II Samuel 13
1 Ket napasamak kalpasan daytoy a ni Amnon a putot ni David ket nagayat a napalalo iti napintas a kabsatna iti ama a ni Tamar, a kabsat a mismo ni Absalom, maysa pay kadagiti putot a lalaki ni David.
Történt ezután, Absálómnak, Dávid fiának volt szép nővére, neve Támár; azt megszerette Amnón, Dávid fia.
2 Naupay iti kasta unay ni Amnon nga uray la agsakiten gapu iti kabsatna a ni Tamar. Maysa a birhen ni Tamar, ket kasla saan a kabaelan ni Amnon nga agaramid iti aniaman kenkuana.
És kínja volt Amnónnak egészen megbetegedésig nővére, Támár miatt, mert hajadon volt és lehetetlennek tetszett Amnón szemeiben, hogy bármit is elkövessen rajta.
3 Ngem addaan ni Amnon iti gayyem nga agnagan iti Jonadab a putot ni Samma, kabsat a lalaki ni David. Nasikap unay a lalaki ni Jonadab.
Amnónnak pedig volt egy barátja, neve Jónádáb, fia Simeának, Dávid testvérének, s Jónádáb igen okos ember volt.
4 Kinuna ni Jonadab kenni Amnon, “Apay a malmalday a binigat ti anak ti ari? Saanmo kadi nga ibaga kaniak?” Isu a simmungbat ni Amnon kenkuana, “Ay-ayatek ni Tamar a kabsat a babai ni Absalom a kabsatko.”
És mondta neki: Miért vagy te egyre soványabb, oh királyfi, napról-napra? Ugye megmondod nekem: Mondta neki Amnón: Támárt, Absálóm testvéremnek nővérét szeretem.
5 Kinuna ni Jonadab kenkuana, “Aggiddaka iti pagiddaam ket aginsasakitka. No umaynaka sarungkaran ti amam, dawatem kenkuana, 'Pangngaasim ta ibaonmo ti kabsatko a ni Tamar a mangted ti kanek ket lutoenna daytoy iti sangoanak, tapno makitak daytoy ket manganak manipud kadagiti imana?'”
Erre mondta neki Jónádáb: Feküdj ágyadra és tettesd magad betegnek; s ha majd jön az atyád, hogy téged lásson, így szólj hozzá: jöjjön csak Támár nővérem és adjon nekem kenyeret enni, készítse el szemem előtt az ételt, azért hogy lássam és kezéből egyem.
6 Isu a nagidda ni Amnon ket naginsasakit. Idi immay ti ari a mangsarungkar kenkuana, kinuna ni Amnon iti ari, “Pangaasim ta ibaonmo ti kabsatko a ni Tamar nga agluto iti makan para iti sakitko ditoy ayanko tapno manganak manipud kadagiti imana.”
Lefeküdt tehát Amnón és betegnek tetette magát; eljött a király, hogy lássa őt, ekkor így szólt Amnón a királyhoz: Jöjjön csak Támár nővérem és készítsen szemem előtt két bélest, hogy kezéből egyem.
7 Kalpasanna, nagipatulod ni David iti sao kenni Tamar idiay palasio ti ari, kinunana, “Mapanka ita iti balay ti kabsatmo a ni Amnon ken agisaganaka iti makan para kenkuana.”
Ekkor küldött Dávid a házba Támárhoz, mondván: Menj csak Amnón testvéred házába és készítsd el neki az ételt.
8 Isu a napan ni Tamar iti balay ti kabsatna a ni Amnon nga ayan ti pagid-iddaanna. Nangala ni Tamar iti gamay, minasana daytoy ket nagaramid isuna iti tinapay iti imatang ni Amnon ket linuto daytoy.
És elment Támár Amnón testvérének házába, az pedig feküdt; vette a tésztát, meggyúrta, elkészítette szemei előtt és megfőzte a bélest.
9 Inadawna ti paryok ket intedna ti tinapay kenkuana, ngem saanna a kinayat ti mangan. Ket imbaga ni Amnon kadagiti dadduma nga adda sadiay, “Paruarem ida amin, adaywandak.” Isu a pinanawanda amin isuna.
