Máté 5
1 Mikor pedig látta Jézus a sokaságot, felment a hegyre, leült, és odamentek hozzá tanítványai.
Seeing the multitudes, he went up onto the mountain. When he had sat down, his disciples came to him.
2 És megnyitva száját, így tanította őket:
He opened his mouth and taught them, saying,
3 „Boldogok a lelki szegények, mert övék a mennyeknek országa.
“Blessed are the poor in spirit, for theirs is the Kingdom of Heaven.
4 Boldogok, akik sírnak, mert ők megvigasztaltatnak.
Blessed are those who mourn, for they shall be comforted.
5 Boldogok a szelídek, mert ők örökségül bírják a földet.
Blessed are the gentle, for they shall inherit the earth.
6 Boldogok, akik éheznek és szomjaznak az igazságra, mert ők megelégíttetnek.
Blessed are those who hunger and thirst for righteousness, for they shall be filled.
7 Boldogok az irgalmasok, mert ők irgalmasságot nyernek.
Blessed are the merciful, for they shall obtain mercy.
8 Boldogok, akiknek szívük tiszta, mert ők az Istent meglátják.
Blessed are the pure in heart, for they shall see God.
9 Boldogok a békességre igyekezők, mert ők az Isten fiainak mondatnak.
Blessed are the peacemakers, for they shall be called children of God.
10 Boldogok, akik háborúságot szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.
Blessed are those who have been persecuted for righteousness’ sake, for theirs is the Kingdom of Heaven.
11 Boldogok vagytok, ha szidalmaznak és háborgatnak titeket, gonosz hazugságokat mondanak rólatok énmiattam.
“Blessed are you when people reproach you, persecute you, and say all kinds of evil against you falsely, for my sake.
12 Örüljetek és örvendezzetek, mert a ti jutalmatok bőséges a mennyekben, hiszen így háborgatták a prófétákat is, akik előttetek éltek.“
Rejoice, and be exceedingly glad, for great is your reward in heaven. For that is how they persecuted the prophets who were before you.
13 „Ti vagytok a földnek sója. Ha pedig a só megízetlenül, mivel sózzák meg? Nem jó azután semmire, csak arra, hogy kidobják, és eltapossák az emberek.
“You are the salt of the earth, but if the salt has lost its flavor, with what will it be salted? It is then good for nothing, but to be cast out and trodden under the feet of men.
14 Ti vagytok a világ világossága. Nem rejthetik el a hegyen épült várost.
You are the light of the world. A city located on a hill can’t be hidden.
15 Gyertyát sem azért gyújtanak, hogy a véka alá tegyék, hanem hogy a gyertyatartóba, hogy fényljék mindazoknak, akik a házban vannak.
Neither do you light a lamp and put it under a measuring basket, but on a stand; and it shines to all who are in the house.
16 Úgy fényljék a ti világosságotok az emberek előtt, hogy lássák a ti jó cselekedeteiteket, és dicsőítsék a ti mennyei Atyátokat.“
Even so, let your light shine before men, that they may see your good works and glorify your Father who is in heaven.
17 „Ne gondoljátok, hogy a törvénynek vagy a prófétáknak eltörléséért jöttem. Nem azért jöttem, hogy eltöröljem, hanem inkább, hogy betöltsem.
“Don’t think that I came to destroy the Torah or the Prophets. I didn’t come to destroy, but to fulfill.
18 Mert bizony mondom néktek, míg az ég és föld el nem múlik, a törvényből egy ióta vagy egyetlen pontocska sem múlik el, amíg minden be nem teljesedik.
For most certainly, I tell you, until heaven and earth pass away, not even one smallest letter or one tiny pen stroke shall in any way pass away from the Torah, until all things are accomplished.
19 Ezért ha valaki csak egyet is eltöröl a legkisebb parancsolatok közül, és úgy tanítja az embereket, a mennyeknek országában a legkisebb lesz; ha pedig valaki eszerint cselekszik, és úgy tanít, az a mennyeknek országában nagy lesz.
