Márk 6
1 Akkor Jézus elment onnan, és a hazájába ment, és követték őt a tanítványai.
et egressus inde abiit in patriam suam et sequebantur illum discipuli sui
2 És amint eljött a szombat, tanítani kezdett a zsinagógában. Sokan, akik őt hallották, elálmélkodtak, ezt mondván: „Honnan veszi ezeket? És milyen bölcsesség az, ami neki adatott, hogy ilyen csodák is történnek általa?
et facto sabbato coepit in synagoga docere et multi audientes admirabantur in doctrina eius dicentes unde huic haec omnia et quae est sapientia quae data est illi et virtutes tales quae per manus eius efficiuntur
3 Talán nem ez az ácsmester, Máriának fia, Jakabnak, Józsefnek, Júdásnak és Simonnak testvére? És nincsenek-e itt közöttünk az ő nőtestvérei is?“És megbotránkoztak őbenne.
nonne iste est faber filius Mariae frater Iacobi et Ioseph et Iudae et Simonis nonne et sorores eius hic nobiscum sunt et scandalizabantur in illo
4 Jézus pedig ezt mondta nekik: „A prófétának csak a maga hazájában, a rokonai között és a saját házában nincs tisztessége.“
et dicebat eis Iesus quia non est propheta sine honore nisi in patria sua et in cognatione sua et in domo sua
5 Nem is tehetett ott semmi csodát, csak néhány beteget gyógyított meg, rájuk téve kezeit.
et non poterat ibi virtutem ullam facere nisi paucos infirmos inpositis manibus curavit
6 És csodálkozott azoknak hitetlenségén. Aztán körbejárta a falvakat, és tanított.
et mirabatur propter incredulitatem eorum
7 Majd magához szólította a tizenkettőt, és kezdte őket kiküldeni kettesével, és hatalmat adott nekik a tisztátalan lelkeken,
et circumibat castella in circuitu docens et convocavit duodecim et coepit eos mittere binos et dabat illis potestatem spirituum inmundorum
8 és megparancsolta nekik, hogy az útra semmit ne vigyenek egy boton kívül, se táskát, se kenyeret, se pénzt az övükben;
et praecepit eis ne quid tollerent in via nisi virgam tantum non peram non panem neque in zona aes
9 hanem kössenek sarut, de két ruhát ne öltsenek magukra.
sed calciatos sandaliis et ne induerentur duabus tunicis
10 És ezt mondta nekik: „Ahol valamelyik házba bementek, maradjatok ott mindaddig, amíg tovább nem mentek onnan.
et dicebat eis quocumque introieritis in domum illic manete donec exeatis inde
11 Akik pedig nem fogadnak be titeket, és nem is hallgatnak rátok, onnan kimenve, verjétek le a port is lábaitokról, bizonyságul ellenük. Bizony mondom néktek: Sodomának vagy Gomorának tűrhetőbb lesz a dolga az ítélet napján, mint annak a városnak.“
et quicumque non receperint vos nec audierint vos exeuntes inde excutite pulverem de pedibus vestris in testimonium illis
12 Elmentek tehát, és prédikálták, hogy térjenek meg;
et exeuntes praedicabant ut paenitentiam agerent
13 és sok ördögöt űztek ki, és olajjal sok beteget megkentek és meggyógyítottak.
et daemonia multa eiciebant et unguebant oleo multos aegrotos et sanabant
14 És meghallotta ezeket Heródes király (mert közismert lett az ő neve), és ezt mondta: „Keresztelő János támadt fel a halálból, és azért működnek benne ezek az erők.“
et audivit Herodes rex manifestum enim factum est nomen eius et dicebat quia Iohannes Baptista resurrexit a mortuis et propterea inoperantur virtutes in illo
15 Némelyek azt mondták, hogy Illés ő; mások meg azt mondták, hogy próféta, vagy olyan, mint egy a próféták közül.
alii autem dicebant quia Helias est alii vero dicebant propheta est quasi unus ex prophetis
16 Heródes pedig mikor meghallotta ezeket, ezt mondta: „Akinek én fejét vétettem, az a János ez; ő támadt fel a halálból.“
quo audito Herodes ait quem ego decollavi Iohannem hic a mortuis resurrexit
17 Mert maga Heródes fogatta el és vettette börtönbe Jánost, Heródiás miatt, Fülöpnek, az ő testvérének felesége kedvéért, mivelhogy azt vette feleségül.
ipse enim Herodes misit ac tenuit Iohannem et vinxit eum in carcere propter Herodiadem uxorem Philippi fratris sui quia duxerat eam
18 Mert János azt mondta Heródesnek: „Nem szabad neked a testvéred feleségével élned.“
dicebat enim Iohannes Herodi non licet tibi habere uxorem fratris tui
19 Heródiás pedig ólálkodott utána, és meg akarta őt ölni, de nem tehette,
Herodias autem insidiabatur illi et volebat occidere eum nec poterat
20 mert Heródes félt Jánostól, mert igaz és szent embernek ismerte, és oltalmába vette őt; és ráhallgatva, sok dologban követte, és örömest hallgatta őt.
