I Samuel 23
1 Kinunada kenni David, “Kitaem, makirangranget dagiti Filisteo kadagiti adda iti Keila ket taktakawenda dagiti adda iti pagirikan.”
Értesíték pedig Dávidot, mondván: Ímé a Filiszteusok hadakoznak Kehilla ellen, és dúlják a szérűket.
2 Isu a nagkiddaw iti tulong ni David kenni Yahweh ket dinamagna, “Mapanak kadi ket rautek dagitoy a Filisteo?” Kinuna ni Yahweh kenni David, “Mapanka ket rautem dagiti Filisteo ket isalakanmo ti Keila.”
Akkor megkérdezé Dávid az Urat, mondván: Elmenjek és leverjem-é ezeket a Filiszteusokat? És monda az Úr Dávidnak: Eredj el, és verd le a Filiszteusokat, és szabadítsd meg Kehillát.
3 Kinuna dagiti tattao ni David kenkuana, “Mabutbutengtayo la ngaruden ditoy Juda. Saan kadi nga ad-adda pay no mapantayo makiranget iti armada dagiti Filisteo?”
A Dávid emberei azonban mondának néki: Ímé, mi itt Júdában is félünk, mennyivel inkább, ha Kehillába megyünk a Filiszteusok táborára.
4 Nagkararag ngarud manen ni David kenni Yahweh ket nagkiddaw iti tulong. Simmungbat ni Yahweh kenkuana, “Agrubwatka, sumalogka idiay Keila. Ta itedko kenka ti panagballigi kadagiti Filisteo.”
Akkor Dávid ismét megkérdezé az Urat, az Úr pedig válaszola néki, és monda: Kelj fel, és menj el Kehillába, mert én a Filiszteusokat kezedbe adom.
5 Napan idiay Keila ni David ken dagiti tattaona ket nakirangetda kadagiti Filisteo. Innalada dagiti arbanda ket dinarupda ida ket adu ti napatayda. Naisalakan ngarud ni David dagiti agnanaed idiay Keila.
Elméne azért Dávid és az ő emberei Kehillába, és harczola a Filiszteusok ellen, és elhajtá marhájokat, és felette igen megveré őket. És megszabadítá Dávid Kehilla lakosait.
6 Idi napan ni Abiatar nga anak ni Ahimelec kenni David idiay Keila, simmalog isuna nga adda iggemna a maysa nga efod.
Lőn pedig, hogy a mikor Abjáthár, az Akhimélek fia Dávidhoz menekült, az efódot is magával vitte.
7 Naibaga kenni Saul a napan ni David idiay Keila. Kinuna ni Saul, “Inyawat isuna ti Dios iti imak. Ta saan isunan a makalibas gapu ta simrek isuna iti siudad nga addaan kadagiti ruangan ken pader.
Megmondák akkor Saulnak, hogy Dávid Kehillába ment; és monda Saul: Kezembe adta őt az Isten, mert ott szorult, mivel kulcsos és záros városba méne.
8 Pinaayaban ni Saul amin a soldadona tapno sumalogda idiay Keila a mangraut kenni David ken dagiti tattaona.
És összegyűjté Saul a harczra az egész népet, hogy Kehillába menjen, és körülfogja Dávidot és az ő embereit.
9 Ammo ni David a dakes ti pangpanggepen ni Saul kenkuana. Kinunana kenni Abiatar a padi, “Iyegmo ditoy ti efod.”
Mikor pedig Dávid megtudta, hogy Saul ő ellene gonoszt forral, mondá Abjáthár papnak: Hozd elő az efódot.
10 Ket kinuna ni David, “Yahweh a Dios ti Israel, pudno a nangngeg ti adipenmo a kayat ni Saul ti umay ditoy Keila, tapno dadaelenna ti siudad gapu kaniak.
És monda Dávid: Uram, Izráel Istene! bizonynyal meghallotta a te szolgád, hogy Saul ide akar jőni Kehillába, hogy elpusztítsa a várost miattam.
