1 Ar-ari 12
1 Napan ni Rehoboam idiay Sikem, ta mapan dagiti amin nga Israelita idiay Sikem a mangisaad kenkuana nga ari.
És elméne Roboám Síkembe; mert Síkembe gyűlt fel az egész Izráel, hogy királylyá tegyék őt.
2 Ket napasamak a nadamag daytoy ni Jeroboam nga anak ni Nabat (gapu ta adda pay laeng isuna idiay Egipto, a nagkamanganna idi linibasanna ni Ari Solomon; agnanaed ni Jeroboam idiay Egipto).
Mikor pedig meghallotta ezt Jeroboám, a Nébát fia, (a ki még Égyiptomban volt, a hová futott volt Salamon király elől, és Égyiptomban tartózkodék Jeroboám,
3 Isu a nangibaonda ket pinaayabanda isuna, ket dimteng ni Jeroboam ken ti entero a gimong ti Israel; kinasaoda ni Rehoboam a kinunada,
És hozzá küldvén, elhivaták őt); elmenének Jeroboám és az Izráel egész gyülekezete, és szólának Roboámnak, mondván:
4 “Pinagbalin ti amam a nadagsen ti sangolmi. Ita ngarud, panam-ayennakami manipud iti narigat a trabaho nga inted ti amam, ken palag-anem ti nadagsen a sangol nga inkabilna kadakami, ket agserbikaminto kenka.”
A te atyád igen megnehezítette a mi igánkat, de te most könnyebbítsd meg atyádnak kemény szolgálatát, és a nehéz igát, a melyet mi reánk vetett, és szolgálunk néked.
5 Kinuna ni Rehoboam kadakuada, “Ikkandak iti tallo nga aldaw; kalpasanna agsublikayonto kaniak.” Isu a pimmanaw dagiti tattao.
És monda nékik: Menjetek el, és harmadnap mulva jőjjetek vissza hozzám. És a nép elméne.
6 Nakiuman ni Ari Rehoboam kadagiti panglakayen a nagserbi kenni Solomon nga amana idi sibibiag pay isuna; kinunana, “Ania ti maibalakadyo kaniak nga isungbatko kadagidiay a tattao?”
És tanácsot tarta Roboám király a vénekkel, a kik Salamon, az ő atyja előtt állottak vala életében, mondván: Micsoda tanácsot adtok ti, hogy milyen választ adjak e népnek?
7 Nagsaoda kenkuana a kinunada, “No agbalinka ita nga adipen kadagitoy a tattao ken pagserbiam ida, ken sungbatam ida babaen iti panagsaom iti nasayaat kadakuada, agbalindanto nga adipenmo iti agnanayon.”
És szólának azok, mondván: Ha e mai napon szolgája lész e népnek, és nékik szolgálsz, és választ adsz nékik, és jó szót adsz nékik: mind éltig szolgálnak néked.
8 Ngem saan nga inkankano ni Rehoboam ti balakad dagiti panglakayen nga imbagada kenkuana, ket nakiuman kadagiti agtutubo a lallaki a kinaubinganna, a mammagbaga kenkuana.
De ő megveté a vének tanácsát, a melyet néki adtak, és tanácsot tarta az ifjakkal, a kik ő vele együtt nevekedtek volt fel, és a kik ő előtte udvarlottak.
9 Kinunana kadakuada, “Ania ti maibalakadyo kaniak, tapno masungbatantayo dagiti tattao a nagdamag kaniak a kunada, 'Palag-anem ti sangol nga inkabil ti amam kadakami'?”
És monda azoknak: Micsoda tanácsot adtok ti, hogy választ adjunk e népnek, a mely nékem szólván, azt mondja: Könnyebbítsd meg az igát, a melyet reánk vetett a te atyád?
10 Simmungbat kenkuana dagiti agtutubo a lallaki a kinaubingan ni Rehoboam, kinunada, “Ibagam kadagidiay a tattao a nangibaga kenka a pinadagsen ti amam a ni Solomon ti sangolda ket masapul a palag-anem. Rumbeng nga ibagam kadakuada, '“Napuspuskol ti kikitko ngem iti siket ti amak.
És mondának néki az ifjak, a kik együtt nevekedtek volt fel ő vele: Így szólj ennek a népnek, a mely szólván néked, ezt mondja: A te atyád megnehezítette a mi igánkat, te pedig könnyebbítsd meg nékünk; e képen szólj nékik: Az én kis ujjam vastagabb az én atyám derekánál.
11 Isu nga ita, no pay pinaawitnakayo ti amak iti nadagsen a sangol, nayunakto ti sangolyo. Dinusanakayo ti amak babaen kadagiti saplit, ngem dusaenkayonto babaen iti saplit a nasaksakit pay ngenm iti kagat dagiti manggagama.”
Most azért, ha az én atyám reátok nehéz igát vetett, én még nehezebbé teszem a ti igátokat: ha az én atyám ostorral fékezett titeket, én skorpiókkal ostorozlak benneteket.
