köteleket húzzon a város körül, és vonjuk azt a patakba, hogy még csak egy kövecskét se találjanak ott.
14 Kinuna ngarud ni Absalom ken dagiti tattao ti Israel, “Nasaysayaat ti balakad ni Cusai nga Arkita ngem iti balakad ni Ahitofel.” Ta inkeddeng ni Yahweh iti pannakalaksid iti nasayaat a balakad ni Ahitofel tapno maiyeg iti pannakadadael kenni Absalom.
És monda Absolon és Izráelnek minden férfia: Jobb az Arkeabeli Khúsainak tanácsa az Akhitófel tanácsánál. Az Úr parancsolta vala pedig, hogy az Akhitófel tanácsa elvettessék, mely jó vala, hogy veszedelmet hozzon az Úr Absolonra.
15 Kalpasanna, kinuna ni Cusai kada Zadok ken Abiatar a papadi, “Binalakadan ni Ahitofel ni Absalom ken dagiti panglakayen ti Israel iti kasta, ken kastoy a wagas, ngem adda iti maysa a banag nga imbalakadko.
Monda pedig Khúsai Sádók és Abjátár papoknak: Ilyen s ilyen tanácsot adott Akhitófel Absolonnak és Izráel véneinek; én pedig ilyen s ilyen tanácsot adtam.
16 Ita ngarud, agapurakayo ket inkayo ipadamag kenni David; ' Saankayo nga agkampo inton rabii iti pagballasiwan iti Araba, ngem aramidenyo iti amin a pamusposan tapno makaballasiwkayo, ta no saan ket maalun-on ti ari agraman dagiti amin a tattao a kaduana.'”
Azért sietve küldjetek el, és izenjétek meg Dávidnak ilyen szóval: Ne maradj ez éjjel a pusztának mezején, hanem inkább menj át, hogy valamiképen el ne nyelettessék a király és az egész nép, mely vele van.
17 Ita, adda nga agur-uray da Jonatan ken Ahimaas idiay igid iti ubbog ti Rogel; adda maysa nga adipen a babai a kadawyan a mapan agidanon kadagiti mensahe kadakuada. Kalpasanna mapanda ibaga kenni Ari David, tapno saan ida a makita a mapmapan iti siudad.
Jonathán pedig és Akhimás a Rógel forrásánál állanak vala, a hová méne egy leányzó, ki megmondá ezeket nékik, és ők elmenvén, megmondák Dávid királynak, mert nem akarják vala magokat megmutatni, bemenvén a városba.
18 Ngem iti daytoy a tiempo, nakita ida iti maysa a bumarito ket imbagana kenni Absalom. Isu a sidadaras a pimmanaw ni Jonatan ken ni Ahimaas ket napanda iti balay ti maysa a tao idiay Bahurim, addaan daytoy a lalaki iti bubon iti paraanganna, nga isu ti bimmabaanda.
Meglátá mindazáltal őket egy szolga, és megmondá Absolonnak: Elmenének azért ők ketten sietséggel, és menének egy ember házába Bahurim városában, kinek tornáczában volt egy kút, és oda szállának alá.
19 Innala iti asawa ti lalaki ti pagkalub iti bubon ket inyabbongna daytoy iti ngarab ti bubon, ken winarisanna kadagiti bukbukel iti rabaw daytoy, isu nga awan ti makaammo nga adda iti uneg ti bubon da Jonathan ken Ahimaas.
Az asszony pedig egy terítőt vőn és beteríté a kút száját, arra pedig darált árpát hintett; és nem vevék észre.
20 Napan dagiti tattao ni Absalom iti balay ti babai ket kinunada, “Sadino ti ayan da Ahimaas ken Jonatan?” Imbaga ti babai kadakuada, “Nagaballasiwda iti karayan.” Kalpasan a kinitada iti aglawlaw ket saanda ida a nasarakan, nagsublida idiay Jerusalem.
Menének pedig az Absolon szolgái az asszonyhoz a házba, és mondának: Hol van Akhimás és Jonathán? Felele nékik az asszony: Általgázolának a patakon. És keresék őket, de mivel nem találták, visszatérének Jeruzsálembe.