11 Iyawatdakto kadi dagiti tattao iti Keila kenkuana? Sumalog kadi ni Saul, kas iti nangngeg ti adipenmo? Yahweh a Dios ti Israel, agpakpakaasiak kenka, pangngaasim ta ibagam iti adipenmo.” Kinuna ni Yahweh, “Sumalog isuna.”
Vajjon kezébe adnak-é engem Kehilla lakosai? Vajjon lejön-é Saul, a mint hallotta a te szolgád? Óh Uram, Izráel Istene, mondd meg a te szolgádnak! És monda az Úr: Lejön.
12 Ket kinuna ni David, “Dagiti tattao kadi iti Keila ket iyawatdakto ken dagiti tattaok iti ima ni Saul?” Kinuna ni Yahweh, “Iyawatdakanto.”
És monda Dávid: Vajjon Saul kezébe adnak-é Kehilla lakosai engem és az én embereimet? És monda az Úr: Kezébe adnak.
13 Ket ni David ken dagiti tattaona nga agarup innem a gasut, nagrubwatda ket pimmanawda manipud Keila ket nagakar-akarda manipud iti maysa a lugar agingga iti sabali pay a lugar. Naidanon kenni Saul a nakalibas ni David idiay Keila, ket insardengnan ti panangkamkamatna.
Felkele azért Dávid és az ő emberei, mintegy hatszázan, és kimenének Kehillából, és ide s tova járnak vala, a hol csak járhatának. Midőn pedig Saulnak megmondák, hogy elmenekült Dávid Kehillából, felhagyott az elmenetellel.
14 Nagtalinaed ni David iti paglemlemmenganda idiay let-ang, iti katurturodan a pagilian iti let-ang ti Zif. Inaldaw a binirbirok ni Saul isuna ngem saan nga inyawat isuna ti Dios kenkuana.
És Dávid a pusztában tartózkodék az erős helyeken, és a Zif pusztájában levő hegységen marada. És Saul mindennap keresé, de az Isten nem adá őt kezébe.
15 Naamiris ni David a rimmuar ni Saul a mangpukaw iti biagna; ita, adda idi ni David iti let-ang ti Zif idiay Horesh.
Mikor pedig Dávid látta, hogy Saul kiment, hogy élete ellen törjön; és mikor Dávid a Zif pusztájában, az erdőben vala:
16 Ket ni Jonatan nga anak ni Saul, nagrubwat ket napan kenni David idiay Horesh, ket pinapigsana ti pakinakem ni David nga agtalek iti Dios.
Felkele Jonathán, a Saul fia, és elment Dávidhoz az erdőbe, és megerősíté az ő kezét az Istenben.
17 Kinunana kenkuana, “Saanka nga agbuteng. Ta ti ima ni Saul nga amak ket saannakanto a mabirokan. Sikanto ti agbalin nga ari iti Israel ket sumarunoak laeng kenka. Ammo met daytoy ni Saul nga amak.”
És monda néki: Ne félj, mert Saulnak, az én atyámnak keze nem fog utólérni téged, és te király leszesz Izráel felett, és én második leszek te utánad, és Saul is, az én atyám, tudja, hogy így lesz.
18 Nagtinnulagda iti sangoanan ni Yahweh. Nagtalinaed ni David idiay Horesh, ket nagawid met ni Jonatan.
És szövetséget kötének ketten az Úr előtt. És Dávid az erdőben marada, Jonathán pedig haza ment.
19 Ket dagiti taga-Zif, immayda kenni Saul idiay Gabaa ket kinunada, “Saan kadi nga aglemlemmeng ni David iti ayantayo iti paglemlemmenganda idiay Horesh, iti turod ti Hakilah nga abagatan a paset ti Jesimon?
És felmenének a Zifeusok Saulhoz Gibeába, mondván: Avagy nem nálunk lappang-é Dávid az erős helyeken az erdőben, Hakila halmán, mely a sivatagtól jobbkézre van?!