Vette a serpenyőt s kitöltötte elé, de az vonakodott enni; s mondta Amnón: Vezessetek ki mindenkit tőlem, és kiment mindenki tőle.
10 Imbaga ngarud ni Amnon kenni Tamar, “Iyunegmo ti makan iti siledko tapno manganak manipud kadagiti imam.” Innala ngarud ni Tamar ti tinapay a linutona, ket inyunegna iti siled ni Amnon a kabsatna.
Ekkor szólt Amnón Támárhoz: Hozd be az ételt a kamarába, hadd egyem kezedből; s vette Támár a bélest, melyet elkészített és bevitte Amnón testvérének a kamrába.
11 Idi inyasidegna ti makan kenkuana, ginammatanna ti imana ket imbagana kenkuana, “Umayka, makikaiddaka kaniak, kabsatko.”
Odanyújtotta neki, hogy egyék; ekkor megragadta őt és mondta neki: Jöjj, feküdj mellém, nővérem.
12 Kinunana kenkuana, “Saan kabsatko, saannak a piliten ta awan ti kastoy a rumbeng a mapasamak iti Israel. Saanmo nga aramiden daytoy a nakababain a banag!
De mondta neki: Ne, testvérem, ne gyalázz meg, mert nem tesznek ilyesmit Izraelben, ne kövesd el ez aljasságot.
13 Papanakto koma tapno maitarayak ti pannakaibabain a maitednanto daytoy iti biagko? Ken mangmarkanto daytoy nga aramid kenka a kas awan babainna a maag iti entero nga Israel. Pangaasim, dawatek kenka a makitungtongka iti ari. Palubosannaka a mangikasar kaniak.”
S én hová vigyem gyalázatomat? Te pedig olyan lennél, mint: a legaljasabbaknak egyike Izraelben! Most tehát beszélj csak a királlyal, mert nem tagad meg engem tőled.
14 Nupay kasta, saan nga impangag isuna ni Amnon. Agsipud ta napigpigsa isuna ngem ni Tamar, pinilitna ket kinaiddana isuna.
De nem akart hallgatni szavára, erőt vett rajta, meggyalázta és hált vele.
15 Kalpasanna, kinagura ni Amnon iti kasta unay ni Tamar. Nakarkaro ti gurana kenkuana ngem ti panagayatna kenkuana idi. Kinuna ni Amnon kenkuana, “Tumakderka ket pumanawkan.”
Erre meggyűlölte őt Amnón igen nagy gyűlölettel; sőt nagyobb volt a gyűlölet, mellyel gyűlölte, a szerelemnél, mellyel szerette volt: és mondta neki Amnón: Kelj föl, menj!
16 Ngem insungbatna kenkuana, “Saan! Gapu ta nadakdakes ti panangpapanawmo kaniak ngem ti inaramidmo kaniak!”Ngem saan nga impangag ni Amnon isuna.
Mondta neki: Ne történjék e gonoszság, mely nagyobb a másiknál, melyet rajtam elkövettél, hogy elküldsz engem! De nem akart rá hallgatni.
17 Ngem ketdi, inayabanna ti adipen a mangay-aywan kenkuana ket kinunana, “Iyadayom kaniak daytoy a babai ket ibalunetmo ti ridaw apaman a makaruar.”
Hívta a legényét, aki őt szolgálta és mondta: Küldjétek csak ki mellőlem ezt itt és csukd be az ajtót utána.
18 Ket inruar ti adipen ni Tamar ket imbalunetna ti ridaw apaman a nakaruar. Nakasuot ni Tamar iti kawes nga atiddog ti maggasna gapu ta kasta nga agarruat dagiti birhen a prinsesa.
Volt pedig rajta tarka köntös, mert ily ruhákba öltözködnek a hajadon királyleányok. És elvezette őt szolgája kifelé és becsukta utána az ajtót.
19 Nangiwarakiwak ni Tamar iti dapdapo iti ulona ket rinay-abna ti kagayna. Imparabawna dagiti imana iti ulona sa nagna nga immadayo, agsangsangit iti napigsa bayat ti iyaadayona.
