Jelenések 5
1 És láttam annak jobb kezében, aki a királyi széken ül, egy könyvet, belül és kívül teleírva és hét pecséttel lepecsételve.
ⲁ̅ⲁⲩⲱ ⲁⲓⲛⲁⲩ ⲉⲩϫⲱⲱⲙⲉ ϩⲛ ⲧⲟⲩⲛⲁⲙ ⲙⲡⲉⲧϩⲙⲟⲟⲥ ϩⲓ ⲡⲉⲑⲣⲟⲛⲟⲥ ⲉϥⲥⲏϩ ϩⲓⲑⲏ ⲁⲩⲱ ϩⲓⲡⲁϩⲟⲩ ⲉϥⲧⲟⲟⲃⲉ ⲛⲥⲁϣϥⲉ ⲛⲥⲫⲣⲁⲅⲓⲥ
2 És láttam egy erős angyalt, aki hangos szóval így kiáltott: „Ki volna méltó arra, hogy felnyissa a könyvet és felbontsa annak pecsétjeit?“
ⲃ̅ⲁⲩⲱ ⲁⲓⲛⲁⲩ ⲉⲩⲁⲅⲅⲉⲗⲟⲥ ⲉϥϭⲙϭⲟⲙ ⲉϥⲕⲏⲣⲩⲥⲥⲉ ⲛϯⲟⲩ ⲛⲥⲟⲡ ϩⲛ ⲟⲩⲛⲟϭ ⲛⲥⲙⲏ ϫⲉ ⲛⲓⲙ ⲡⲉⲧⲙⲡϣⲁ ⲛⲟⲩⲱⲛ ⲙⲡϫⲱⲱⲙⲉ ⲁⲩⲱ ⲉⲃⲱⲗ ⲉⲃⲟⲗ ⲛⲛⲉϥⲥⲫⲣⲁⲅⲓⲥ
3 De sem a mennyben, sem a földön, sem a föld alatt nem tudta senki a könyvet felnyitni és belenézni.
ⲅ̅ⲁⲩⲱ ⲙⲡⲉⲗⲁⲁⲩ ⲉϣϭⲙϭⲟⲙ ⲟⲩⲇⲉ ϩⲛ ⲧⲡⲉ ⲟⲩⲇⲉ ϩⲓϫⲙ ⲡⲕⲁϩ ⲟⲩⲇⲉ ϩⲁⲡⲉⲥⲏⲧ ⲙⲡⲕⲁϩ ⲉⲟⲩⲱⲛ ⲙⲡϫⲱⲱⲙⲉ ⲏ ⲉⲛⲁⲩ ⲉⲣⲟϥ
4 Ekkor keservesen sírtam, hogy senki sem bizonyult méltónak arra, hogy a könyvet felnyissa és belenézzen.
ⲇ̅ⲁⲛⲟⲕ ⲇⲉ ⲁⲓⲣⲓⲙⲉ ⲉⲙⲁⲧⲉ ϫⲉ ⲙⲡⲟⲩϩⲉ ⲉⲗⲁⲁⲩ ⲉϥⲙⲡϣⲁ ⲛⲟⲩⲱⲛ ⲙⲡϫⲱⲱⲙⲉ ⲏ ⲉⲛⲁⲩ ⲉⲣⲟϥ
5 Ekkor egy a vének közül ezt mondta nekem: „Ne sírj! Íme, győzött a Júda nemzetségéből való oroszlán, Dávid utóda, hogy felnyissa a könyvet és felbontsa annak hét pecsétjét“.
ⲉ̅ⲡⲉϫⲉ ⲟⲩⲁ ⲛⲁⲓ ⲉⲃⲟⲗ ϩⲛ ⲛⲉⲡⲣⲉⲥⲃⲩⲧⲉⲣⲟⲥ ϫⲉ ⲙⲡⲣⲣⲓⲙⲉ ⲉⲓⲥ ϩⲏⲏⲧⲉ ⲁϥϫⲣⲟ ⲛϭⲓ ⲡⲙⲟⲩⲓ ⲉⲃⲟⲗ ϩⲛ ⲧⲉⲫⲩⲗⲏ ⲛⲓⲟⲩⲇⲁ ⲧⲛⲟⲩⲛⲉ ⲛⲇⲁⲩⲉⲓⲇ ⲉⲧⲣⲉϥⲟⲩⲱⲛ ⲙⲡϫⲱⲱⲙⲉ ⲙⲛ ⲧⲉϥⲥⲁϣϥⲉ ⲛⲥⲫⲣⲁⲅⲓⲥ
6 És akkor láttam a királyi szék és a négy élőlény között és a vének között egy Bárányt állni, mintha meg volna ölve, hét szarva és hét szeme volt, ami az Istennek hét lelke, akiket elküldött az egész földre.