20 Sumalogka itan, apo ari! Kas iti tartarigagayam, sumalogka! Ti pasetmi ket ti mangiyawat kenkuana iti ima ti ari.”
Most azért minthogy lelkednek főkivánsága az, hogy lejőjj, óh király, jőjj le; és a mi gondunk lesz, hogy a királynak kezébe adjuk őt.
21 Kinuna ni Saul, “Bendisionannakayo koma ni Yahweh. Ta adda panangngaasiyo kaniak.
És monda Saul: Legyetek megáldva az Úrtól, hogy szánakoztok rajtam!
22 Mapankayo ket siguradoenyo a nalaing. Ammoenyo ken takuatenyo no sadino ti disso a paglemlemmenganna ken no siasino ti nakakita kenkuana sadiay. Naibaga kaniak a nasikap unay isuna.
Menjetek azért el, és vigyázzatok ezután is, hogy megtudjátok és meglássátok az ő tartózkodási helyét, és hogy ki látta őt ott, mert azt mondották nékem, hogy igen ravasz ő.
23 Isu a kitaenyo ken ammoenyo amin dagiti lugar a paglemlemmenganna. Agsublikayo kaniak nga addaan iti sigurado nga impormasyon, ket makikuyogakto kadakayo nga agsubli. No adda isuna idiay a daga, birokekto isuna kadagiti amin a rinibu ti Juda.”
Annakokáért nézzetek meg és tudjatok meg minden búvóhelyet, a hol ő lappang és minden bizonynyal térjetek vissza hozzám, hogy elmenjek veletek; és ha az országban van, kikutatom őt Júdának minden ezrei között.
24 Nagrubwatda ngarud ket napanda idiay Zif, immun-unada ngem ni Saul. Ita, adda idi ni David ken dagiti tattaona idiay let-ang ti Maon idiay Araba nga abagatan a paset ti Jesimon.
Azok pedig felkelének, és elmenének Zifbe Saul előtt. Dávid pedig és az ő emberei Máon pusztájában valának a mezőségen, a mely a sivatagtól jobbkézre van.
25 Napan ni Saul ken dagiti tattaona sadiay a mangbirok kenkuana. Ket naibaga daytoy kenni David, isu a simmalog isuna idiay kabatoan a turod ket nagtalinaed isuna idiay let-ang ti Maon. Idi nangngeg ni Saul daytoy, sinurotna ni David idiay let-ang ti Maon.
És elméne Saul az ő embereivel együtt, hogy megkeresse őt. Dávidnak azonban megizenték, és ő leszállott a kőszikláról, és Máon pusztájában tartózkodék. Mikor pedig meghallotta Saul, üldözé Dávidot Máon pusztájában.
26 Napan ni Saul iti maysa a paset ti bantay, ket ni David ken dagiti tattaona, agturongda iti sabali a paset ti bantay. Nagdardaras ni David nga immadayo manipud kenni Saul. Bayat a palpalikmutan ni Saul ken dagiti tattaona ni David ken dagiti tattaona tapno tiliwenda ida,
És Saul a hegynek egyik oldalán méne, Dávid és az ő emberei pedig a hegynek másik oldalán. És épen, mikor Dávid nagyon sietett, hogy elmenekülhessen Saul elől, és Saul és az ő emberei már körül is kerítették Dávidot és az ő embereit, hogy megfogják,
27 maysa a mensahero ti immay kenni Saul ket kinunana, “Darasenyo, umaykayon, rinaut dagiti Filisteo ti daga.”
Akkor érkezék egy követ Saulhoz, mondván: Siess és jőjj! mert a Filiszteusok betörtek az országba.
28 Isu a saanen nga intuloy ni Saul ti panangkamkamatna kenni David ket napanda nakiranget kadagiti Filisteo. Isu a naawagan dayta a lugar iti Bato a Naglibasan.
Akkor megtére Saul Dávid üldözéséből, és a Filiszteusok ellen ment. Azért hívják azt a hegyet a menekülés kősziklájának.
29 Simmang-at ni David manipud sadiay ket nagtalinaed iti paglemlemmenganda idiay Engedi.
És Dávid elméne onnan, és Engedi erősségei közt tartózkodék.
