Márk 5
1 És elmentek a tenger túlsó partjára, a gadaraiak földjére.
Yesu na vawuliwa vaki vakahika kumwambu ya nyanja ya Galilaya, pamulima wa Vagelasi.
2 És amint a hajóból kiszállt, azonnal elébe ment egy ember a sírboltokból, akiben tisztátalan lélek volt,
Bahapo Yesu peahulwiki muwatu mula akakonganeka na mundu mweavi na mzuka mweahumili kumatinda.
3 akinek lakása a sírboltokban volt, és már láncokkal sem bírta őt senki megkötözni.
Mundu mwenuyo atamayi kumbugu la litinda. Kawaka mundu mweahotwili kumkunga kavili hati kwa minyololo.
4 Mert már sokszor megkötözték őt béklyókkal és láncokkal, de ő a láncokat szétszaggatta, és a béklyókat összetörte, és senki sem tudta őt megfékezni.
Pamahele valingi kumkunga pingu na minyololo mumagendelu na mu mawoko, nambu pamahele adaulini pingu na minyololo. Avi lepi mundu mweavi na makakala gakumhotola.
5 Éjjel és nappal mindig a hegyeken és a sírboltokban volt, kiáltozott, és magát kövekkel vagdosta.
Kilu na muhi atamayi ku matinda na muvidunda aywangayi na kujidumulana na maganga.
6 Mikor pedig Jézust távolról meglátta, odafutott, és elébe borult,
Mundu mwenuyo paamuweni Yesu cha kutali, akamjumbalila, na kumfugamila.
7 és fennhangon kiáltva mondta: „Mi közöm nekem hozzád, Jézus, a magasságos Istennek Fia? Az Istenre kényszerítelek, ne kínozz engem.“
Akajova kwa lwami luvaha, “Yesu, Mwana wa Chapanga mweavi Kunani Neju, una kyani na nene? Kwa liina la Chapanga, nikuyupa kotoka kuning'aha!”
8 (Ugyanis Jézus ezt mondta neki: „Eredj ki, tisztátalan lélek, ebből az emberből.“)
Ajovili genago ndava Yesu amali kumjovela, “Mzuka, muwuka mundu uyu!”
9 És ezt kérdezte tőle: „Mi a neved?“Az így felelt: „Légió a nevem, mert sokan vagyunk.“
Kangi Yesu akamkota, “Liina laku yani?” Mwene akayangula, “Liina langu ‘Msambi’ Ndava tivii tavamahele!”
10 És igen kérte őt, hogy ne küldje el őket arról a vidékről.
Kangi akamuyupa Yesu neju akotoka kuvavinga pamulima pala.
11 Ott a hegynél pedig volt egy nagy disznónyáj, amely legelt.
Papipi na mhelelu wa chitumbi, kwavi na maguluvi gamahele gegalyayi.
12 És az ördögök kérték őt mindnyájan, ezt mondva: „Küldj minket a disznókba, hogy azokba menjünk be.“
Hinu mizuka yila yikamuyupa Yesu yikajova, “Utiyidakilayi tikagayingila maguluvi gala.”
13 És Jézus azonnal megengedte nekik. A tisztátalan lelkek pedig kijöttek, bementek a disznókba, és a nyáj a meredekről, mintegy kétezren, a tengerbe rohant, és belefulladt a tengerbe.
Akagayidakila. Ndi mizuka yila yikawuka na kuyingila mumaguluvi gala. Na msambi woha wa maguluvi wavi ngati elufu zivili, ukajumba pamhelelu wa chitumbi na kudumbukila mumanji na kufwa.
14 Akik pedig őrizték a disznókat, elfutottak, és hírt vittek a városba és a falvakba. Erre kimentek az emberek, hogy lássák, mi az, ami történt.
Hinu vadimaji va maguluvi vala vakajumba, kuvadandaulila vandu mambu genago kumuji na kumigunda. Vandu vakavya kubwelenela penapo kugalola mambu genago.
15 És odamentek Jézushoz, és látták, hogy az ördöngös, akiben a légió volt, ott ül, fel van öltözködve, és eszénél van, és félelem fogta el őket.
Vakahika mbaka pala peavi Yesu, vakamlola mundu mweatalaliwi na msambi wa mizuka yula. Atamili pahi na awalili nyula na luhala lwaki lumuwuyili, ndi vakayogopa.