Ekkor hamut hintett Támár a fejére, a rajta levő tarka köntöst pedig megszaggatta; fejére tette a kezét és elment, egyre jajgatva.
20 Kinuna ni Absalom a kabsatna kenkuana, “Nakaduam kadi ni Amnon a kabsatmo? Ngem ita, agulimekka kabsatko. Isuna ket kabsatmo a lalaki. Saanmo nga ipapuso daytoy a banag.” Nagtalinaed ngarud ni Tamar nga agmaymaysa iti balay ni Absalom a kabsatna.
És szólt hozzá testvére Ábsálóm: Vajon testvéred Amnón volt-e nálad? De most nővérem hallgass, testvéred ő, ne fordítsd szívedet e dologra. És maradt Támár elhagyottan testvérének Ábsálómnak házában.
21 Ngem idi nangngeg ni Ari David amin dagitoy, napalalo ti pungtotna.
Dávid király pedig meghallotta mind e dolgokat, és haragjára volt nagyon.
22 Awan ti imbagbaga ni Absalom kenni Amnon, ta kinagura ni Absalom isuna gapu iti inaramidna ken no kasanona nga imbabain ti kabsatna a ni Tamar.
És nem beszélt Ábsálóm Amnónnal, se rosszat, se jót, mert gyűlölte Absálóm Amnónt amiatt, hogy meggyalázta nővérét, Támárt.
23 Ket napasamak kalpasan iti dua a tawen, addaan ni Absalom iti parapukis iti karnero nga agtrabtrabaho idiay Baal Hazor, nga asideg iti Efraim, ket inawis ni Absalom amin a putot a lallaki iti ari a sumarungkar sadiay.
Történt pedig két esztendő után, nyírtak Ábsálómnál Báal-Cháczórban, mely Efraim mellett van; és meghívta Ábsálóm mind a királyfiakat.
24 Napan ni Absalom iti ari ket kinunana, “Kitaem tatta, addaan daytoy adipenmo kadagiti parapukis iti karnero. Pangaasim, sumurot koma ti ari ken dagiti adipenna kaniak, nga adipenmo.”
Ekkor bement Ábsálóm a királyhoz és mondta: Íme, kérlek, nyírnak szolgádnál; menjen csak oda a király meg szolgái a te szolgáddal.
25 Simmungbat ti ari kenni Absalom, “Saan, anakko, saan a masapul nga umaykami amin gapu ta agbalinkami a dadagsen kenka.” Inallukoy ni Absalom ti ari, ngem nagkedked isuna a mapan, nupay kasta, binendisionanna latta ni Absalom.
Szólt a király Ábsálómhoz: Ne fiam, ne hagyj mennünk mindnyájunkat, hogy terhedre ne legyünk; unszolta őt, de nem akart odamenni, hanem megáldotta.
26 Ket kinuna ni Absalom, “No saan, pangaasim ta palubosam koma a sumurot kadakami ti kabsatko a ni Amnon.” Isu a kinuna ti ari kenkuana, “Apay a masapul a sumurot ni Amnon kadakayo?”
Ekkor mondta Ábsálóm: Ha nem, jöjjön csak oda velünk Amnón testvérem! Mondta neki a király: Minek menjen veled?
27 Pinilit ni Absalom ni David, isu a pinalubosanna ni Amnon ken amin a prinsipe a sumurot kenkuana.
De unszolta őt Ábsálóm; küldte tehát vele Amnónt és mind a királyfiakat.
28 Binilin ni Absalom dagiti adipenna a kunana, “Denggenyo a nalaing. No mangrugi a mabartek iti arak ni Amnon, ken no ibagak kadakayo, 'Darupenyo ni Amnon,' papatayenyo ngarud isuna. Saankayo nga agbuteng. Saan kadi a binilinkayo? Papigsaenyo ti nakemyo ken agbalinkayo a natured.”
És megparancsolta Ábsálóm a legényeinek, mondván: Nézzétek csak, mikor vidám lesz Amnón szíve a bor közben és így szólok hozzátok: üssétek le Amnónt, akkor öljétek meg, ne féljetek, hiszen én parancsoltam nektek, erősödjetek és legyetek derék emberek!
