Máté 10
1 Előszólította tizenkét tanítványát, hatalmat adott nekik a tisztátalan lelkek felett, hogy kiűzzék azokat, és gyógyítsanak minden betegséget és erőtlenséget.
Tsinikao’ Iesoà i mpiama’e folo ro’amby rey naho nomea’e lily amo anga-draty iabio, hañariañe irezay, vaho hampijangañe ze hene hasilofañe naho ze arete-mandrambañe.
2 A tizenkét apostol nevei pedig ezek: első Simon, akit Péternek hívnak, és András, az ő testvére; Jakab, Zebedeus fia és János, az ő testvére;
Zao ty tahina’ i folo ro’amby nitokaveñe Firaheñe rey: I Simona atao Petera, naho i Andrea rahalahi’e;
3 Fülöp és Bertalan, Tamás és Máté, a vámszedő; Jakab, Alfeus fia és Lebbeus, akit Taddeusnak hívtak;
i Filipo naho i Bartolomeo; Iakobe naho i Jaona rahalahi’e ana’ i Zebedeele; i Tomasy naho i Mat’tý, ie nifohiñe ho mpampisongo mpangalak’ana’e; Iakobe ana’ i Alofey naho i Tereose;
4 Simon, a kananita és Júdás, az Iskariótes, aki el is árulta őt.
i Simona nte Kanana, vaho i Joda Askareiotà nifotetse azey.
5 Ezt a tizenkettőt küldte el Jézus, és megparancsolta nekik: „Pogányok útjára ne menjetek, és samaritánusok városába ne menjetek be,
Nirahe’ Iesoà i folo ro’amby rezay le nafanto’e ami’ty hoe: Ko mañavelo mb’an-tane’ o kilakila ondatio, vaho ko migodañe mb’ an-drova’ o nte Samariao.
6 hanem menjetek inkább Izrael házának eltévelyedett juhaihoz.
Akia mb’amo añondry nandrike amy anjomba’ Israeleio.
7 Menjetek el, és prédikáljatok, mondjátok: Elközelített a mennyek országa!
Taroño am’iereo te ho heneke i fifehean-dikerañey.
8 Betegeket gyógyítsatok, poklosokat tisztítsatok, halottakat támasszatok, ördögöket űzzetek. Ingyen vettétek, ingyen adjátok.
Jangaño o marareo, ampolio amo vilasio ty haveloñe, liovo o angamaeo, mañaria kokolampa; le ko mandrambe sara, fa am-patarihañe ty nahazoa’ areo, matariha ka.
9 Ne szerezzetek se aranyat, se ezüstöt, se rézpénzt erszényetekbe.
Ko mamotry vola-mena ndra vola-foty; ndra vara an-kontra’ areo;
10 Se útitáskát, se két ruhát, se sarut, se pálcát, mert méltó a munkás a kenyerére.
ndra sikiñe halimbe, ndra hana, ndra kobaiñe am-pita’areo; amy te mañeva rima mahaeneñe ty mpièke.
11 Ha pedig egy városba vagy faluba bementek, tudjátok meg, ki méltó ott erre, és maradjatok ott, amíg tovább nem indultok.
Amy ze tanàñe ndra rova iziliha’ areo, añontaneo, ia t’indaty vañoñe ama’e, le mitambara ao ampara’ te mienga.
12 Ha bementek a házába, köszöntsétek.
Ie mizilike añ’anjomba ao, ampanintsiño ami’ty hoe: Hanintsiñe ty anjomba toy, naho Fañanintsiñe amy ze hene mpimoneñe ama’e.
13 És ha méltó a ház, szálljon a ti békességetek reá, ha pedig nem méltó, a ti békességetek rátok térjen vissza.
Ie mañeva i anjombay, le ho ama’e i fañanintsi’ areoy, f’ie tsy mañeva le himpoly ama’ areo i fañanintsi’ areoy.
14 Ha valaki nem fogad be titeket, és nem hallgatja a beszédeteket, amikor kimentek abból a házból vagy városból, lábaitok porát is verjétek le.