ⲋ̅ⲁⲩⲱ ⲁⲓⲛⲁⲩ ⲛⲧⲙⲏⲧⲉ ⲙⲡⲉⲑⲣⲟⲛⲟⲥ ⲙⲛ ⲡⲉϥⲧⲟⲟⲩ ⲛⲍⲱⲟⲛ ⲁⲩⲱ ⲛⲧⲙⲏⲧⲉ ⲛⲛⲉⲡⲣⲉⲥⲃⲩⲧⲉⲣⲟⲥ ⲉⲩϩⲓⲉⲓⲃ ⲉϥⲁϩⲉⲣⲁⲧϥ ⲉⲁⲩⲕⲟⲛⲥϥ ⲉⲟⲩⲛⲧϥ ⲥⲁϣϥ ⲛⲧⲁⲡ ⲁⲩⲱ ⲥⲁϣϥ ⲛⲃⲁⲗ ⲉⲧⲉⲛⲁⲓ ⲛⲉ ⲡⲥⲁϣϥ ⲙⲡⲛⲁ ⲙⲡⲛⲟⲩⲧⲉ ⲉⲧⲟⲩϫⲟⲟⲩ ⲙⲙⲟⲟⲩ ⲉⲃⲟⲗ ⲉϫⲙ ⲡⲕⲁϩ ⲧⲏⲣϥ
7 A Bárány odajött és elvette a könyvet a királyi székben ülőnek jobb kezéből.
ⲍ̅ⲁⲩⲱ ⲁϥⲉⲓ ⲁϥϫⲓ ⲙⲡϫⲱⲱⲙⲉ ⲉⲃⲟⲗ ϩⲛ ⲧⲟⲩⲛⲁⲙ ⲙⲡⲉⲧϩⲙⲟⲟⲥ ϩⲓ ⲡⲉⲑⲣⲟⲛⲟⲥ
8 És amikor elvette a könyvet, a négy élőlény és a huszonnégy vén leborult a Bárány előtt, mindegyiknél hárfák voltak és aranypoharak füstölőszerrel tele, amelyek a szentek imádságai.
ⲏ̅ⲁⲩⲱ ⲛⲧⲉⲣⲉϥϫⲓⲧϥ ⲁⲩⲡⲁϩⲧⲟⲩ ⲛϭⲓ ⲡⲉϥⲧⲟⲟⲩ ⲛⲍⲱⲟⲛ ⲙⲛ ⲡϫⲟⲩⲧⲁϥⲧⲉ ⲙⲡⲣⲉⲥⲃⲩⲧⲉⲣⲟⲥ ⲙⲡⲙⲧⲟ ⲉⲃⲟⲗ ⲙⲡⲉϩⲓⲉⲓⲃ ⲉⲟⲩⲛ ⲕⲓⲑⲁⲣⲁ ⲛⲧⲙ ⲡⲟⲩⲁ ⲡⲟⲩⲁ ⲙⲛ ϩⲉⲛⲫⲓⲁⲗⲏ ⲛⲛⲟⲩⲃ ⲉⲩⲙⲉϩ ⲛϣⲟⲩϩⲏⲛⲉ ⲉⲧⲉⲛⲁⲓ ⲛⲉ ⲛⲉϣⲗⲏⲗ ⲛⲛⲉⲧⲟⲩⲁⲁⲃ
9 És új éneket énekeltek e szavakkal: „Méltó vagy, hogy átvedd a könyvet és megnyisd annak pecsétjeit, mert megölettettél és megváltottál minket véred által Isten számára, minden törzsből és nyelvből, népből és nemzetből.
ⲑ̅ⲁⲩⲱ ⲁⲩϫⲱ ⲛⲟⲩϫⲱ ⲛⲃⲣⲣⲉ ⲉⲩϫⲱ ⲙⲙⲟⲥ ϫⲉ ⲕⲙⲡϣⲁ ⲛϫⲓ ⲙⲡϫⲱⲱⲙⲉ ⲁⲩⲱ ⲉⲟⲩⲱⲛ ⲛⲛⲉϥⲥⲫⲣⲁⲅⲓⲥ ϫⲉ ⲁⲩⲕⲟⲛⲥⲕ ⲁⲩⲱ ⲁⲕϣⲟⲡ ⲛⲡⲉⲛⲛⲟⲩⲧⲉ ϩⲣⲁⲓ ϩⲙ ⲡⲉⲕⲥⲛⲟϥ ⲉⲃⲟⲗ ϩⲛ ⲫⲩⲗⲏ ⲛⲓⲙ ϩⲓ ⲁⲥⲡⲉ ϩⲓ ⲗⲁⲟⲥ ϩⲓ ϩⲉⲑⲛⲟⲥ
10 Királysággá és papokká tetted őket Isten számára és uralkodni fognak a földön“.
ⲓ̅ⲁⲕⲉⲓⲣⲉ ⲙⲙⲟⲛ ⲛⲟⲩⲙⲛⲧⲉⲣⲟ ⲙⲡⲉⲛⲛⲟⲩⲧⲉ ⲁⲩⲱ ⲛⲟⲩⲏⲏⲃ ⲁⲩⲱ ⲥⲉⲛⲁⲣ ⲣⲣⲟ ⲉϩⲣⲁⲓ ⲉϫⲙ ⲡⲕⲁϩ
11 És láttam és hallottam sok angyal hangját a királyi szék, az élőlények és vének körül, és számuk tízezerszer tízezer és ezerszer ezer volt.
