< Márk 2 >

1 Napok múlva pedig ismét bement Kapernaumba, és elterjedt a híre, hogy otthon van.
Ikꞌowinaq chi jun janipa qꞌij, ri Jesús xok chi bꞌi junmul pa Capernaúm, aninaq xtukin utzijoxik chi xopan ri Jesús pa ri utinimit.
2 Erre olyan sokan gyülekeztek össze, hogy még az ajtó előtt sem fértek el; ő pedig hirdette nekik az igét.
Ri winaq aninaq xkimulij kibꞌ, xkinojisaj ri ja. Ri Jesús xuchapleꞌj utzijoxik ri utz laj tzij chike.
3 És odajöttek hozzá egy gutaütöttet hozva, akit négyen vittek.
Xoꞌpan xuqujeꞌ e kajibꞌ achyabꞌ kukꞌam bꞌik jun achi cheꞌarinaq ri utyoꞌjal.
4 Mivel a sokaság miatt nem férkőzhettek hozzá, megbontották annak a háznak fedelét, ahol ő volt, és rést törve, leeresztették az ágyat, amelyben a gutaütött feküdt.
Man kekwin ta kꞌut keqebꞌ rukꞌ ri Jesús rumal ri kikꞌyal ri winaq, rumal riꞌ xkesaj ri uwiꞌ ri ja jawjeꞌ kꞌo wi ri Jesús, xkiqasaj bꞌik ri achi ri cheꞌarinaq ri ubꞌaqil, qꞌoyol pa ri uchꞌat.
5 Jézus pedig azoknak hitét látva, ezt mondta a gutaütöttnek: „Fiam, megbocsáttattak néked a te bűneid.“
Are xril ri Jesús ri kikojobꞌal ri achyabꞌ, xubꞌij che ri achi ri cheꞌarinaq utyoꞌjal: Nukꞌojol, ri amak xekuyutajik.
6 Néhányan az írástudók közül ott ültek, és szívükben így okoskodtak:
Jujun chike ri aꞌjtijabꞌ rech ri taqanik ri e tꞌuyul chilaꞌ xkichomaj:
7 „Hogyan lehet, hogy ez ilyen káromlásokat szól? Ki bocsáthatja meg a bűnöket, ha nem egyedül az Isten?“
¿Jas che jewaꞌ katzijon we achi riꞌ? Awas ri tajin kubꞌij: “¿Jachin riꞌ ri kakwinik kukuy makaj, we man xaq xwi ri Dios?”
8 És Jézus azonnal észrevette lelkével, hogy azok magukban így okoskodnak, és mondta nékik: „Miért gondoljátok ezeket a ti szívetekben?
Qas che riꞌ ri qꞌotaj riꞌ, ri Jesús xretaꞌmaj ri tajin kakichomaj ri aꞌjtijabꞌ rech ri taqanik. Xubꞌij chike: ¿Jas che jeriꞌ kixchomanik?
9 Mi könnyebb, azt mondanom a gutaütöttnek: Megbocsáttattak néked a te bűneid, vagy ezt mondanom: Kelj fel, vedd fel a nyoszolyádat, és járj?
¿Jas ri man kꞌax ta ubꞌixik che we achi ri cheꞌarinaq utyoꞌjal, “xkuyutaj ri amak” o are “chatwaꞌjiloq, chakꞌama bꞌik ri achꞌat, jat cho awachoch”?
10 Hogy pedig megtudjátok, hogy az Emberfiának van hatalma e földön a bűnöket megbocsátani – ezt mondta a gutaütöttnek:
Rech kiwilo chi ri uKꞌojol ri Achi kꞌo ukwinem chukuyik makaj cho ri uwachulew. Xuchꞌabꞌej ri achi ri cheꞌarinaq ubꞌaqil xubꞌij che,
11 Mondom néked, kelj föl, vedd fel a nyoszolyádat, és eredj haza.“
Kinbꞌij chawe: Chatwaꞌjiloq, chakꞌama bꞌik ri achꞌat, jat cho awachoch.
