Máté 22
1 Jézus ismét példázatokban beszélt nekik:
Ciise ayaa u jawaabay oo mar kale masaallo kula hadlay, oo wuxuu yidhi,
2 „Hasonlatos a mennyek országa a királyhoz, aki a fiának menyegzőt készített.
Boqortooyada jannada waxay la mid tahay sidii boqor wiilkiisa aroos u dhigay.
3 Elküldte szolgáit, hogy meghívják azokat, akik a menyegzőre hivatalosak voltak; de nem akartak eljönni.
Addoommadiisii ayuu u diray inay u yeedhaan kuwa arooska loogu yeedhay, mana ay doonaynin inay yimaadaan.
4 Ismét küldött másik szolgákat, ezt mondva: Mondjátok meg a hivatalosoknak: Íme, ebédemet elkészítettem, ökreim és hizlalt állataim le vannak vágva, és kész minden: gyertek a menyegzőre.
Haddana addoommo kale ayuu diray oo wuxuu ku yidhi, Kuwii loo yeedhay waxaad ku tidhaahdaan, Bal eega, cuntadaydii waan diyaargareeyey, dibiyadaydii iyo neefafkaygii buurbuurnaana waa la qalay, wax walubana waa diyar, ee arooska kaalaya.
5 De azok nem törődtek vele, elmentek: az egyik a szántóföldjére, a másik a kereskedésébe.
Laakiin way fududaysteen, oo iska tageen, mid beertiisuu aaday, mid kalena wuxuu aaday baayacmushtarigiisii.
6 A többiek pedig megfogták szolgáit, bántalmazták, és megölték őket.
Kuwii kalena addoommadiisii ayay qabteen, wayna caayeen oo dileen.
7 Meghallotta ezt a király, megharagudott, és elküldte hadait, és ezeket a gyilkosokat megölette, és városaikat fölégette.
Laakiin boqorkii markuu maqlay wuu cadhooday, oo askartiisii buu u diray oo baabbi'iyey kuwaasoo dhiig qabay, magaaladoodiina wuu gubay.
8 Akkor ezt mondta szolgáinak: A menyegző ugyan készen van, de a hivatalosok nem voltak méltók.
Markaasuu addoommadiisii ku yidhi, Arooskii waa diyaar, kuwii loo yeedhayse ma ay istaahilin.
9 Menjetek azért a keresztutakra, és akit csak találtok, hívjátok be a menyegzőre.
Haddaba taga meesha jidadka ku kala leexdaan, oo in alla intaad heshaan arooska ugu yeedha.
10 És kimentek a szolgák az utakra, begyűjtöttek mindenkit, akiket csak találtak, jókat és gonoszakat egyaránt. És megtelt a menyegző vendégekkel.
Markaasaa addoommadaas jidadkay u baxeen, oo ay soo ururiyeen kuwii ay heleen oo dhan, kuwii sharka lahaa iyo kuwii wanaagsanaaba; gurigii arooskana waxaa laga buuxiyey marti.
11 Amikor bement a király, hogy megtekintse a vendégeket, látott ott egy embert, akinek nem volt menyegzői ruhája,
Laakiin boqorkii kolkuu soo galay inuu martida eego, wuxuu meesha ku arkay nin aan dharkii arooska qabin,
12 és ezt mondta neki: Barátom, hogyan jöttél ide, holott nincsen menyegzői ruhád? Az pedig hallgatott.
oo wuxuu ku yidhi, Saaxiibow, sidee baad halkan u soo gashay adigoo aan dharkii arooska qabin? Wuuna iska aamusay.
13 Akkor mondta a király a szolgáknak: Kötözzétek meg lábait és kezeit, vigyétek és vessétek őt a külső sötétségre; ott lesz sírás és fogcsikorgatás.
Markaasaa boqorkii wuxuu midiidinyadii ku yidhi, Lugaha iyo gacmaha ka xidha, oo gudcurka dibadda ah ku tuura; halkaas waxaa jiri doonta baroor iyo ilko jirriqsi.
14 Mert sokan vannak a hivatalosak, de kevesen a választottak.“
Waayo, kuwo badan baa loo yeedhay, laakiin kuwo yar baa la doortay.