16 Akik pedig látták, elbeszélték nekik, hogy mi történt az ördöngössel és a disznókkal.
Vandu voha vevaloli lijambu lenilo vakavajovela vayavi mambu gala gegamkolili mundu yula na kugavala maguluvi gala.
17 És kezdték kérni őt, hogy távozzék el az ő határukból.
Hinu, vakamuyupa Yesu awuka pamulima wavi.
18 Mikor pedig a hajóba beszállott, a volt ördöngös kérte őt, hogy vele maradhasson.
Yesu paayingila muwatu, mundu mweatalaliwi na mizuka yula akamuyupa neju vahamba voha.
19 De Jézus nem engedte meg neki, hanem ezt mondta: „Eredj haza a tieidhez, és vidd hírül nékik, mily nagy dolgot cselekedett veled az Úr, és mint könyörült rajtad.“
Nambu Yesu akambelelela mundu yula akamjovela, “Uhambayi ukavajovela vandu va kunyumba yaku Bambu gabwina geakukitili na cheakuhengili lipyana.”
20 El is ment, és hirdetni kezdte a Tízvárosban, mily nagy dolgot cselekedett vele Jézus; és mindnyájan csodálkoztak.
Kangi mundu yula akahamba ku Dekapoli kwoha ndi miji kumi, akavadandaulila vandu va mambu goha geahengiwi na Yesu. Na vandu voha vakakangasa.
21 Amikor Jézus ismét átkelt a hajón a túlsó partra, nagy sokaság gyűlt hozzá; és ő a tenger mellett maradt.
Yesu akakupuka kavili kumwambu ya nyanja. Peavili kwenuko msambi wa vandu ukambwelenela, mwene avili pamuhana ya nyanja.
22 Íme, eljött a zsinagógai elöljárók egyike, név szerint Jairus, aki meglátva őt, lábai elé borult,
Akabwela chilongosi mmonga wa nyumba ya kukonganekela Vayawudi liina laki Yailusi, hinu paamuwene Yesu, akamfugamila pamagendelu gaki,
23 és esedezve kérte: „Az én leánykám halálán van, jöjj, tedd reá kezedet, hogy meggyógyuljon és éljen.“
akamuyupa neju akamjovela, “Pepayi msikana wangu mdebe avi mulung'olelu. Chondi tihambi ukamuvikila mawoko gaku, muni ihotola kulama na kuvya mumi.”
24 El is ment vele, és nagy sokaság követte őt, és ott tolongott körülötte.
Yesu pamonga na mundu yula vakalongosana kuhamba. Msambi wa vandu ukamulanda na kumuhinya pandi zoha.
25 Egy asszony pedig, aki tizenkét év óta vérfolyásos volt,
Pagati yavi kwavili na mdala mmonga, mwealwalayi utamu wa kuhuma ngasi mulukumbi lwa miyaka kumi na yivili.
26 és sok orvostól sokat szenvedett, és minden vagyonát magára költötte, és semmit sem javult, sőt inkább még rosszabbul lett;
Mdala mwenuyo amali kung'ahika neju na kumala mashonga gaki goha, kwa valamisa vamahele ndava ya kulonda kulama, nambu utamu waki wayonjokisiki neju.
27 amikor Jézus felől hallott, a sokaságban hátulról kerülve, megérintette annak ruháját
Mau yula peayuwini kuvya Yesu akuvalamisa vandu ndi akaholota mumbela ya msambi wa vandu wula na kuhamba kupamisa nyula ya Yesu.
28 mert ezt mondta: „Ha csak ruháit érinthetem is meg, meggyógyulok.“
Akitili chenicho, muni aholalili kuvya, “Nakahotola kupamisa nyula ya Yesu yati nilama.”
29 És vérének forrása azonnal kiszáradt, és megérezte testében, hogy kigyógyult bajából.
Peampamisi bahapo akamanya kuvya alamili, muni ngasi yeyahuma yila yikaleka.
30 Jézus pedig azonnal észrevette magán, hogy isteni erő áradott ki belőle, megfordult a sokaságban, és ezt mondta: „Kicsoda érintette meg az én ruháimat?“
Yesu akamanya ngati makakala gaki zimulamisi mundu. Akang'anamuka, akakota, “Yani mweanipamisi nyula yangu?”