12 Napan ngarud ni Jeroboam ken dagiti amin a tattao kenni Rehoboam iti maikatlo nga aldaw, kas naibalakad ti ari idi kinunana, “Agsublikayonto kaniak iti maikatlo nga aldaw.”
És elméne Jeroboám és mind az egész nép Roboámhoz harmadnap, a mint meghagyta volt a király, ezt mondván: Jőjjetek hozzám harmadnapon.
13 Nagubsang ti panangsungbat ti ari kadagiti tattao ket saanna inkankano ti pammagbaga dagiti panglakayen nga imbagada kenkuana.
És a király kemény választ adott a népnek, megvetve a vének tanácsát, a melyet adtak vala néki;
14 Nagsao isuna kadakuada ket sinurotna ti pammagbaga dagiti agtutubo a lallaki; kinunana, “Pinaawitannakayo ti amak iti nadagsen a sangol, ngem nayunakto ti sangolyo. Dinusanakayo ti amak babaen kadagiti saplit, ngem dusaenkayonto babaen iti saplit a nasaksakit pay ngem iti kagat dagiti manggagamma.”
És szóla nékik az ifjak tanácsa szerint, mondván: Ha az én atyám megnehezítette a ti igátokat, én még nehezebbé teszem azt; ha az én atyám ostorral fékezett titeket, én skorpiókkal ostorozlak benneteket.
15 Saan ngarud nga impangag ti ari dagiti tattao, ta daytoy ti pagbaliwan dagiti pasamak nga inyeg ni Yahweh, tapno ipatungpalna dagiti sasaona nga imbagana babaen kenni Ahija a Silohita kenni Jeroboam nga anak ni Nabat.
És nem hallgatá meg a király a népet; mert ezt az Úr fordította ekként, hogy megerősítse az ő beszédét, a melyet szólott volt az Úr a Silóbeli Ahija által Jeroboámnak, a Nébát fiának.
16 Idi makita ti entero nga Israel a saan ida nga impangag ti ari, simmungbat dagiti tattao kenkuana ket kinunada, “Ania aya ti bingaytayo kenni David? Awan ti tawidtayo iti anak ni Jesse! Agawidkayo kadagiti toldayo, Israel. Ita makaammokan iti bukodmo a pagtaengan, David.” Isu a nagsubli ti Israel kadagiti toldada.
Mikor pedig látta az egész Izráel, hogy meg nem hallgatta őket a király, felele az egész nép a királynak ekképen: Micsoda részünk van nékünk Dávidban? Nincsen nékünk örökségünk az Isai fiában: menj el a te hajlékidba, óh Izráel! Most viseld gondját immár a te házadnak, óh Dávid! Elméne azért az Izráel az ő hajlékiba;
17 Ngem iti biang dagiti tattao ti Israel nga agnanaed kadagiti siudad ti Juda, nagbalin nga arida ni Rehoboam.
Úgy hogy Roboám csak azokon az Izráel fiain uralkodék, a kik Júda városaiban laktak.
18 Ket imbaon ni ari Rehoboam ni Adoram, a mangimatmaton iti nainkapilitan a panagtrabaho, ngem binatbato isuna ti entero nga Israel agingga a natay. Timmaray a dagus ni Ari Rehoboam babaen iti karwahena ket napan idiay Jerusalem.
És a mikor elküldé Roboám király Adorámot, az adószedőt, megkövezé őt az egész Izráel, és meghala, és maga Roboám király is hamarsággal szekerébe üle, hogy elmeneküljön Jeruzsálembe.
19 Isu a bumusbusoren ti Israel iti balay ni David agpapan ita.
Így szakada el az Izráel népe Dávidnak házától mind e mai napig.
20 Napasamak nga idi nangeg ti entero nga Israel a nagsubli ni Jeroboam, nangibaonda iti mapan mangayab kenkuana iti gimongda ket pinagbalinda isuna nga ari iti entero nga Israel. Awan ti uray maysa a simmurot iti pamilia ni David, malaksid laeng iti tribu ti Juda.
És lőn, mikor meghallotta az egész Izráel, hogy megjött Jeroboám, érette küldvén, hivaták őt a gyülekezetbe, és királylyá tevék őt az egész Izráelen; senki pedig nem követé Dávidnak házát, hanem csak egyedül a Júda nemzetsége.
21 Idi simmangpet ni Rehoboam idiay Jerusalem, inummongna amin dagiti tattao ti Juda ken ti tribu ni Benjamin; adda iti 180, 000 a soldado a napili, tapno makiranget kadagiti tattao ti Israel, tapno maisubli ti pagarian kenni Rehoboam nga anak ni Solomon.
És mikor megérkezett Roboám Jeruzsálembe, összegyűjté Júda egész házát és Benjámin nemzetségét, száznyolczvanezer válogatott hadra való férfiút, hogy hadakozzanak az Izráel házával, és visszanyerjék az országot Roboámnak, a Salamon fiának.