15 Ekkor a farizeusok elmentek, és tanácsot tartottak, hogy szóval csalják tőrbe.
Markaasaa Farrisiintii baxeen, oo waxay ka wada hadleen si ay hadalkiisa ugu qabtaan.
16 Elküldték hozzá tanítványaikat a Heródes-pártiakkal, akik ezt mondták: „Mester, tudjuk, hogy igaz vagy, és az Isten útját igazán tanítod, és nem törődsz senkivel, mert nem emberek személyére nézel.
Waxay xertoodii ula soo direen Herodosiinta, oo waxay ku yidhaahdeen, Macallimow, waannu og nahay inaad run tahay, oo aad dadka jidka Ilaah run ku bartid, oo aanad ninna u eexan, waayo, dadka wejigooda ma eegtid.
17 Mondd meg nekünk tehát, mit gondolsz: szabad-e a császárnak adót fizetnünk vagy nem?“
Haddaba noo sheeg waxay kula tahay, Ma xalaal baa in cashuur Kaysar la siiyo ama inaan la siin?
18 Jézus pedig ismerve álnokságukat, ezt mondta: „Mit kísértetek engem, képmutatók?
Laakiin Ciise ayaa sharkoodii gartay, oo wuxuu ku yidhi, Maxaad ii jirrabaysaan, labawejiilayaal yahow?
19 Mutassátok nekem az adópénzt.“Azok pedig odavittek neki egy dénárt.
I tusa lacagta cashuurta. Kolkaasay u keeneen dinaar.
20 Ekkor ezt kérdezte tőlük: „Kié ez a kép és ez a felírás?“
Wuxuu ku yidhi, Yaa leh masawirkan iyo qorniinkan?
21 Azt felelték neki: „A császáré.“Akkor ezt mondta nekik: „Adjátok meg tehát a császárnak, ami a császáré, és Istennek, ami Istené.“
Waxay ku yidhaahdeen, Kaysar baa leh. Markaasuu ku yidhi, Haddaba Kaysar siiya wixii Kaysar leeyahay, Ilaahna siiya wixii Ilaah leeyahay.
22 Ezt hallva elcsodálkoztak, otthagyták őt, és elmentek.
Oo goortay taas maqleen, way yaabeen, wayna iska daayeen oo ka tageen.
23 Ugyanazon a napon mentek hozzá a szadduceusok, akik a feltámadást tagadják, és megkérdezték őt:
Maalintaas waxaa u yimid Sadukiin kuwii odhan jiray, Sarakicidda kuwii dhintay ma jirto. Oo waxay weyddiiyeen,
24 „Mester, Mózes azt mondta: »ha valaki gyermek nélkül hal meg, annak testvére vegye el feleségét, és támasszon utódot testvérének.«
oo ku yidhaahdeen, Macallimow, Muuse wuxuu yidhi, Haddii nin dhinto isagoo aan carruur lahayn, walaalkiis waa inuu naagtiisa dumaalo oo uu carruur walaalkiis u dhalo.
25 Volt pedig nálunk hét testvér: és az első feleséget vett, meghalt, és mivelhogy nem volt gyermeke, feleségét a testvérére hagyta.
Waxaa nala jiray toddoba walaalo ah. Kii ugu horreeyey ayaa guursaday, wuuna dhintay, dhalna ma lahayn, wuxuuna naagtiisii uga tegey walaalkiis.
26 Hasonlóképpen a második is, a harmadik is, mind a hetedikig.
Sidaas oo kalaa ku dhacday kii labaad, iyo kii saddexaad ilaa kii toddobaad.
27 Legutoljára pedig az asszony is meghalt.
Markay wada dhinteen dabadeed naagtiina waa dhimatay.
28 A feltámadáskor azért a hét közül melyiké lesz az asszony? Mert mindegyiké volt.“
Haddaba wakhtiga sarakicidda kuwii dhintay toddobadoodii kee bay naagtiisii ahaan doontaa? Waayo, kulligood way wada guursadeen iyada.
29 Jézus ezt felelte nekik: „Tévelyegtek, mivel nem ismeritek sem az írásokat, sem az Istennek hatalmát.
Laakiin Ciise ayaa u jawaabay oo ku yidhi, Waad qaldan tihiin oo garan maysaan Qorniinka iyo xoogga Ilaah.