31 És mondták neki az ő tanítványai: „Látod, hogy a sokaság szorít össze téged, és azt kérdezed: Kicsoda érintett meg engem?“
Vawuliwa vaki vakamyangula, “Ndava kyani wikota yani mweakupamisi? Wu, ukuvalola lepi vandu chevakuhinya?”
32 És körülnézett, hogy lássa azt, aki ezt cselekedte.
Nambu Yesu akayendelela akalolokesa pandi zoha mundu mweampamisi nyula yaki.
33 Az asszony pedig tudva, hogy mi történt vele, félve és remegve ment oda, és elé borult, és elmondott neki mindent igazán.
Mdala yula kuni imanya gegamkolili akavya na wogohi, akahegelela peavi Yesu kuni ivagaya, ndi akamfugamilila Yesu akamjovela goha kwa uchakaka.
34 Ő pedig ezt mondta neki: „Leányom, a te hited megtartott téged. Eredj el békével, és gyógyulj meg a te bajodból.“
Yesu akamjovela, “Msikana wangu, sadika yaku yikulamisi, uhambayi na uteke, utamu waku ulamili.”
35 Még beszélt Jézus, amikor odajöttek a zsinagóga elöljárójától, ezt mondván: „Leányod meghalt; miért fárasztod tovább a Mestert?“
Yesu palongelayi na mundu yula, lukumbi lulalula vakabwela vajumbi kuhuma kunyumba ya Yailo chilongosi wa nyumba ya kukonganekela Vayawudi akamjovela. “Msikana waku afwili, kyani kumung'aha Muwula?”
36 Jézus pedig, amint hallotta, a beszédet, amit mondtak, azonnal mondta a zsinagógai elöljárónak: „Ne félj, csak higgy!“
Yesu agayuwini malovi gala, nambu agavevisi akamjovela mkulu wa nyumba ya kukonganekela Vayawudi yula, “Kotoka kuvya na wogohi, yendelela kusadika.”
37 És senkinek sem engedte, hogy vele menjen, csak Péternek, Jakabnak és Jánosnak, a Jakab testvérének.
Yesu ayidakili lepi kulongosana na mundu yoyoha nambu Petili na Yakobo na Yohani muhaja wa Yakobo.
38 És odament a zsinagógai elöljáró házához, és látta a zűrzavart, a sok siránkozót és jajgatót,
Pavahikili kunyumba ya Yailo, Yesu avayuwini vandu vivembeneka neju ndava ya malilu.
39 és bemenve, ezt mondta nekik: „Miért zavarogtok és sírtok? A gyermek nem halt meg, hanem alszik.“
Akayingila mugati akavajovela, “Ndava kyani mwiywanga na kuvemba? Msikana uyu afwili lepi, pena agonili ndu.”
40 Erre kinevették őt. Ő pedig mindenkit kiküldve, maga mellé vette a gyermeknek atyját, anyját és a vele levőket, és bement oda, ahol a gyermek feküdt.
Nambu vene vakamuheka. Akavahumisa kuvala vandu voha vevavi mugati mula, akavatola dadi na nyina wa msikana yula, pamonga na vawuliwa vaki vadatu, ndi vakayingila muchumba cheavili msikana yula.
41 Majd megfogva a gyermeknek kezét, ezt mondta neki: „Talitha, kúmi!“– ami megmagyarázva azt jelenti: „Leányka, néked mondom, kelj föl!“
Akamkamula chiwoko, akamjovela, “Talita, kumu,” Mana yaki, “Wamsikana, nikujovela yimuka!”
42 És a leányka azonnal fölkelt és járt, mert tizenkét esztendős volt. Azok pedig nagy csodálkozással elámultak.
Bahapo msikana yula akayimuka na kutumbula kugenda, vandu voha vakakangasa neju. Msikana mwenuyo avi na miyaka kumi na yivili.
43 Ő pedig erősen megparancsolta nekik, hogy ezt senki meg ne tudja. És mondta, hogy adjanak enni neki.
Nambu Yesu akavabesa vakotoka kumjovela mundu yoyoha yula. Akavajovela vampela chakulya alyayi.