Herodes enim metuebat Iohannem sciens eum virum iustum et sanctum et custodiebat eum et audito eo multa faciebat et libenter eum audiebat
21 De egy alkalmas nap jöttével, mikor Heródes születése ünnepén nagyjainak, vezéreinek és Galilea előkelő embereinek lakomát adott,
et cum dies oportunus accidisset Herodes natalis sui cenam fecit principibus et tribunis et primis Galilaeae
22 ennek a Heródiásnak a leánya bement és táncolt. Megtetszett Heródesnek és a vendégeknek. A király ezt mondta a leánynak: „Kérj tőlem, amit akarsz, és megadom neked.“
cumque introisset filia ipsius Herodiadis et saltasset et placuisset Herodi simulque recumbentibus rex ait puellae pete a me quod vis et dabo tibi
23 És megesküdött neki: „Bármit kérsz tőlem, megadom neked, még ha országom felét is.“
et iuravit illi quia quicquid petieris dabo tibi licet dimidium regni mei
24 Ő pedig kiment és megkérdezte anyjától: „Mit kérjek?“Az pedig ezt mondta: „A Keresztelő János fejét.“
quae cum exisset dixit matri suae quid petam et illa dixit caput Iohannis Baptistae
25 És a királyhoz nagy sietve azonnal bement, és kérte őt: „Akarom, hogy mindjárt add ide nékem Keresztelő János fejét egy tálon.“
cumque introisset statim cum festinatione ad regem petivit dicens volo ut protinus des mihi in disco caput Iohannis Baptistae
26 A király pedig, noha igen megszomorodott, esküje és a vendégek miatt nem akarta őt elutasítani.
et contristatus rex propter iusiurandum et propter simul recumbentes noluit eam contristare
27 És azonnal hóhért küldött a király, és megparancsolta, hogy hozzák el annak fejét.
sed misso speculatore praecepit adferri caput eius in disco et decollavit eum in carcere
28 Az pedig elment, és fejét vette neki a börtönben, és elhozta a fejét egy tálon, és odaadta a leánynak; a leány pedig az anyjának adta oda.
et adtulit caput eius in disco et dedit illud puellae et puella dedit matri suae
29 A tanítványai pedig, amikor ezt meghallották, eljöttek, és elvitték a testét, és sírba helyezték.
quo audito discipuli eius venerunt et tulerunt corpus eius et posuerunt illud in monumento
30 Az apostolok visszatértek Jézushoz, és elbeszéltek neki mindent, azt is, amiket cselekedtek, azt is, amiket tanítottak.
et convenientes apostoli ad Iesum renuntiaverunt illi omnia quae egerant et docuerant
31 Ő pedig mondta nekik: „Gyertek velem, csupán ti magatok, valamilyen puszta helyre, és pihenjetek meg egy kevéssé.“Mert sokan voltak a járókelők, és még evésre sem volt alkalmas idejük.
et ait illis venite seorsum in desertum locum et requiescite pusillum erant enim qui veniebant et rediebant multi et nec manducandi spatium habebant
32 És elmentek hajón egy puszta helyre, csupán ő maguk.
et ascendentes in navi abierunt in desertum locum seorsum
33 A sokaság pedig meglátta őket, amint mentek, és sokan felismerték őt; és minden városból egybefutottak oda, és megelőzték őket, és odagyülekeztek hozzá.
et viderunt eos abeuntes et cognoverunt multi et pedestre et de omnibus civitatibus concurrerunt illuc et praevenerunt eos
34 És kimenve Jézus, nagy sokaságot látott, és megszánta őket, mert olyanok voltak, mint a pásztor nélkül való juhok. És kezdte őket sok mindenre tanítani.