21 Ket naaramid kalpasan a nakapanawda, rimuar da Jonatan ken Ahimaas iti bubon. Napanda impadamag kenni Ari David; imbagada kenkuana, “Tumakderkayo ket partakanyo ti bumallasiw iti danum gapu ta nagibalakad iti kasta ken kastoy ni Ahitofel maipapan kadakayo.”
Mikor pedig elmentek, kijövének a kútból, és elmenvén, megmondák ezeket Dávid királynak, és mondának Dávidnak: Keljetek fel és menjetek által gyorsan a vizen; mert ilyen tanácsot adott ti ellenetek Akhitófel.
22 Timmakder ngarud ni David ken dagiti amin a tattao a kaduana, ket binallasiwda ti Jordan. Awan uray maysa kadakuada iti saan a nakaballasiw iti Karayan Jordan sakbay nga aglawag iti agsapa.
Felkele azért Dávid és mind a vele való nép, és általkelének a Jordánon, míg megvirrada; egy sem hiányzék, a ki által nem ment volna a Jordánon.
23 Idi naammoan ni Ahitofel a saan a nasurot ti balakadna, sinillianna ti asnona sa pimmanaw. Nagawid isuna iti bukodna a siudad, inurnosna iti balayna, sana imbitin ti bagina. Iti kastoy a wagas natay isuna ken naitabon iti tanem ni amana.
Látván pedig Akhitófel, hogy az ő tanácsát nem hajtották végre: megnyergelé szamarát, és felkelvén elméne házához, az ő városába; és elrendezvén háznépének dolgát, megfojtá magát, és meghala; és eltemetteték az ő atyjának sírjába.
24 Kalpasanna, dimteng ni David iti Mahanaim. Kasta met ni Absalom, binallasiwna ti Jordan, isuna ken amin dagiti tattao iti Israel a kaduana.
És midőn Dávid Mahanáimba érkezett, átkele Absolon a Jordánon, ő és Izráelnek férfiai mindnyájan ő vele.
25 Ket insaad ni Absalom ni Amasa a mangidaulo iti armada imbes a ni Joab. Ni Amasa ket putot a lalaki ni Jeter nga Israelita, a nakikaidda kenni Abigail a putot a babai ni Naas ken kabsat a babai ni Zeruyas, nga ina ni Joab.
És Amasát tevé Absolon fővezérré a sereg felett Joáb helyett. Amasa pedig egy férfi fia vala, a kinek a neve az Izráelita Jithra vala, a ki beméne Abigailhoz, a Náhás leányához, ki Sérujának, a Joáb anyjának nővére vala.
26 Kalpasanna, nagkampo ni Absalom iti daga ti Galaad.
És tábort jára Izráel és Absolon a Gileád földén.
27 Ket naaramid idi nakadanun ni David iti Mahanaim, a ni Sobi a putto a lalaki ni Naas iti Ammonita a taga Raba, ken ni Makir a putto ni Amiel a taga Lodebar, ken ni Barzillai a maysa a Galaadita a taga Rogelim,
Lőn pedig, hogy mikor Dávid Mahanáimba jutott, ímé Sóbi, az Ammoniták városából, Rabbából való Náhásnak fia, és a Ló-Debár városból való Ammielnek fia, Mákir, és a Gileád tartományában, Rógelimban lakozó Barzillai.
28 ket nangiyegda kadagiti ikamen ken ules, malukong ken banga, ken trigo, arina a naaramid manipud iti sebada, nakirog a bukel, bukel ti utong, patani,
Ágyneműt, medenczéket és cserépedényeket, búzát, árpát, lisztet, pergelt búzát, babot, lencsét, pergelt árpát,
29 diro, mantikilya, karnero, ken keso. Tapno makapangan ni David ken dagiti tattao a kaduana. Kinuna dagitoy a tattao, “Mabisin dagiti tattao, nabannog, ken mawaw idiay let-ang.”
Mézet, vajat, juhot, ünősajtokat hozának Dávidnak és az ő vele való népnek eleségül. Mert azt gondolják vala magokban: A nép éhes, fáradt és eltikkadt a pusztában.
