Rómaiakhoz 4

1 Mit mondjunk tehát, hogy Ábrahám, a mi atyánk nyert volna valamit, test szerint?

Abrahamu'a tagrikna vahe mani'neno, neregeho mani'neaki, na'ane huta hugahune?

2 Mert ha Ábrahám cselekedetekből igazult meg, van mivel dicsekedjék, de nem az Isten előtt.

Hagi agri eri'zamo'ma hanigeno fatgo hu'noe huno Abrahamu'a avufga erinte marerigahie. Hu'neanagi Anumzamofo avurera knarera osugahie.

3 Mert mit mond az Írás? Ábrahám hitt Istennek, és ez tulajdoníttaték neki igazságul.

Na'ankure avontafemo'a anage huno hu'ne, Abrahamu'a Anumzamofonte amentinti higeno, Anumzamo'a fatgo nere huno Abrahamunkura hu'ne. (Jen-Agf 15:6)

4 Annak pedig, aki munkálkodik, a jutalom nem tulajdoníttatik kegyelemből, hanem tartozás szerint.

Vahe'mo'za eri'zama enerizana muse'za zamisazegu e'norizanki, miza erinaku enerize

5 Ellenben annak, aki nem munkálkodik, hanem hisz abban, aki az istentelent megigazítja, az ő hite tulajdoníttatik igazságul.

Hu'neanagi vahe'mo'za eri'za eri'zazantera Anumzamo'a fatgo vahere huno hunozamante, hu'neanagi Anumzamo'a kefozanti eritrene hu'za zamentintima hazageno, fatgo vahere huno hunezmante.

6 Amint Dávid is boldognak mondja azt az embert, akinek Isten cselekedetek nélkül tulajdonít igazságot.

Deviti'a anahukna huno ama anazanku nanekema hu'neana, Anumzamo'ma kumi vahekuma fatgo vahere huno hu'nea asomu kema hu'nea nanekefina huno,

7 „Boldogok, akiknek hamissága megbocsáttatott, és akiknek vétke elfedeztetett.

Anumzamo'ma magomofo hazenke zama'ane, kumi'ama atrentenesimo'a muse hino.

8 Boldog ember az, akinek az Úr bűnt nem tulajdonít.“

Kumi hu'nesia zanku'ma Ramo'ma kumi hu'ne huno osania zankura muse hino. (Sam-Zga 32:1-2)

9 Vajon ez a boldogság csak a zsidóké, vagy a pogányoké is? Hiszen azt mondjuk, hogy Ábrahámnak a hit tulajdonítatott igazságul.

Ama ana asomura Jiu vahe'mofo zanke me'nefi, oku zamavufaga tagaosu megi'a vahe'mokizmi zanene? Tagra Abrahamunkura, Anumzamo'a fatgo nere huno hu'ne huta nehune. Na'ankure agra amentinti hu'negeno'e.

10 Tehát miképpen tulajdoníttatott? Körülmetélt vagy körülmetéletlen állapotában? Nem körülmetélt, hanem körülmetéletlen állapotában.

Hu'neanagi inankna higeno anazana efore hu'ne? Agra oku avufga taga hutegeno fatgo nere huno hu'nefi, oku avufga taga osu'negeno'e? Ana hu'neankita hufra okigosune. Abrahamu'a oku avufga taga osu'negeno Anumzamo'a fatago nere huno hu'ne.

11 És a körülmetélkedés jegyét körülmetéletlenségében tanúsított hite igazságának pecsétjéül nyerte, hogy atyja legyen mindazoknak, akik körülmetéletlen létükre hisznek, hogy azoknak is tulajdoníttassék igazság.

Oku avufgama taga hu'zana amentinti hu'zamofo avame'zankino, ko Abrahamu'a amentinti higeno Anumzamo'a fatgo nere huno hunte'ne. Oku avufgama taga osu'nere anagea hunte'ne. E'ina hu'negu oku zamavufaga taga osu vahe'mo'za zamentintima haza vahe'mokiziminena, Anumzamo'a fatgo hu'naze huno huzmantesigeno, Abrahamu'a nezmafaza hugahie.

12 És atyja legyen a körülmetélteknek is, azoknak is, akik nemcsak körülmetélkednek, hanem követik is Ábrahámnak körülmetéletlenségében tanúsított hite nyomdokait.

Anazanke huno oku zamufga taga hu'nazamo'za Abrahamu'ma oku avufga taga osu'neno amentinti higeno, fatgo nere hu'neankna hu'za zamentinti hanaza vahe'mokizmia, Abrahamu'a nezmafa mani'ne.

13 Mert nem a törvény által adatott az ígéret Ábrahámnak vagy az ő utódának, hogy a világ örököse lesz, hanem a hitnek igazsága által.