30 Mert a feltámadáskor sem nem házasodnak, sem férjhez nem mennek, hanem olyanok lesznek, mint az Isten angyalai a mennyben.
Waayo, wakhtiga sarakicidda kuwii dhintay dabadeed, layskuma guursado, guurna layskuma siiyo, laakiin waxay yihiin sida malaa'igaha Ilaah oo jannada ku jira.
31 A halottak feltámadása felől pedig nem olvastátok-e, amit az Isten mondott nektek, amikor így szólt:
Laakiin xagga sarakicidda kuwii dhintay miyaydnaan akhriyin wixii Ilaah idinkula hadlay, markuu yidhi,
32 »Én vagyok Ábrahám Istene, Izsák Istene és Jákób Istene«? Az Isten nem holtaknak, hanem élőknek Istene.“
Anigu waxaan ahay Ilaaha Ibraahim iyo Ilaaha Isxaaq iyo Ilaaha Yacquub? Isagu ma aha Ilaaha kuwa dhintay, laakiin waa Ilaaha kuwa nool.
33 És a sokaság ezt hallva, csodálkozott az ő tudományán.
Dadkii badnaa goortay taas maqleen ayay waxbariddiisii ka yaabeen.
34 A farizeusok pedig amikor meghallották, hogy a szadduceusokat elnémította, egybegyűltek,
Laakiin Farrisiintii goortay maqleen inuu Sadukiintii aamusiiyey ayay isu yimaadeen.
35 és megkérdezte őt közülük az egyik törvénytudó, hogy kísértse:
Oo midkood oo sharciga yaqaan ayaa wax weyddiiyey, isagoo jirrabaya, oo wuxuu ku yidhi,
36 „Mester, melyik a nagy parancsolat a törvényben?“
Macallimow, qaynuunkee baa sharciga uga weyn?
37 Jézus pedig ezt mondta neki: „»Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből.«
Kolkaasuu ku yidhi isaga, Waa inaad Rabbiga Ilaahaaga ah ka jeclaataa qalbigaaga oo dhan iyo naftaada oo dhan iyo caqligaaga oo dhan.
38 Ez az első és nagy parancsolat.
Kanu waa qaynuunka ugu weyn oo ugu horreeya.
39 A második pedig hasonlatos ehhez: »Szeresd felebarátodat, mint magadat.«
Ku labaad oo u ekina waa kan. Waa inaad deriskaaga u jeclaataa sida naftaada.
40 E két parancsolattól függ az egész törvény és a próféták.“
Sharcigii oo dhan iyo nebiyadiiba waxay sudhan yihiin labadan qaynuun.
41 Mikor a farizeusok egybegyülekeztek, megkérdezte őket Jézus:
Kolkii Farrisiintii isu yimaadeen ayaa Ciise wax weyddiiyey,
42 „Hogyan vélekedtek ti a Krisztus felől? Kinek a fia?“Ezt mondták neki: „A Dávidé.“
oo wuxuu ku yidhi, Yuu idinla yahay Masiixu? Waa ina ayo? Kolkaasay ku yidhaahdeen, Waa ina Daa'uud.
43 Aztán megkérdezte tőlük: „Hogyan hívhatja tehát őt Dávid lélekben Urának, amikor ezt mondja:
Wuxuu ku yidhi, Haddaba Daa'uud sidee buu Ruuxa ugaga yeedhay Rabbi? isagoo leh,
44 »Mondta az Úr az én Uramnak: Ülj az én jobb kezem felől, amíg lábaid alá nem vetem ellenségeidet zsámolyul.«
Rabbigu wuxuu Sayidkayga ku yidhi, Midigtayda fadhiiso, Ilaa aan cadaawayaashaada cagahaaga hoostooda geliyo.
45 Ha tehát Dávid »Urának« hívja őt, hogyan lehet akkor a Fia?“
Haddaba Daa'uud hadduu ugu yeedhay isaga Sayid, sidee buu wiilkiisa u yahay?
46 És senki nem tudott neki felelni egyetlen szót sem, és megkérdezni sem merte őt többé senki ettől a naptól fogva.
Ninna hadal uguma jawaabi karin, oo maalintaas dabadeed ninna kuma dhicin inuu mar dambe wax weyddiiyo.