et exiens vidit multam turbam Iesus et misertus est super eos quia erant sicut oves non habentes pastorem et coepit docere illos multa
35 Mikor pedig immár az idő későre járt, hozzámenve a tanítványai, ezt mondták: „Puszta ez a hely, és immár az idő későre jár:
et cum iam hora multa fieret accesserunt discipuli eius dicentes desertus est locus hic et iam hora praeterivit
36 Bocsásd el őket, hogy elmenve a környező majorokba és falvakba, vegyenek maguknak kenyeret; mert nincs mit enniük.“
dimitte illos ut euntes in proximas villas et vicos emant sibi cibos quos manducent
37 Ő pedig azt felelte nekik: „Adjatok nekik ti enni.“Mire ők ezt mondták neki: „Elmenjünk és vegyünk kétszáz pénz árú kenyeret, hogy enni adjunk nékik?“
et respondens ait illis date illis manducare et dixerunt ei euntes emamus denariis ducentis panes et dabimus eis manducare
38 Ő pedig ezt mondta nekik: „Hány kenyeretek van? Menjetek és nézzétek meg.“Amikor megtudták, ezt mondták: „Öt, és két halunk.“
et dicit eis quot panes habetis ite et videte et cum cognovissent dicunt quinque et duos pisces
39 Ekkor megparancsolta nekik, hogy ültessenek le mindenkit csoportonként a zöld pázsitra.
et praecepit illis ut accumbere facerent omnes secundum contubernia super viride faenum
40 Letelepedtek tehát szakaszonként, százasával és ötvenesével.
et discubuerunt in partes per centenos et per quinquagenos
41 Ő pedig vette az öt kenyeret és a két halat, és az égre tekintve, hálákat adott, és megszegte a kenyereket, és adta tanítványainak, hogy tegyék azok elé; és a két halat is elosztotta mindnyájuk között.
et acceptis quinque panibus et duobus piscibus intuens in caelum benedixit et fregit panes et dedit discipulis suis ut ponerent ante eos et duos pisces divisit omnibus
42 Mindnyájan ettek, és jóllaktak;
et manducaverunt omnes et saturati sunt
43 és felszedték a kenyérből és a halakból a maradékot, tizenkét tele kosárral.
et sustulerunt reliquias fragmentorum duodecim cofinos plenos et de piscibus
44 Akik pedig a kenyerekből ettek, mintegy ötezren voltak férfiak.
erant autem qui manducaverunt quinque milia virorum
45 Ekkor azonnal arra kényszerítette tanítványait, hogy szálljanak hajóba, és menjenek át előre a túlsó partra Betsaida felé, amíg ő a sokaságot elbocsátja.
et statim coegit discipulos suos ascendere navem ut praecederent eum trans fretum ad Bethsaidam dum ipse dimitteret populum
46 Miután pedig elbocsátotta őket, fölment a hegyre imádkozni.
et cum dimisisset eos abiit in montem orare
47 Mikor beesteledett, a hajó a tenger közepén volt, ő pedig egymaga a szárazon.
et cum sero esset erat navis in medio mari et ipse solus in terra
48 És látta őket, amint az evezéssel vesződnek, mert a szél velük szembe fújt; és az éj negyedik szakában hozzájuk ment a tengeren járva, és el akart haladni mellettük.
et videns eos laborantes in remigando erat enim ventus contrarius eis et circa quartam vigiliam noctis venit ad eos ambulans super mare et volebat praeterire eos
49 Azok pedig látva őt a tengeren járni, kísértetnek vélték, és felkiáltottak;
at illi ut viderunt eum ambulantem super mare putaverunt fantasma esse et exclamaverunt
50 mert mindnyájan látták őt, és megrémültek. De ő azonnal megszólította őket, és mondta nekik: „Bízzatok, én vagyok, ne féljetek.“
omnes enim eum viderunt et conturbati sunt et statim locutus est cum eis et dixit illis confidite ego sum nolite timere
51 Ekkor beszállt hozzájuk a hajóba, és elállt a szél, ők pedig szerfölött álmélkodtak és csodálkoztak magukban,
et ascendit ad illos in navem et cessavit ventus et plus magis intra se stupebant
52 mert nem okultak a kenyerekből, mivel a szívük meg volt keményedve.
non enim intellexerant de panibus erat enim cor illorum obcaecatum
53 Ezután átkelve a túlsó partra, eljutottak Genezáret földjére, és kikötöttek.
et cum transfretassent pervenerunt in terram Gennesareth et adplicuerunt
54 De mihelyt kiszálltak a hajóból, azonnal megismerték őt,
cumque egressi essent de navi continuo cognoverunt eum
55 és befutva az egész környéket, kezdték a betegeket az ágyakon ide-oda hordozni, amerre hallották, hogy ő ott van.
et percurrentes universam regionem illam coeperunt in grabattis eos qui se male habebant circumferre ubi audiebant eum esse
56 És ahová csak bement, falvakba, városokba vagy majorokba, a betegeket letették a piacokon, és kérték őt, hogy legalább a ruhája szegélyét érinthessék, és valahányan csak megérintették, meggyógyultak.
et quocumque introibat in vicos vel in villas aut civitates in plateis ponebant infirmos et deprecabantur eum ut vel fimbriam vestimenti eius tangerent et quotquot tangebant eum salvi fiebant
