Jelenések 5
1 És láttam annak jobb kezében, aki a királyi széken ül, egy könyvet, belül és kívül teleírva és hét pecséttel lepecsételve.
Acunüng bawingawhnak üng ngawki naw caktawm a khyet lama kpawm se ka hmuh. Ahnu ama ca ng’yu lü msingnak he khyüh am msing awm se ka hmuh.
2 És láttam egy erős angyalt, aki hangos szóval így kiáltott: „Ki volna méltó arra, hogy felnyissa a könyvet és felbontsa annak pecsétjeit?“
Acunüng khankhawngsä akkyan kcang naw angsang yea, “U naw msingnak he jah kphyan lü caktawm mhmawng khaia nghlawiki ni?” tia, ngpyang se ka hmuh.
3 De sem a mennyben, sem a földön, sem a föld alatt nem tudta senki a könyvet felnyitni és belenézni.
Cunsepi Khankhawa pi kyase, khawmdek khana pi kyase, mce k’uma pi kyase, caktawm mhmawng thei lü akhui üngka teng thei khai mat pi am awm.
4 Ekkor keservesen sírtam, hogy senki sem bizonyult méltónak arra, hogy a könyvet felnyissa és belenézzen.
Acunüng caktawm mhmawng lü ak’uma teng thei nghlawiki u pi am a awma phäh aktäa ka kyapki.
5 Ekkor egy a vének közül ezt mondta nekem: „Ne sírj! Íme, győzött a Júda nemzetségéből való oroszlán, Dávid utóda, hogy felnyissa a könyvet és felbontsa annak hét pecsétjét“.
Acunüng ngvai he üngka mat naw ka veia, Ä kyapa; Tenga, Ngnängnak yahki Judah pakhui üngka Mukei, Davita mjü akyäp säih naw msingnak khyüh kphyan lü caktawm mhmawng khaia nghlawiki ni” a ti.
6 És akkor láttam a királyi szék és a négy élőlény között és a vének között egy Bárányt állni, mintha meg volna ölve, hét szarva és hét szeme volt, ami az Istennek hét lelke, akiket elküldött az egész földre.
Acunüng bawingawhnaka nglung üng Toca ngdüiki cun xüngksei kphyü la angvai he naw nglungna u se ka hmuh. Toca cun hnim pänga mäih lawki. Acun naw khyüh k'kina lü khyüh mik naki. Acun cun khawmdek avana khana tüih pänga Pamhnama ngmüimkhya he khyüha kyaki.
7 A Bárány odajött és elvette a könyvet a királyi székben ülőnek jobb kezéből.
Toca naw cit lü bawingawhnak üng ngawkia kut kpat lam üngka caktawm cun a lawh.
8 És amikor elvette a könyvet, a négy élőlény és a huszonnégy vén leborult a Bárány előtt, mindegyiknél hárfák voltak és aranypoharak füstölőszerrel tele, amelyek a szentek imádságai.
Acukba caktawm a lawh päng la xüngseikia xüngksei kphyü la angvai mkulei-kphyü he cun Toca ma ngbawki he. Cawng la ng'uinghnamki am bekia xüi kbe he jah kpawmei phäh phähki he. Acuna ng’uinghnam he cun Pamhnama khyang hea ktaiyünaka kyaki.
9 És új éneket énekeltek e szavakkal: „Méltó vagy, hogy átvedd a könyvet és megnyisd annak pecsétjeit, mert megölettettél és megváltottál minket véred által Isten számára, minden törzsből és nyelvből, népből és nemzetből.
Acunüng ami ng’äi kthai ami mcuk cun: “Nang cun caktawm lo lü, msingnak he na jah kphyan khaia na nghlawiki ni. Ning hnim pänga kyase, ngsawn päng, ngthu kce kce pyenki hea khyang päng, khyangmjü päng la pakhui päng üngka khyang he cun ngkengnaka na thisen am Pamhnama phäha na jah kheihki;
10 Királysággá és papokká tetted őket Isten számára és uralkodni fognak a földön“.
Nang naw Pamhnam khüih khai hea ktaiyü mjü hea na jah pyangki, acun he naw khawmdek uk khai he” tia kyaki.
11 És láttam és hallottam sok angyal hangját a királyi szék, az élőlények és vének körül, és számuk tízezerszer tízezer és ezerszer ezer volt.
Acunüng ka han teng üng, bawingawhnak, xüngksei he la angvai hea peia ngdüikia khankhawngsä athawng atawnga am jah kheh khawh vaia dämki hea kthai ka ngjaki.
12 Hangos szóval ezt mondták: „Méltó a megöletett Bárány, hogy övé legyen az erő, a gazdagság, a bölcsesség, a hatalom, a tisztesség és dicsőség és áldás!“
Acun he naw angsang yea, “Hnim pänga Toca naw, johit, bawimangnak, themnak, kyanak, mküimtonak, hlüngtainak, leisawngnak yah nghlawiki ni” tia, ng’äiki he.
13 És hallottam, hogy minden teremtmény, amely a mennyben, a földön és a föld alatt és a tengerben és minden, ami ezekben van, ezt mondta: „A királyi székben ülőnek és a Báránynak áldás és tisztesség és dicsőség és hatalom örökkön örökké!“ (aiōn g165)
Acunüng khankhaw la khawmdek khan, khawmdeka k'keh, mliktui k’uma awmki he la khawliva üng mhmünmceng he naküt avan naw, “Bawingawhnak üng ngawki la Toca veia; Dawkyanak, mküimtonak, hlüngtainak, la khyaihbahnak he, leisawngnak angläta awm se” ami ti pi ka ngjaki. (aiōn g165)
14 És a négy élőlény ezt mondta: „Ámen!“És a huszonnégy vén leborult és imádta az örökkön örökké élőt.
Acunüng xüngksei kphyü he naw, “Amen,” tia ami msang. Acunüng angvai he naw ngbawk u lü sawhkhahki he.
