Jelenések 7
1 Ezután négy angyalt láttam állni a föld négy sarkán, amint féken tartották a föld négy szelét, hogy a szél ne fújjon a földre, se a tengerre, se élő fára.
Etu pichete moi charta sorgodoth khan ke prithibi laga charta kinar te khara kori thaka dikhise, duniya laga hawa ke jor pora dhori thakise, eneka pora pura duniya, aru samundar, aru ghas khan ke hawa namaribole nimite.
2 Egy másik angyalt is láttam feljönni napkelet felől, akinek kezében volt az élő Isten pecsétje, és hangos szóval kiáltott a négy angyalnak, akiknek megadatott, hogy ártsanak a földnek és a tengernek
Titia moi aru ekta sorgodoth ke purab pora ahi thaka dikhise, tai logote jinda Isor laga chihna thakise. Tai dangor awaj pora jun charta sorgodoth khan ke prithibi aru samundar te dukh dibole nimite adesh dise, taikhan
3 és így szólt: „Ne ártsatok se a földnek, se a tengernek, se a fáknak, addig, amíg homlokukon meg nem pecsételjük a mi Istenünknek szolgáit“.
ke koise, “Prithibi ke dukh nadibi, aru samundar ke bhi, aru ghas khan ke bhi jitia tak moi khan Isor laga noukar khan ke matha te chihna mari nadiye.”
4 És hallottam a megpecsételtek számát: Száznegyvennégyezer, Izrael fiainak minden törzséből.
Titia moi hunise kun manu khan ke etu chihna dise: 144,000, kiman Israel laga bacha khan laga ase etu chihna dise:
5 Júda törzséből tizenkétezer elpecsételt, Rúben törzséből tizenkétezer elpecsételt, Gád törzséből tizenkétezer elpecsételt,
Baroh hajar Judah laga jat khan ke chihna dise, Baroh hajar Reuben laga jat khan ke, Gad laga Baroh hajar jat khan ke chihna dise,
6 Ásér törzséből tizenkétezer elpecsételt, Naftáli törzséből tizenkétezer elpecsételt, Manassé törzséből tizenkétezer elpecsételt,
Asher laga baroh hajar jat khan ke chihna dise, Baroh hajar Naphtali jat khan ke, Baroh hajar manasseh laga jat khan ke,
7 Simeon törzséből tizenkétezer elpecsételt, Lévi törzséből tizenkétezer elpecsételt, Issakár törzséből tizenkétezer elpecsételt.
Simeon laga Baroh hajar jat khan ke chihna dise, Baroh hajar Levi laga jat khan ke, Baroh hajar Issachar laga jat khan ke chihna dise,
8 Zebulón törzséből tizenkétezer elpecsételt, József törzséből tizenkétezer elpecsételt, Benjámin törzséből tizenkétezer elpecsételt.
Baroh hajar Zebulun laga jat khan ke dise, Joseph laga baroh hajar jat khan ke chihna dise, Aru baroh hajar Benjamin laga jatikhan ke chihna mari dise.
9 Ezután láttam: íme egy nagy sokaság, amelyet senki meg nem számlálhatott, minden nemzetből és törzsből, népből és nyelvből és a királyi szék előtt és a Bárány előtt álltak fehér ruhába öltözve és kezükben pálmaágak,
Eitu khan sob huwa pichete moi saise, aru ta te bisi manu thakise kun bhi ginti kori bole napara thakise- sob desh, jati, manu, aru alag kotha kowa manu thakise- singhason aru Mer usorte khara kori thakise. Taikhan boga kapra pindhi kene thakise aru palm ghas laga pata hathte loi kene thakise,
10 és hangos szóval kiáltották: „Az üdvösség a mi Istenünké, aki a királyi széken ül és a Bárányé!“
Aru taikhan dangor awaj pora mati kene koise, “Anonto jibon moi khan Isor laga ase, etu ekjon kun singhason te bohi ase, aru Mer ke bhi!”
11 Az angyalok pedig mindnyájan a királyi szék, a vének és a négy élőlény körül álltak és a királyi szék előtt leborultak és imádták Istent,
Aru sob sorgodoth singhason usorte khara kori thakise, aru bura manu khan usorte charta janwar khan thakise, aru jhukikena taikhan laga matha singhason usorte rakhikena Isor ke aradhana kori thakise,
12 ezt mondva: „Ámen. Áldás és dicsőség és hálaadás és tisztesség és hatalom és erő a mi Istenünknek örökkön örökké. Ámen“. (aiōn g165)
aru koise, “Amen! Adar aru mohima aru gyaan aru dhanyavad aru prosansa aru hokti aru takot hodai aru hodai nimite moi khan laga Isor ke hobo dibi! Amen!” (aiōn g165)
13 Ekkor megszólalt az egyik vén és ezt mondta nekem: „Kik ezek, akik fehér ruhában vannak öltözve, és honnét jöttek?“
Titia ekjon cholawta moike hudise, aru koise, “Eitu khan kun ase, kun boga kapra lagai kene ase, aru taikhan kot pora ahise?”
14 Ezt mondtam neki: „Uram, te tudod“. És ezt mondta nekem: „Ezek azok, akik a nagy nyomorúságból jöttek és megmosták ruhájukat és megfehérítették a Bárány vérében.
Titia moi taike jowab dise, “Moi laga Probhu, Apuni jane.” Titia tai moike koise, “Eitu khan sobse dangor dukh pora ulaikene aha khan ase. Taikhan laga kapra dhulai loise aru Mer laga khun pora boga kori loise.
15 Ezért vannak Isten királyi széke előtt és szolgálnak neki éjjel és nappal az ő templomában, és aki a királyi széken ül, kiterjeszti sátrát felettük.
Etu nimite, taikhan Isor laga singhason usorte khara kori ase Aru Tai laga ghor te din aru rati taike mohima di ase. Tai laga tambu khuli kene taikhan uporte lagai dibo.
16 Nem éheznek többé, sem nem szomjúhoznak többé, a nap nem tűz rájuk, sem semmi hőség,
Taikhan aru kitia bhi bhuka nathakibo, aru kitia bhi pyaas nalagibo, Aru suryo laga gorom taikhan uporte kitia bhi nalagibo.
17 mert a Bárány, aki a királyi szék közepén van, legelteti őket, és az élet vizének forrásához vezeti őket, és Isten letöröl szemükről minden könnyet.“
Etu Mer kun singhason laga majote bohi ase taikhan ke cholai kene loijabo Aru taikhan ke jinda pani usorte thaki bole dibo, Aru Isor he taikhan laga sob suku pani mussai dibo.”