22 Ngem immay ti sao ti Dios kenni Semaias, a tao ti Dios; kinunana,
De az Isten beszéde lőn Sémajához, az Isten emberéhez, mondván:
23 “Agsaoka kenni Rehoboam nga anak ni Solomon, nga ari ti Juda, iti amin a tattao ti Juda ken Benjamin, ken kadagiti dadduma pay a tattao; kunaem,
Ezt mondjad Roboámnak, a Salamon fiának, a Júda királyának, és az egész Júda és Benjámin házának, és a többi népnek, mondván:
24 kastoy ti kuna ni Yahweh: Masapul a saanyo a rauten wenno karanget dagiti kakabsatyo a tattao ti Israel. Masapul nga agsubli ti tunggal maysa iti pagtaenganna, ta dagitoy a pasamak ket naaramid babaen kaniak.”' Isu nga impangagda ti sao ni Yahweh ket nagsublida ken nagawidda, ket nagtulnogda iti saona.
Azt mondja az Úr: Fel ne menjetek, és ne hadakozzatok a ti atyátokfiai ellen, az Izráel ellen; térjetek meg kiki a maga házába, mert én tőlem lett e dolog. És ők engedének az Úr beszédének, és visszatérvén, elmenének az Úr beszéde szerint.
25 Ket imbangon ni Jeroboam ti Sikem idiay turod a pagillian ti Efraim, ket nagnaed sadiay. Rimmuar isuna sadiay ket imbangonna ti Penuel.
Jeroboám pedig megépíté Síkemet az Efraim hegyén, és abban lakék; és onnét kimenvén, építé Pénuelt.
26 Kinuna ni Jeroboam iti nakemna, “Ita agsublinto ti pagarian iti balay ni David.
És monda Jeroboám az ő szívében: Majd visszatér ez ország a Dávid házához;
27 No dagitoy a tattao ket mapanda mangidatag kadagiti daton iti templo ni Yahweh idiay Jerusalem, ket agsublinto ngarud ti puso dagitoy a tattao iti apoda, kenni Rehoboam nga ari ti Juda. Papatayendakto ket agsublida kenni Rehoboam nga ari ti Juda.”
Ha felmegy a nép, hogy áldozatot tegyen Jeruzsálemben az Úrnak házában; e népnek szíve az ő urához, Roboámhoz, a Júda királyához hajol, és engem megölnek, és visszatérnek Roboámhoz, a Júda királyához.
28 Isu a dimmawat ni Ari Jeroboam iti balakad ket nangaramid iti dua a sinan-baka a balitok; kinunana kadagiti tattao, “Narigat unay para kadakayo ti mapan idiay Jerusalem. Israel, adtoy dagiti ti diosyo a nangiruar kadakayo manipud iti daga ti Egipto.”
Tanácsot tartván azért a király, csináltata két arany borjút, és monda nékik: Sok néktek Jeruzsálembe felmennetek: Ímhol vannak a te isteneid, óh Izráel, a kik téged kihoztak Égyiptomnak földéből.
29 Inkabilna ti maysa idiay Betel ken ti sabali idiay Dan.
És az egyiket helyhezteté Béthelbe, a másikat pedig Dánba.
30 Isu a daytoy nga aramid ket nagbalin a basol. Napan dagiti tattao iti maysa wenno iti maysa, agingga idiay Dan.
És e dolog nagy bűnnek lett az okozója, mert a nép felment az egyik elé egészen Dánig.
31 Nangaramid ni Jeroboam kadagiti templo ken kadagiti disso a pagdaydayawan; nangdutok pay isuna kadagiti padi manipud kadagiti amin a tattao, a saan a nagtaud kadagiti putot ni Levi.
Azután felállítá a magas helyek templomát, és papokat szerze a nép aljából, a kik nem voltak a Lévi fiai közül.
32 Nangituding ni Jeroboam iti panagrambak iti maikawalo a bulan, iti maikasangapulo ket lima nga aldaw ti bulan, a kas iti panagrambak idiay Juda, ket napan isuna iti altar. Kasta met laeng ti inaramidna idiay Betel, nangidatdaton isuna kadagiti sinan-baka nga inaramidna, ken insaadna dagiti padi idiay Betel kadagiti disso a pagdaydayawan nga inaramidna.
És szerze Jeroboám egy ünnepet is a nyolczadik hónapban, a hónap tizenötödik napján, a Júdabeli ünnep módja szerint, és áldozék az oltáron. Hasonlóképen cselekedék Béthelben is, áldozván a borjúknak, a melyeket csinált vala, és szerze Béthelben papokat a magaslatokhoz, a melyeket csinált vala.
33 Napan ni Jereboam iti altar nga inaramidna idiay Betel iti maikasangapulo ket lima nga aldaw iti maikawalo a bulan, iti bulan a pinanggepna iti mismo a panunotna; nangituding iti panagrambak para kadagiti tattao ti Israel ken napan iti altar tapno mangpuor iti insenso.
És áldozék azon az oltáron is, a melyet Béthelben állított fel, a nyolczadik hónap tizenötödik napján, abban a hónapban, a melyet az ő szívében gondolt vala; és ünnepet szerze az Izráel fiainak, és felméne az oltárra, hogy jóillatot szerezzen.
