I Samuel 27

1 Kinuna ni David iti nakemna, “Addanto ti aldaw a matayak babaen iti ima ni Saul; awan ti kasayaatan nga aramidek no di ti aglibas a mapan idiay daga dagiti Filisteo; Isardengton ni Saul ti panangbirbirokna kaniak iti amin a beddeng ti Israel; iti kastoy a wagas, makalibasak manipud iti imana.”

És monda Dávid magában: Egy napon mégis el kell pusztulnom a Saul keze miatt, nincs jobb reám nézve, mintha gyorsan elmenekülök a Filiszteusok tartományába, így Saul felhagy azzal, hogy engem tovább is üldözzön Izráel egész területén, és így megszabadulok az ő kezéből.

2 Nagrubwat ni David ket nagdaliasatda, isuna ken dagiti innem a gasut a lallaki a kaduana, a nagturong kenni Akis nga anak ni Maoc, nga ari ti Gat.

Felkelvén azért Dávid, elméne ő és az a hatszáz ember, a kik vele valának, Ákhishoz, a Máok fiához, Gáth királyához.

3 Nakipagnaed ni David kenni Akis idiay Gat, isuna ken dagiti tattaona, amin al lallaki agraman ti sangkabalayanna, ket kadua ni David ti dua nga asawana a ni Ahinoam a taga-Jezreel, ken ni Abigail a taga-Carmel nga asawa ni Nabal.

És Dávid Ákhisnál tartózkodék Gáthban, ő és az ő emberei, mindegyik a maga házanépével együtt; Dávid és az ő két felesége, a Jezréelből való Ahinoám és a Kármelből való Abigail, a Nábál felesége.

4 Naipadamag kenni Saul a naglibas ni David a nagturong idiay Gat, isu a saannan a binirok isuna.

Mikor pedig Saulnak megmondották, hogy Dávid Gáthba menekült, nem üldözé tovább őt.

5 Kinuna ni David kenni Akis, “No nasayaatak iti panagkitam, ikkandak koma iti maysa a lugar iti maysa kadagiti siudad iti pagilian, a mabalinko a pagnaedan: ta apay koma a makipagnaed ti adipenmo iti siudad ti ari?

És monda Dávid Ákhisnak: Ha kedvet találtam előtted, adj helyet nékem valamelyik vidéki városban, hogy ott lakjam: miért laknék a te szolgád veled a királyi városban?

6 Isu nga iti dayta nga aldaw, inted ni Akis kenkuana ti Siklag; dayta ti makagapu a ti Siglak ket kukua dagiti ari ti Juda agingga kadagitoy a tiempo.

És néki adá Ákhis azon a napon Siklágot; lőn azért Siklág a Júda királyaié mind e mai napig.

7 Maysa a tawen ken uppat a bulan a nagnaed ni David iti daga dagiti Filisteo.

És lőn ama napoknak száma, míg Dávid a Filiszteusok földén lakozék, egy esztendő és négy hónap.

8 Rinaut ni David ken dagiti tattaona dagiti nadumaduma a luglugar, rinautna dagiti tattao a taga-Gesur, Girzi ken Amalec; ta dagitoy dagiti agnanaed iti daga, agturong idiay Shur, agingga iti daga ti Egipto. Agnanaedda sadiay iti nabayag unayen a tiempo.

És felméne Dávid embereivel együtt és megtámadták a Gessureusokat, a Girzeusokat és az Amálekitákat: mert ezek voltak annak a földnek lakosai eleitől fogva, a melyen Súrba mégy egészen Égyiptom földéig.

9 Rinaut ni David ti daga ket awan a pulos ti imbatina a lalaki wenno babai a sibibiag; innalana dagiti karnero, dagiti baka, dagiti asno, dagiti kamelio, ken dagiti pagan-anay; kalpasan daytoy agawid isuna ket dumagas iti ayan ni Akis.

És mikor Dávid megverte az országot, sem férfit, sem asszonyt nem hagyott életben, és elvitt juhot, ökröt, szamarakat, tevéket és ruhákat, és úgy tért vissza és ment Ákhishoz.

10 Saludsoden ni Akis, “Siasino ti rinautmo ita nga aldaw?” Isungbat ni David, “Rinautko ti abagatan a paset ti Juda,” wenno “Ti abagatan a masakupan iti tribu ti Jerameel,” wenno “Ti abagatan a paset dagiti Kineo.”

Mikor pedig Ákhis azt kérdé: Hova törtetek be most? Dávid ekként felele: Júda déli részére és Jerákhméelnek déli részére és Kéneusnak déli részére.

11 Awan ti sibibiag nga ibatbati ni David nga uray maysa a lalaki wenno babai a mangidanon kadagitoy idiay Gat, a kunana, “Tapno saanda nga ibaga ti maipapan kadatayo, 'Kastoy ti aramid ni David.”' Dastoy ti masansan nga ar-aramidenna iti panagnaedna iti pagilian dagiti Filisteo.

Dávid azonban sem férfit, sem asszonyt nem hagyott életben, hogy Gáthba vigye, mondván: Valamikép ellenünk ne nyilatkozzanak és azt mondják: Így cselekedett Dávid. Ez volt az ő szokása amaz egész idő alatt, míg a Filiszteusok földjén tartózkodék.

12 Namati ni Akis kenni David, a kunana, “Pinagurana iti kasta unay dagiti tattaona nga Israelita kenkuana; isu nga agbalinto isuna nga adipenko iti agnanayon.”

És Ákhis bízott Dávidban, mondván: Bizonyosan gyűlöletessé tette magát az ő népe, Izráel előtt, azért örökké az én szolgám leend.