29 Isu nga inaramid dagiti adipen ni Absalom kenni Amnon kas imbilinna kadakuada. Kalpasanna, timmakder amin dagiti prinsipe ket nagsakay ti tunggal maysa iti mulona sada naglibas.”
És tettek Ábsálóm legényei Amnónnal, amint parancsolta Ábsálóm; erre fölkeltek mind a királyfiak, felültek kiki az öszvérére és megfutamodtak.
30 Ket napasamak daytoy, kabayatan nga addada iti dalan, nakadanon ti damag kenni David a kunana, “Pinatay ni Absalom amin dagiti prinsipe, ken awan uray maysa kadakuada ti nabati.”
Ők még útban voltak, és a hír eljutott Dávidhoz, mondván: megölte Ábsálóm mind a királyfiakat, és nem maradt meg közülük egy sem.
31 Timmakder ti ari ket rinay-abna dagiti pagan-anayna, sa nagpakleb iti suelo; timmakder iti abayna dagiti amin nga adipenna a naray-ab dagiti pagan-anayda.
Erre fölkelt a király, megszaggatta ruháit és földre feküdt; mind a szolgái pedig ott álltak megszaggatott ruhákkal.
32 Simmungbat ni Jonadab nga anak ni Samma a kabsat a lalaki ni David ket kinunana, “Saan koma a patien ti apok a pinapatayda dagiti amin a prinsipe agsipud ta ni Amnon laeng ti natay. Pinanggep daytoy ni Absalom manipud pay iti aldaw nga rinames ni Amnon ti kabsatna a ni Tamar.
Ekkor megszólalt Jónádáb, Simea, Dávid testvérének fia és mondta: Ne mondja uram: mind az ifjakat, a királyfiakat megöltek, hanem egyedül Amnón halt meg, mert Ábsálóm szájában volt ez, amióta amaz meggyalázta Támárt, a nővérét.
33 Saan koma ngarud nga ipapuso ti amok nga ari daytoy a damag, saanmo koma patien a natay aminen dagiti prinsipe, ta ni Amnon laeng ti natay.”
Most tehát ne vegyen uram a király ily dolgot szívébe, hogy mondaná: mind a királyfiak meghaltak; mert egyedül Amnón halt meg.
34 Naglibas ni Absalom. Maysa nga adipen nga agwanwanawan ti timmangad ket nakitana ti adu a tattao a sumungsungad idiay kalsada iti turod iti laudenna.
Ábsálóm pedig megszökött. És fölemelte az őrködő legény a szemeit és látta, íme sok nép jött az út felől, a hegy oldaláról, hátuljáról.
35 Ket kinuna ni Jonadab iti ari, “Kitaem, sumungsungaden dagiti prinsipe. Kas kinuna ti adipenmo.”
Ekkor szólt Jónádáb a királyhoz: Íme a királyfiak megjöttek; szolgád szava szerint, úgy lett.
36 Ket napasamak apaman a nalpas a nagsao ti adipen a nakasangpet dagiti prinsipe ken impigsada dagiti timekda sada nasangit. Ket nagsangit met ti ari ken dagiti adipenna iti nasaem.
És volt, amint végzett a beszéddel, íme a királyfiak megjöttek, fölemelték hangjukat ég sírtak; a király is és mind a szolgái sírtak igen nagy sírással.
37 Ngem naglibas ni Absalom ket napan kenni Talmai nga anak ni Ammihur, ti ari ti Gesur. Inaldaw a dinung-awan ni David ti putotna.
Ábsálóm pedig megszökött és ment Talmájhoz, Ammíhúd fiához, Gesúr királyához. És gyászolt fia fölött minden időben.
38 Isu a naglibas ni Absalom ket napan iti Gesur, iti lugar a nagnaedanna iti tallo a tawen.
Ábsálóm megszökött és ment Gesúrba, és ott volt három évig.
39 Kalikaguman ti panunot ni ari David a rummuar tapno mapanna kitaen ni Absalom, ta naliw-liwa isunan maipapan kenni Amnon ken iti ipapatayna.
És vágyódott Dávid király lelke epedve Ábsálóm után, mert megvigasztalódott Amnón felől, hogy meghalt.
