Márk 3
1 És ismét bement a zsinagógába. Volt ott egy sorvadt kezű ember;
En Hij ging wederom in de synagoge; en aldaar was een mens, hebbende een verdorde hand.
2 és lesték őt, hogy meggyógyítja-e szombatnapon, hogy megvádolhassák.
En zij namen Hem waar, of Hij op den sabbat hem genezen zou, opdat zij Hem beschuldigen mochten.
3 Akkor ezt mondta a megszáradt kezű embernek: „Állj elő középre.“
En Hij zeide tot den mens, die de verdorde hand had: Sta op in het midden.
4 Azoknak pedig ezt mondta: „Szabad-e szombatnapon jót vagy rosszat tenni, lelket menteni vagy kioltani?“De azok hallgattak.
En Hij zeide tot hen: Is het geoorloofd op sabbatdagen goed te doen, of kwaad te doen, een mens te behouden, of te doden? En zij zwegen stil.
5 Ő pedig haragosan nézte őket, bánkódva szívük keménysége miatt; majd ezt mondta az embernek: „Nyújtsd ki a kezedet.“Erre kinyújtotta, és meggyógyult a keze, és ép lett, mint a másik.
En als Hij hen met toorn rondom aangezien had, meteen bedroefd zijnde over de verharding van hun hart, zeide Hij tot den mens: Strek uw hand uit. En hij strekte ze uit; en zijn hand werd hersteld, gezond gelijk de andere.
6 Akkor a farizeusok kimenve, a Heródes-pártiakkal mindjárt tanácsot tartottak ellene, hogy elveszítsék őt.
En de Farizeen, uitgegaan zijnde, hebben terstond met de Herodianen te zamen raad gehouden tegen Hem, hoe zij Hem zouden doden.
7 Jézus pedig elment tanítványaival a tenger mellé, ahová nagy sokaság követte őt Galileából és Júdeából
En Jezus vertrok met Zijn discipelen naar de zee; en Hem volgde een grote menigte van Galilea, en van Judea.
8 Jeruzsálemből és Idumeából és a Jordánon túlról. A Tírusz és a Szidón környékiek is, amikor hallották, hogy miket tett, nagy sokasággal ment hozzá.
En van Jeruzalem, en van Idumea, en van over de Jordaan; en die van omtrent Tyrus en Sidon, een grote menigte, gehoord hebbende, hoe grote dingen Hij deed, kwamen tot Hem.
9 Jézus pedig mondta tanítványainak, hogy egy kis hajót tartsanak számára készen a sokaság miatt, hogy ne szorongassák őt.
En Hij zeide tot Zijn discipelen, dat een scheepje steeds omtrent Hem blijven zou, om der schare wil, opdat zij Hem niet zouden verdringen.
10 Mert sokakat meggyógyított, úgyhogy akiknek valami bajuk volt, reá rohantak, hogy megérinthessék őt.
Want Hij had er velen genezen, alzo dat Hem al degenen, die enige kwalen hadden, overvielen, opdat zij Hem mochten aanraken.
11 A tisztátalan lelkek is, amikor meglátták őt, leborultak előtte, és így kiáltottak: „Te vagy az Istennek a Fia.“
En de onreine geesten, als zij Hem zagen, vielen voor Hem neder en riepen, zeggende: Gij zijt de Zone Gods.
12 Ő pedig erősen megfenyegette őket, nehogy felfedjék kilétét.
En Hij gebood hun scherpelijk dat zij Hem niet zouden openbaar maken.
13 Azután felment a hegyre, és magához szólította, akiket akart; és azok odamentek hozzá.
En Hij klom op den berg, en riep tot Zich, die Hij wilde; en zij kwamen tot Hem.
14 És kiválasztott tizenkettőt, hogy vele legyenek, és hogy kiküldje őket prédikálni,
En Hij stelde er twaalf, opdat zij met Hem zouden zijn, en opdat Hij dezelve zou uitzenden om te prediken;
15 és hatalmuk legyen a betegeket gyógyítani és az ördögöket kiűzni:
En om macht te hebben, de ziekten te genezen, en de duivelen uit te werpen.