Therefore, whoever shall break one of these least commandments and teach others to do so, shall be called least in the Kingdom of Heaven; but whoever shall do and teach them shall be called great in the Kingdom of Heaven.
20 Mert mondom néktek, ha a ti igazságtok nem több az írástudók és farizeusok igazságánál, semmiképpen sem mehettek be a mennyeknek országába.
For I tell you that unless your righteousness exceeds that of the scribes and Pharisees, there is no way you will enter into the Kingdom of Heaven.
21 Hallottátok, hogy megmondatott a régieknek: »Ne ölj, mert aki öl, méltó az ítéletre.«
“You have heard that it was said to the ancient ones, ‘You shall not murder;’ and ‘Whoever murders will be in danger of the judgment.’
22 Én pedig azt mondom nektek, hogy mindaz, aki haragszik atyjafiára ok nélkül, méltó az ítéletre; aki pedig azt mondja az atyjafiának: ostoba, méltó a főtörvényszékre; aki pedig azt mondja: bolond, méltó a gyehenna tüzére. (Geenna g1067)
But I tell you that everyone who is angry with his brother without a cause will be in danger of the judgment. Whoever says to his brother, ‘You good-for-nothing!’ will be in danger of the council. Whoever says, ‘You fool!’ will be in danger of the fire of Gehinnom. (Geenna g1067)
23 Ezért, ha ajándékodat az oltárra viszed, és ott eszedbe jut, hogy a te atyádfiának valami panasza van ellened,
“If therefore you are offering your gift at the altar, and there remember that your brother has anything against you,
24 hagyd ott az oltár előtt ajándékodat, és menj el, és előbb békülj meg atyádfiával, és azután visszajőve vidd fel ajándékodat.
leave your gift there before the altar, and go your way. First be reconciled to your brother, and then come and offer your gift.
25 Légy jóakarója ellenségednek hamar, amíg az úton együtt vagy vele, hogy ellenséged valamiképpen a bíró kezébe ne adjon, és a bíró oda ne adjon a poroszló kezébe, és tömlöcbe ne vessen téged.
Agree with your adversary quickly while you are with him on the way; lest perhaps the prosecutor deliver you to the judge, and the judge deliver you to the officer, and you be cast into prison.
26 Bizony mondom néked: ki nem jössz onnan, mígnem megfizetsz az utolsó fillérig.
Most certainly I tell you, you shall by no means get out of there until you have paid the last penny.
27 Hallottátok, hogy megmondatott a régieknek: Ne paráználkodj!
“You have heard that it was said, ‘You shall not commit adultery;’
28 Én pedig azt mondom nektek, ha valaki gonosz kívánsággal tekint egy asszonyra, már paráználkodott azzal az ő szívében.
but I tell you that everyone who gazes at a woman to lust after her has committed adultery with her already in his heart.
29 Ha pedig jobb szemed megbotránkoztat téged, vájd ki azt, és vesd el magadtól, mert jobb neked, hogy egy vesszen el a tagjaid közül, semhogy egész tested a gyehennára vettessék. (Geenna g1067)
If your right eye causes you to stumble, pluck it out and throw it away from you. For it is more profitable for you that one of your members should perish than for your whole body to be cast into Gehinnom. (Geenna g1067)
30 És ha jobb kezed botránkoztat meg téged, vágd le, és vesd el magadtól, mert jobb neked, hogy egy vesszen el tagjaid közül, semhogy egész tested a gyehennára vettessék. (Geenna g1067)
If your right hand causes you to stumble, cut it off, and throw it away from you. For it is more profitable for you that one of your members should perish, than for your whole body to be cast into Gehinnom. (Geenna g1067)
31 Megmondatott továbbá: »Ha valaki elbocsátja feleségét, adjon neki válólevelet.«
“It was also said, ‘Whoever shall put away his wife, let him give her a writing of divorce,’
32 Én pedig azt mondom nektek: Ha valaki elbocsátja feleségét, a paráznaság esetét kivéve, az paráznává teszi őt, és aki elbocsátott asszonyt vesz el, paráznaságot követ el.
but I tell you that whoever puts away his wife, except for the cause of sexual immorality, makes her an adulteress; and whoever marries her when she is put away commits adultery.