ⲓ̅ⲁ̅ⲁⲓⲛⲁⲩ ⲁⲩⲱ ⲁⲓⲥⲱⲧⲙ ⲉⲩⲥⲙⲏ ⲛⲑⲉ ⲛϩⲉⲛⲁⲅⲅⲉⲗⲟⲥ ⲉⲛⲁϣⲱⲟⲩ ⲙⲡⲕⲱⲧⲉ ⲙⲡⲉⲑⲣⲟⲛⲟⲥ ⲙⲛ ⲛⲉⲡⲣⲉⲥⲃⲩⲧⲉⲣⲟⲥ ⲙⲛ ⲛⲍⲱⲟⲛ ⲉⲣⲉⲧⲉⲩⲏⲡⲉ ⲉⲓⲣⲉ ⲛϩⲉⲛⲧⲃⲁ ⲛⲧⲃⲁ ⲙⲛ ϩⲉⲛϣⲟ ⲛϣⲟ
12 Hangos szóval ezt mondták: „Méltó a megöletett Bárány, hogy övé legyen az erő, a gazdagság, a bölcsesség, a hatalom, a tisztesség és dicsőség és áldás!“
ⲓ̅ⲃ̅ⲉⲩϫⲱ ⲙⲙⲟⲥ ϩⲛ ⲛⲟϭ ⲛⲥⲙⲏ ϫⲉ ϥⲙⲡϣⲁ ⲛϭⲓ ⲡⲉϩⲓⲉⲓⲃ ⲛⲧⲁⲩⲕⲟⲛⲥϥ ⲉⲧⲣⲉϥϫⲓ ⲛⲧⲙⲛⲧⲛⲟϭ ⲙⲛ ⲧⲙⲛⲧⲣⲙⲙⲁⲟ ⲙⲛ ⲧⲥⲟⲫⲓⲁ ⲁⲩⲱ ⲡⲁⲙⲁϩⲧⲉ ⲙⲛ ⲡⲧⲁⲓⲟ ⲙⲛ ⲡⲉⲟⲟⲩ ⲙⲛ ⲡⲉⲥⲙⲟⲩ
13 És hallottam, hogy minden teremtmény, amely a mennyben, a földön és a föld alatt és a tengerben és minden, ami ezekben van, ezt mondta: „A királyi székben ülőnek és a Báránynak áldás és tisztesség és dicsőség és hatalom örökkön örökké!“ (aiōn g165)
ⲓ̅ⲅ̅ⲁⲩⲱ ⲥⲱⲛⲧ ⲛⲓⲙ ϩⲛ ⲧⲡⲉ ⲁⲩⲱ ϩⲓϫⲙ ⲡⲕⲁϩ ⲁⲩⲱ ϩⲁⲡⲉⲥⲏⲧ ⲙⲡⲕⲁϩ ⲁⲩⲱ ⲑⲁⲗⲁⲥⲥⲁ ⲙⲛ ⲛⲉⲧⲛϩⲏⲧⲟⲩ ⲧⲏⲣⲟⲩ ⲁⲓⲥⲱⲧⲙ ⲉⲣⲟⲟⲩ ⲉⲩϫⲱ ⲙⲙⲟⲥ ϫⲉ ⲡⲉⲥⲙⲟⲩ ⲙⲡⲉⲧϩⲙⲟⲟⲥ ϩⲓ ⲡⲉⲑⲣⲟⲛⲟⲥ ⲙⲛ ⲡⲉϩⲓⲉⲓⲃ ⲁⲩⲱ ⲡⲧⲁⲓⲟ ⲙⲛ ⲡⲉⲟⲟⲩ ⲙⲛ ⲡⲁⲙⲁϩⲧⲉ ϣⲁ ⲛⲓⲉⲛⲉϩ ⲛⲉⲛⲉϩ (aiōn g165)
14 És a négy élőlény ezt mondta: „Ámen!“És a huszonnégy vén leborult és imádta az örökkön örökké élőt.
ⲓ̅ⲇ̅ⲁⲩⲱ ⲡⲉϥⲧⲟⲟⲩ ⲛⲍⲱⲟⲛ ⲛⲉⲩϫⲱ ⲙⲙⲟⲥ ϫⲉ ϩⲁⲙⲏⲛ ⲁⲩⲱ ⲛⲉⲡⲣⲉⲥⲃⲩⲧⲉⲣⲟⲥ ⲁⲩⲡⲁϩⲧⲟⲩ ⲁⲩⲟⲩⲱϣⲧ
