Máté 7
1 „Ne ítéljetek, hogy ne ítéltessetek!
“Namuwalunda wamonga, su namwiza na mwenga kulundwa na Mlungu.
2 Mert amilyen ítélettel ítéltek, olyannal ítéltettek, és amilyen mértékkel mértek, olyannal mérnek nektek is.
Mlungu hakawatozi mwenga ntambu yamuwatoza wamonga, na shipimu shiraa shilii shamuwapimira wamonga, Mlungu hakakupimirani mwenga.
3 Miért nézed a szálkát, amely atyádfia szemében van, a gerendát pedig, amely a te szemedben van, nem veszed észre?
Iwera hashi gushiwona shibandu mlisu mwa mlongu gwaku na palaa panu guwona ndiri shipingiri shashiwera mlisu lyaku?
4 Vagy hogyan mondhatod a te atyádfiának: Hadd vegyem ki a szálkát a szemedből! – holott íme, a te szemedben gerenda van?
Ama guweza hashi kumgambira mlongu gwaku, ‘Mlongu, guleki nukuwusiyi shibandu mlisu mwaku,’ na gumweni gwenga gwanashi shipingiri mlisu mwaku?
5 Képmutató, vedd ki előbb a gerendát a te szemedből, és akkor gondolj arra, hogy kivedd a szálkát atyádfiának szeméből!
Gwamfyangu gwenga! Guwusii wuti shipingiri shashiwera mlisu mwaku, shakapanu haguwezi kushiwona weri na kushiwusiya shibandu shashiweriti mulisu lya mlongu gwaku.
6 „Ne adjátok az ebeknek azt, ami szent, se gyöngyeitekből ne hányjatok a disznók elé, hogy meg ne tapossák azokat lábaikkal, és ellenetek fordulva szét ne tépjenek titeket.
“Namwapanani wang'ang'a vintu vinanagala, hawizi kuwagalambukira na kuwakwalambula. Namwawasangira wamtumbi lulu zyenu hawizi kuzitimbanga.
7 „Kérjetek, és adatik nektek, keressetek, és találtok, zörgessetek, és megnyittatik nektek.
“Mluwi na mwenga hampati, msakuli na mwenga hamwoni na mtendi hodi, namwenga hamvugulirwi.
8 Mert aki kér, mind kap, aki keres, talál, és a zörgetőnek megnyittatik.
Toziya, yoseri yakaluwa hakapati na yoseri yakasakula hakawoni na mlyangu guvugulwa kwa kila muntu yakatenda hodi.
9 Vagy ki az az ember közületek, aki ha az ő fia kenyeret kér tőle, követ ad neki?
Hashi, kwana muntu yoseri mwana pakamluwa tati gwakuwi libumunda, hakampanani libuwi?
10 És ha halat kér, vajon kígyót ad-e neki?
Ama pakamluwa somba, hakampanani njoka?
11 Ha tehát ti gonosz létetekre tudtok fiaitoknak jó ajándékokat adni, mennyivel inkább ad mennyei Atyátok jókat azoknak, akik kérnek tőle?
Handa mwenga yamuwera wadoda, muvimana kuwapanana vintu viherepa wana wenu. Nakaka Tati gwenu gwa kumpindi hakatendi nentu, hakawapanani viheri kwa walii yawamluwa!
12 „Ezért amit akartok, hogy az emberek veletek cselekedjenek, mindazt cselekedjétek velük ti is, mert ez a törvény és a próféták.
“Muwatenderi wantu ntambu yamfira kutenderwa, aga ndo mafundu ga Malagaliru ga Musa na mafundu ga wambuyi wa Mlungu.
13 „Menjetek be a szoros kapun! Mert tágas az a kapu, és széles az az út, amely a veszedelemre visz, és sokan vannak, akik azon járnak.
“Mwingiri kwa kupitira mlyangu mbabanika, toziya mlyangu gwagulonguziya muwuharabisiya ndo mupana na njira yailonguziya kulaa aku ndo yalaisi na kwana wantu wavuwa yawaigendera njira ayi.
14 Mert szoros az a kapu, és keskeny az az út, amely az életre visz, és kevesen vannak, akik megtalálják azt.
Kumbiti mlyangu gwa ukomu ndo mbabanika na njira ya kugendera aku ndo ikamala na kwana wantu wadidini yawayiwona njira ayi.
15 Őrizkedjetek a hamis prófétáktól, akik juhok ruhájában jönnek hozzátok, de belül ragadozó farkasok.