33 Ismét hallottátok, hogy megmondatott a régieknek: »Hamisan ne esküdj, hanem teljesítsd az Úrnak tett esküidet.«
“Again you have heard that it was said to the ancient ones, ‘You shall not make false vows, but shall perform to the Lord your vows,’
34 Én pedig azt mondom nektek: Egyáltalán ne esküdjetek: se az égre, mert az az Istennek királyi széke,
but I tell you, don’t swear at all: neither by heaven, for it is the throne of God;
35 se a földre, mert az az ő lábainak zsámolya, sem Jeruzsálemre, mert az a nagy Királynak városa;
nor by the earth, for it is the footstool of his feet; nor by Jerusalem, for it is the city of the great King.
36 de ne esküdj saját fejedre se, mert egyetlen hajszálat sem tehetsz fehérré vagy feketévé,
Neither shall you swear by your head, for you can’t make one hair white or black.
37 hanem legyen a ti beszédetekben az igen igen, a nem nem; ami pedig ezeken felül van, az a gonosztól való.
But let your ‘Yes’ be ‘Yes’ and your ‘No’ be ‘No.’ Whatever is more than these is of the evil one.
38 Hallottátok, hogy megmondatott: »szemet szemért és fogat fogért.«
“You have heard that it was said, ‘An eye for an eye, and a tooth for a tooth.’
39 Én pedig azt mondom nektek: Ne álljatok ellene a gonosznak, hanem aki arcul üt téged jobb felől, fordítsd felé a másik orcádat is.
But I tell you, don’t resist him who is evil; but whoever strikes you on your right cheek, turn to him the other also.
40 És aki törvénykezni akar fölötted, és elvenni az alsóruhádat, engedd oda neki a felsőt is.
If anyone sues you to take away your coat, let him have your cloak also.
41 És aki téged egy mérföldre akar kényszeríteni, menj el vele kettőre.
Whoever compels you to go one mile, go with him two.
42 Aki tőled kér, adj neki, és aki tőled kölcsön akar kérni, el ne fordulj attól.
Give to him who asks you, and don’t turn away him who desires to borrow from you.
43 Hallottátok, hogy megmondatott: »Szeresd felebarátodat, és gyűlöld ellenségedet.«
“You have heard that it was said, ‘You shall love your neighbor and hate your enemy.’
44 Én pedig azt mondom nektek: Szeressétek ellenségeiteket! Áldjátok azokat, akik titeket átkoznak, jót tegyetek azokkal, akik titeket gyűlölnek, imádkozzatok azokért, akik háborgatnak és kergetnek titeket.
But I tell you, love your enemies, bless those who curse you, do good to those who hate you, and pray for those who mistreat you and persecute you,
45 Hogy a mennyei Atyátok fiai legyetek, aki felhozza napját mind a gonoszokra, mind a jókra, és esőt ad mind az igazaknak, mind a hamisaknak.
that you may be children of your Father who is in heaven. For he makes his sun to rise on the evil and the good, and sends rain on the just and the unjust.
46 Mert ha azokat szeretitek, akik titeket szeretnek, micsoda jutalmat vártok? Avagy a vámszedők is nem ugyanezt cselekszik-e?
For if you love those who love you, what reward do you have? Don’t even the tax collectors do the same?
47 És ha csak atyátokfiait köszöntitek, mit tesztek másoknál többet? A vámszedők is nem ugyanígy cselekszenek-e?
If you only greet your friends, what more do you do than others? Don’t even the tax collectors do the same?
48 Legyetek azért tökéletesek, miként mennyei Atyátok tökéletes.“
Therefore you shall be perfect, just as your Father in heaven is perfect.
