< Abụ Ọma 115 >

1 Ọ bụghị anyị ka ọ dịrị, o Onyenwe anyị, ọ bụghị anyị ka ọ dịrị, kama ọ bụ aha gị ka ebube na-adịrị, nʼihi ịhụnanya gị na ikwesi ntụkwasị obi gị.
Nem nékünk Uram, nem nékünk, hanem a te nevednek adj dicsőséget, a te kegyelmedért és hívségedért!
2 Gịnị mere ọtụtụ mba niile nke ụwa ji na-ajụ sị, “Olee ebe Chineke ha nọ?”
Miért mondanák a pogányok: Hol van hát az ő Istenök?
3 Chineke anyị bi nʼeluigwe. Ọ bụkwa ihe tọrọ ya ụtọ nʼobi ka ọ na-eme.
Pedig a mi Istenünk az égben van, és a mit akar, azt mind megcselekszi.
4 Arụsị ha niile bụ ọlaọcha na ọlaedo ka e ji kpụọ ha, ha bụ ọrụ aka mmadụ.
Azoknak bálványa ezüst és arany, emberi kezek munkája.
5 Ha nwere ọnụ ma ha adịghị ekwu okwu, ha nwere anya abụọ ma ha adịghị ahụ ụzọ;
Szájok van, de nem szólanak; szemeik vannak, de nem látnak;
6 ha nwere ntị ma ha adịghị anụ ihe, ha nwekwara imi ma ha adịghị anụ isisi ọbụla;
Füleik vannak, de nem hallanak; orruk van, de nem szagolnak;
7 ha nwere aka, ma ha adịghị emetụ ihe ọbụla aka, ha nwere ụkwụ, ma ha adịghị eje ije; ha enweghị ike iji akpịrị ha mee mkpọtụ ọbụla.
Kezeik vannak, de nem tapintanak, lábaik vannak, de nem járnak, nem szólanak az ő torkukkal.
8 Ndị na-eme ha ga-adịkwa ka ha. Ndị na-atụkwasị ha obi ga-adịkwa ka ha.
Hasonlók legyenek azokhoz készítőik, és mindazok, a kik bíznak bennök!
9 Ụmụ Izrel, tụkwasịnụ Onyenwe anyị obi ọ bụ onye inyeaka ha na ọta ha.
Izráel! te az Úrban bízzál; az ilyenek segítsége és paizsa ő.
10 Ezinaụlọ Erọn, tụkwasịnụ Onyenwe anyị obi. Ọ bụ ya bụ onye inyeaka ha na ọta ha.
Áronnak háza! az Úrban bízzál; az ilyenek segítsége és paizsa ő.
11 Unu ndị na-atụ egwu ya, tụkwasịnụ Onyenwe anyị obi ọ bụ onye inyeaka ha na ọta ha.
A kik félitek az Urat, az Úrban bízzatok; az ilyenek segítsége és paizsa ő.
12 Onyenwe anyị na-echeta anyị, ọ ga-agọzikwa anyị, ọ ga-agọzi ndị ya bụ Izrel, ọ ga-agọzi ezinaụlọ Erọn,
Az Úr megemlékezik mi rólunk és megáld minket; megáldja Izráel házát, megáldja Áronnak házát.
13 ọ ga-agọzi ndị niile na-atụ egwu Onyenwe anyị, ma onye nta ma onye ukwu.
Megáldja azokat, a kik félik az Urat, a kicsinyeket és a nagyokat.
14 Ka Onyenwe anyị mee ka unu mụbaa, unu na ụmụ unu.
Szaporítson titeket az Úr, titeket és a ti fiaitokat.
15 Ka Onyenwe anyị onye kere eluigwe na elu ụwa gọzie unu.
Áldottai vagytok ti az Úrnak, a ki teremtette a mennyet és a földet.
16 Eluigwe niile bụ nke Onyenwe anyị, ọ bụkwa ya nyere ụmụ mmadụ elu ụwa niile.
Az egek az Úrnak egei, de a földet az ember fiainak adta.
17 Ọ bụghị ndị nwụrụ anwụ na-eto Onyenwe anyị, ndị na-arịda nʼebe ịnọ duu;
Nem a meghaltak dicsérik az Urat, sem nem azok, a kik alászállanak a csendességbe.
18 ọ bụ anyị ga-aja Onyenwe anyị mma, site ugbu a ruo mgbe ebighị ebi. Toonu Onyenwe anyị.
De mi áldjuk az Urat mostantól fogva mindörökké. Dicsérjétek az Urat!

< Abụ Ọma 115 >