Naho eo ty tsy mampihova, tsy mañaoñe anahareo, le avoto i anjombay vaho ahintsaño ty deboke am-pandia’ areo.
15 Bizony mondom néktek: az ítélet napján könnyebb lesz Sodoma és Gomora földjének dolga, mint annak a városnak.
Eka! to t’itaroñako te soa ho a i Sodoma naho i Gomora amy andro zay te amy rovay.
16 Íme, én elbocsátlak titeket, mint juhokat a farkasok közé, legyetek azért okosak, mint a kígyók, és szelídek, mint a galambok.
Inao, ahitriko hoe añondry añivo amboa-romotse nahareo; aa le mahihira hoe mereñe vaho manoa hatso-pon-deho.
17 Óvakodjatok az emberektől, mert törvényszékre adnak titeket, és gyülekezeteikben megostoroznak titeket,
Itaò ondatio, fa tsy am-pivori’ iareo naho amo anjomba fitontona’ iareoo ty aneseañe anahareo,
18 helytartók és királyok elé visznek érettem, bizonyságul maguknak és a pogányoknak.
fa amo mpifeheo naho amo mpanjakao, hahafitaroña’ areo ahy am’ iereo naho amo kilakila’ondatio.
19 Amikor átadnak titeket, ne aggodalmaskodjatok, miképpen vagy mit szóljatok, mert megadatik nektek abban az órában, hogy mit mondjatok.
Ie tsepahe’ iereo, ko aliheñe amy ze ho saontsie’ areo, fa hatolotse amy ora paiañe azey ty ho saontsie’ areo.
20 Mert nem ti vagytok, akik szóltok, hanem Atyátoknak Lelke az, aki szól tibennetek.
Tsy inahareo ty hisaontsy, fa i Arofo-Masin-dRaekoy ty hitsara añama’areo.
21 Halálra adja majd testvér testvérét, atya gyermekét, gyermekek támadnak szüleik ellen, és megöletik őket.
Hasesen-drahalahy ty rahalahi’e havetrake, naho ty rae ty ana’e; hitroatse aman-droae’e o anakeo, haneseke iareo ho koromaheñe.
22 Gyűlöletesek lesztek mindenki előtt az én nevemért, de aki mindvégig megáll, az megtartatik.
Ho fañinjeañe naho fañembañañe amy ze hene fifeheañe nahareo ty ami’ty añarako, fa ze mahafeake pak’ amy figadoñañe nifantañañey ty ho rombaheñe.
23 Amikor pedig egy városban üldöznek titeket, szaladjatok a másikba. Mert bizony mondom néktek, be sem járjátok Izrael városait, mire az Emberfia eljön.
Ie horidañeñe ami’ty rova toy, mitribaña an-day mb’ami’ty ila’e. Eka! to t’itaroñako te, tsy ho tsitsi’ areo o rova’ Israeleo ampara’ te totsake i Ana’ ondatiy.
24 Nem följebbvaló a tanítvány a tanítónál, sem a szolga az ő uránál.
Tsy ambone’ i talè’ey ty mpiòke, naho tsy ambone’ i tompo’ey ty ondevo.
25 Elég a tanítványnak, ha olyan, mint a mestere, és a szolga, mint az ő Ura. Ha a házigazdát Belzebubnak hívták, mennyivel inkább az ő házanépét?
Mahaeneñe i mpiokey te ho hambañe amy talè’ey, naho te hanahake i tompo’ey ty mpitoroñe. Aa naho natao’ iereo Baalzebobe i talèn’ anjombay, àntsake o ana’ i anjomba’eio.
26 Ezért ne féljetek tőlük. Mert nincs olyan rejtett dolog, ami napfényre ne jönne, és olyan titok, ami ki ne tudódnék.
Ko ihembañañe, amy te tsy eo ty tsy haboake ndra mietake ze tsy hampahafohinañe.
27 Amit nektek a sötétben mondok, azt a világosságban mondjátok el; amit fülbe súgva hallotok, a háztetőkről hirdessétek.
Ze itaroñako añ’ieñe ao, isaontsio an-kazavàñe ey; naho ze janji’areo an-dravembia, itseizo an-dalambey.