Na'ankure Anumzamo'ma Abrahamune agehe'mokizmi huvempa ke huzmanteno, ana miko mopa zami'neana Anumzamofo kasege amage antezantera ozami'ne. Hianagi Anumzamo'enema amentintifi'ma fatgo huno mania zante ami'ne.

14 Mert ha azok az örökösök, akik a törvényből valók, akkor hiábavalóvá lett a hit, és haszontalanná az ígéret.

Hagi Anumzamo'ma huvempama huzmante'nemo'za kasege avarari zampinti huvempa huzmante'neazama erizasina zamentinti hu'zamo'a nena raga'a oregeno, huvempa hu'nea kemo'enena amne'za sesine.

15 Mert a törvény haragot szül. Ahol azonban nincs törvény, ott törvény ellen való cselekedet sincs.

Hu'negu kasege'mo'a arimpahe'za avreno ne-e. Hianagi kasegema omneresina kasegema rutagre'zana omanesine.

16 Azért, hitből, hogy kegyelemből legyen, és bizonyos legyen az ígéret Ábrahám minden utódjának. Nemcsak a törvényből valóknak, hanem Ábrahám hitéből valóknak is, aki mindnyájunknak atyja,

E'ina hu'negu Anumzamo'ma huvempa huzmante'neazana zamentinti haza vahe'mo'za enerize. E'i ana musezana Mosese kasege amage nentesio, nontesio Abrahamu'ma hu'neankna amentintima hanimo erigahie. Hu'negu Abrahamu'a ana miko zamentini vahe'mokizimi nezamafa'e.

17 (Amint meg van írva: „Sok nép atyjává tettelek téged“) az előtt az Isten előtt, akiben hitt, aki a halottakat megeleveníti, és létre hívja a nem létezőket.

E'i ana zanku avontafepina Anumzamo'a Abrahamuna asamino, Kagra rama'a vahe'mokizmi nezmafaza hugahane hu'ne. E'i anazama fore hu'neana, na'ankure Anumzamo'a fri'naza vahera zamasimu nezamino, hakarea'zana Agra erifore hu'ne huno Abrahamu'a amentinti hu'nea zante anara hune. (Jen-Agf 17:5)

18 Aki reménység ellenére reménykedve hitte, hogy sok nép atyjává lesz, ahogyan megmondatott: Ennyi utódod lesz!

Amentintima huzamofona amuha hu'zana omaneanagi, Abrahamu'a ana miko vahe'mokizmi nezmafana manigahue amentinti azeri hankavetinegeno, Anumzamo'a negeno fatgo nere hunte'ne. Kagehe'moza hakare hanageno hamprigara osugosie hu'ne. (Jen-Agf 15:5)

19 És hitében erős volt, nem gondolt életerejét elvesztett testére, pedig már száz esztendős volt, sem Sárának elhalt méhére,

Abrahamu'a 100'a kafuzage maniteno keana avufgamo'a mofavre eri fore huga osigeno, Sara'enena tvavateno mofavre kasentega osu'neanagi, Abrahamu'a amentinti hu'neazana otre'ne.

20 az Isten ígéretében sem kételkedett hitetlenséggel, hanem erős volt a hitben dicsőséget adva Istennek,

Anumzamo'ma huvempa hunte'nea zankura Abrahamu'a tare rimpa osu'neanki, amentintimo'a mago'ane hankavenetigeno anazamo'a Anumzamofona ragia ami'ne.

21 teljesen elhitte, hogy amit ő megígért, azt meg is cselekedheti.

Anumzamo'a huvempama hunante'neazana amane hunantegahie huno rimpa fru Abrahamu'a erine.

22 Ezért is tulajdoníttatott ez neki igazságul.

E'ina hu'negu Abrahamu'ma amentinti hu'nea zanku, Anumzamo'a fatgo nere huno hunte'ne.

23 De nemcsak őérette íratott meg, hogy „tulajdoníttatott neki igazságul“,

Anumzamo'a Abrahamunku fatgo nere huno hunte'neana, agrake azahu'za erisia zanku huno kreonte'neanki,

24 hanem miértünk is, akiknek majd tulajdoníttatik, azoknak tudniillik, akik hisznek abban, aki feltámasztotta a mi Urunkat, Jézust a halálból,

tagriku enenku huno krente'naze. Jisasi'ma fri'nefinti azeri oti'nea Rantimofonte tamentintia hunentonkeno, Anumzamo'a tazeri agru hurante'ne.

25 aki a mi bűneinkért halálra adatott, és feltámasztatott a mi megigazulásunkért.

Na'ankure tagri kumiku Jisasina atregeno efri'nemofo azeri oti'nea zamo, Anumzamofo avurera tagrira tazeri fatgo vahera se'ne.