16 Simont, akinek a Péter nevet adta;
En Simon gaf Hij den toe naam Petrus;
17 és Jakabot, a Zebedeus fiát és Jánost, a Jakab testvérét, és a Boanerges nevet adta nekik, amely azt jelenti: mennydörgés fiai;
En Jakobus, den zoon van Zebedeus, en Johannes, den broeder van Jakobus; en gaf hun toe namen, Boanerges, hetwelk is, zonen des donders;
18 továbbá Andrást és Fülöpöt, Bertalant és Mátét, Tamást és Jakabot, az Alfeus fiát, Taddeust és a kananeai Simont
En Andreas, en Filippus, en Bartholomeus, en Mattheus, en Thomas, en Jakobus, den zoon van Alfeus, en Thaddeus, en Simon Kananites,
19 és Iskáriótes Júdást, aki el is árulta őt.
En Judas Iskariot, die Hem ook verraden heeft.
20 Azután hazatértek. És ismét egybegyűlt a sokaság, annyira, hogy még enni sem tudtak emiatt.
En zij kwamen in huis; en daar vergaderde wederom en schare, alzo dat zij ook zelfs niet konden brood eten.
21 Amint az övéi ezt meghallották, eljöttek, hogy megfogják, mert azt mondták, hogy magán kívül van.
En als degenen, die Hem bestonden, dit hoorden, gingen zij uit, om Hem vast te houden; want zij zeiden: Hij is buiten Zijn zinnen.
22 Az írástudók pedig, akik Jeruzsálemből jöttek le, azt mondták, hogy Belzebub van vele, és az ördögök fejedelme által űzi ki az ördögöket.
En de Schriftgeleerden, die van Jeruzalem afgekomen waren, zeiden: Hij heeft Beelzebul, en door den overste der duivelen werpt Hij de duivelen uit.
23 Ő pedig magához hívta őket, és példázatokban mondta nekik: „Sátán hogyan tud Sátánt kiűzni?
En hen tot Zich geroepen hebbende, zeide Hij tot hen in gelijkenissen: Hoe kan de satan den satan uitwerpen?
24 És ha egy ország önmagával meghasonlik, nem maradhat meg az az ország.
En indien een koninkrijk tegen zichzelf verdeeld is, zo kan dat koninkrijk niet bestaan.
25 És ha egy ház önmagával meghasonlik, nem maradhat meg az a ház.
En indien een huis tegen zichzelf verdeeld is, zo kan dat huis niet bestaan.
26 És ha a Sátán önmaga ellen támadt, és meghasonlott, nem maradhat meg, hanem vége van.
En indien de satan tegen zichzelven opstaat, en verdeeld is, zo kan hij niet bestaan, maar heeft een einde.
27 Nem rabolhatja el senki az erősnek kincseit, bemenve annak házába, ha csak előbb az erőset meg nem kötözi, és azután rabolja ki annak házát.
Er kan niemand in het huis eens sterken ingaan en zijn vaten ontroven, indien hij niet eerst den sterke bindt; en alsdan zal hij zijn huis beroven.
28 Bizony mondom néktek, hogy minden bűn megbocsáttatik az emberek fiainak, még a káromlások is mind, amelyekkel káromlanak:
Voorwaar, Ik zeg u, dat al de zonden den kinderen der mensen zullen vergeven worden, en allerlei lasteringen, waarmede zij zullen gelasterd hebben;
30 Ugyanis ezt mondták: „Tisztátalan lélek van benne.“
Want zij zeiden: Hij heeft een onreinen geest.
31 Ekkor megérkeztek testvérei és az ő anyja, és kívül megállva, beküldtek hozzá, és hívatták őt.
Zo kwamen dan Zijn broeders en Zijn moeder; en buiten staande, zonden zij tot Hem, en riepen Hem.
32 Körülötte pedig sokaság ült, és mondták neki: „Íme, a te anyád és a te testvéreid odakint keresnek téged.“
En de schare zat rondom Hem; en zij zeiden tot Hem: Zie, Uw moeder en Uw broeders daar buiten zoeken U.
33 Ő pedig ezt felelte nekik: „Ki az én anyám, vagy kik az én testvéreim?“
En Hij antwoordde hun, zeggende: Wie is Mijn moeder, of Mijn broeders?
34 Azután végignézve köröskörül a körülötte ülőkön, ezt mondta: „Íme, az én anyám és az én testvéreim.
En rondom overzien hebbende, die om Hem zaten, zeide Hij: Ziet, Mijn moeder en Mijn broeders.
35 Mert aki az Isten akaratát cselekszi, az az én fivérem, nővérem és az én anyám.“
Want zo wie den wil van God doet, die is Mijn broeder, en Mijn zuster, en moeder.