28 Ne féljetek azoktól, akik a testet ölik meg, de a lelket meg nem ölhetik. Hanem attól féljetek inkább, aki mind a lelket, mind a testet elveszítheti a gyehennában. (Geenna g1067)
Ko mirevendreveñe amo mpamono sandriñeo f’ie tsy maha-vono arofo. Te mone eveño i maharotsake troke naho sandriñe an-tsikeokeok’ aoy. (Geenna g1067)
29 Ugye két verebecskét meg lehet venni egy fillérért, és egy sem esik közülük a földre a ti Atyátok akarata nélkül?
Tsy aletake drala raike hao ty foly roe? Fe leo raike ama’e tsy hipoke an-tane naho tsy satrien-dRae’areo an-dindiñe ao.
30 Nektek még a fejetek hajszálai is mind számon vannak tartva.
Tsy fa niaheñe iaby hao ze maroin’ añambone’ areo?
31 Ne féljetek tehát: ti sok verebecskénél drágábbak vagytok.
Ko mahimahiñe, ie lombolombo’ o folio.
32 Aki tehát vallást tesz énrólam az emberek előtt, én is vallást teszek arról az én mennyei Atyám előtt,
Ze mañonjoñe ahy añatrefa’ ondatio, ty honjoneko añatrefan-dRaeko andindìñ’ ao.
33 aki pedig megtagad engem az emberek előtt, én is megtagadom azt az én mennyei Atyám előtt.
34 Ne gondoljátok, hogy azért jöttem, hogy békességet hozzak a földre. Nem azért jöttem, hogy békességet hozzak, hanem hogy fegyvert.
Ko atao’ areo te niavy hanese fañanintsiñe an-tane atoy iraho; tsy niavy hanese fañanintsiñe fa fibara.
35 Mert azért jöttem, »hogy meghasonlást támasszak az ember és az atyja, a leány és az anyja, a meny és az anyósa közt,
Ty hampiavakavahañe ondatio ty nivotrahako atoy, ty ana-dahy aman-drae’e, ty anak-ampela aman-drene’e, ty vinanto-ampela aman-drafoza ampela’e
36 és hogy az embernek ellensége legyen az ő házanépe.«
Ho rafelahi’ondaty o kokoa’eo,
37 Aki inkább szereti atyját és anyját, mint engem, nem méltó énhozzám; és aki inkább szereti fiát és lányát, mint engem, nem méltó énhozzám;
Tsy mañeva ahy ze mikoko rae ndra rene mandikoatse ahy, naho tsy mañeva ahy ze mikoko ana-dahy ndra anak-ampela mandikoatse ahy,
38 és aki nem veszi föl az ő keresztjét, és nem követ engem, nem méltó énhozzám.
Tsy mañeva ahy ze tsy mandrambe i hatae ajale’ey vaho mañorik’ ahy.
39 Aki megtalálja életét, elveszíti azt, és aki elveszíti az ő életét énérettem, megtalálja azt.
Ze mpitea havelo ro hañanto aze, fe hitendreke aze ze mamoe’ay ty amako.
40 Aki titeket befogad, engem fogad be, és aki engem befogad, azt fogadja be, aki engem küldött.
Ze mandrambe anahareo, mandrambe ahy, naho ze mandrambe ahy mandrambe i nañirake Ahiy.
41 Aki befogadja a prófétát próféta nevében, prófétának jutalmát veszi; és aki befogadja az igazat igaznak nevében, igaznak jutalmát veszi.
Ze mandrambe mpitoky ami’ty tahina’ ty mpitoky, ro handrambe ty tambem-pitoky; ze mandrambe ty vañoñe ami’ty tahina’ ty vañoñe ro handrambe ty tambe’ i vañoñey.
42 Aki inni ad egynek e kicsinyek közül, csak egy pohár hideg vizet, mert az én tanítványom, bizony mondom néktek, el nem vesztheti jutalmát.“
Ze manjotso rano manintsiñe am-pitovy ami’ty raike amo kedeke retoa ami’ty tahina’ ty Firaheko, Eka! to t’ivolañako t’ie tsy mbia ho motso tambe.