“Mlikali weri na wambuyi wa mpayu, womberi wiza kwa mwenga pawawoneka gambira kondolu kwa kunja, kumbiti mngati nakaka walifana na wang'ang'a wakalipa wa muntundu.
16 Gyümölcseikről ismeritek meg őket. Vajon a tövisről szednek-e szőlőt vagy a bojtorjánról fügét?
Hamuwamani womberi ntambu yawatenda. Mbigiri hapeni ileri mapera na miyembi hapeni ileri zyabibu.
17 Ekképpen minden jó fa jó gyümölcsöt terem, a romlott fa pedig rossz gyümölcsöt terem.
Su, mtera guherepa gulera mabwajubwaju maherepa na mtera gudoda gulera mabwajubwaju gadoda.
18 Nem teremhet jó fa rossz gyümölcsöt; romlott fa sem teremhet jó gyümölcsöt.
Mtera guherepa hapeni guleri mabwajubwaju gadoda, wala mtera gudoda hapeni guleri mabwajubwaju maherepa.
19 Minden fa, amely nem terem jó gyümölcsöt, kivágattatik, és tűzre vettetik.
Na mtera gwoseri yagulera ndiri mabwajubwaju maherepa hawagudumuli na kugupambira pamotu.
20 Tehát gyümölcseikről ismeritek meg őket.
Su hamuwamani wambuyi wa mpayu, ntambu yawatenda.”
21 „Nem mindenki megy be a mennyek országába, aki ezt mondja nekem: Uram, Uram, hanem csak az, aki cselekszi az én mennyei Atyámnak akaratát.
“Kila muntu ndiri yakanshema ‘Mtuwa, Mtuwa,’ hakingiri Muufalumi wa kumbindi, kumbiti woseri hera yawatenda ntambu yakafira Tati gwangu gwa kumpindi.
22 Sokan mondják majd nekem ama napon: Uram, Uram, nem a te nevedben prófétáltunk-e, és nem a te nevedben űztünk-e ki ördögöket, és nem cselekedtünk-e sok hatalmas dolgot a te nevedben?
Lishaka lya kutozwa palisoka, wantu wavuwa hawang'ambiri, ‘Mtuwa, Mtuwa! Kwa litawu lyaku tubweriti ujumbi wa Mlungu, kwa litawu lyaku tuwusiyiti washamshera wavuwa na kutenda mauzauza gavuwa!’
23 És akkor kijelentem nekik: Sohasem ismertelek titeket, távozzatok tőlem, ti gonosztevők!
Shakapanu hanuwagambiri womberi, ‘Nuwamana ndiri mwenga. Muwuki kwaneni, mwenga ndo wantu wamtenda vidoda!’
24 „Ezért ha valaki hallja tőlem ezeket a beszédeket, és cselekszi azokat, hasonlítom azt a bölcs emberhez, aki kősziklára építette házát.
“Su, kila muntu yakapikanira visoweru vyangu na kuvitenda, kalifana na muntu kana luhala yakanyawa numba yakuwi pampindi pa litalawu.
25 És ömlött az eső, eljött az árvíz, fújtak a szelek, és beleütköztek abba a házba, de nem dőlt össze, mert a kősziklára építették.
Viraa itowa, nshemba zimema ng'enang'ena na liyega livuma kwa makakala liikoma numba ilii. Kumbiti iguwa ndiri toziya inyawitwi pampindi pa litalawu.
26 És ha valaki hallja tőlem ezeket a beszédeket, és nem cselekszi azokat, hasonlatos lesz a bolond emberhez, aki a fövenyre építette házát.
“Kumbiti muntu yoseri yakapikanira visoweru vyangu avi pota na kuvijimira kalifana na muntu yakanyawa numba yakuwi pamuhanga.
27 És ömlött az eső, eljött az árvíz, fújtak a szelek, és beleütköztek abba a házba; az összeomlott, és nagy lett a romlása.“
Vula itowa, nshemba zimema ng'enang'ena, lyega livuma kwa makakala na liikoma numba ilii na iguwa. Na kuguwa kwakuwi kuweriti kukulu!”
28 Amikor befejezte Jézus ezeket a beszédeket, álmélkodott a sokaság a tanításán,
Yesu pakamaliriti kutakula vitwatira avi, lipinga likulu lya wantu walikangashiti ntambu yakafunditi.
29 mert úgy tanította őket, mint akinek hatalma van, és nem úgy, mint az írástudók.
Kaweriti ndiri gambira Mfunda gwa Malagaliru, kumbiti kafunditi kwa uwezu.