12 Az pedig azonnal fölkelt és felvéve nyoszolyáját, kiment mindenkinek szeme láttára; úgyhogy mindenki elálmélkodott, és dicsőítette az Istent, ezt mondván: „Soha sem láttunk ilyet!“
Ri achi xwaꞌjilik, chikiwach konojel ri winaq xukꞌam bꞌi ri uchꞌat, kabꞌinik xeꞌek. Konojel ri winaq xkichapleꞌj uqꞌijilaꞌxik ri Dios. Xkibꞌij: Man qilom ta wi jun jastaq jetaq we riꞌ.
13 És ismét kiment a tenger mellé, és az egész sokaság odament hozzá, és ő tanította őket.
Junmul chik xeꞌ ri Jesús chuchiꞌ ri plo. Xuya kꞌutuꞌn chike konojel ri winaq ri xoꞌpan rukꞌ.
14 És amikor továbbment, meglátta Lévit, az Alfeus fiát, aki a vámszedőhelyen ült, és mondta neki: „Kövess engem.“És ő felkelt, és követte őt.
Are xuchapleꞌj bꞌinem chilaꞌ, xril ri Leví ukꞌojol ri Alfeo tajin kutoqꞌij alkabal rech ri tinimit Roma, ri Jesús xubꞌij che: Chinatereneꞌj. Ri Leví xwaꞌjilik, xteriꞌ bꞌik chirij ri Jesús.
15 És történt, hogy amikor Lévi házában asztalhoz ült, a vámszedők és bűnösök is sokan odaültek Jézussal és az ő tanítványaival, mivel sokan voltak, és követték őt.
Ri Jesús xkꞌojiꞌ puꞌwiꞌ ri mexa cho rachoch ri Leví, e kꞌi toqꞌil taq alkabal xuqujeꞌ aꞌjmakibꞌ xetꞌuyiꞌk rukꞌ xuqujeꞌ ri utijoxelabꞌ, sibꞌalaj e kꞌi chik ri e teren chirij ri Jesús.
16 És amikor látták az írástudók és a farizeusok, hogy együtt eszik a vámszedőkkel és bűnösökkel, mondták a tanítványainak, hogy a vámszedőkkel és a bűnösökkel eszik és iszik.
Are xkil ri e fariseos aꞌjtijabꞌ rech ri taqanik chi ri Jesús tajin kawaꞌ kukꞌ ri winaq riꞌ, xkita chike ri utijoxelabꞌ: ¿La kawaꞌ kꞌu we achi riꞌ kukꞌ ri aꞌjmakibꞌ xuqujeꞌ kukꞌ ri e toqꞌil taq alkabal?
17 És amikor ezt hallotta Jézus, ezt mondta nékik: „Nem az egészségeseknek van szükségük orvosra, hanem a betegeknek; nem azért jöttem, hogy igazakat, hanem hogy bűnösöket hívjak megtérésre.“
Are xuta ri Jesús ri xkibꞌij, xubꞌij: ¿La man are kajawataj ajkun chike ri e yawabꞌibꞌ? In man xinpe taj chikisikꞌixik ri e sukꞌ xane xinpe chikisikꞌixik ri aꞌjmakibꞌ.
18 János és a farizeusok tanítványai pedig böjtöltek. Odamentek Jézushoz, és ezt mondták neki: „Mi az oka annak, hogy Jánosnak és a farizeusoknak tanítványai böjtölnek, a te tanítványaid pedig nem böjtölnek?“
Jun qꞌijal ri winaq xkilo chi ri utijoxelabꞌ ri Juan xuqujeꞌ ri e fariseos man kewaꞌ taj, e jujun xeqet rukꞌ ri Jesús, xkita che: ¿Jas che ri utijoxelabꞌ ri Juan xuqujeꞌ ri kitijoxelabꞌ ri fariseos man kewaꞌ taj, are kꞌu le tijoxelabꞌ la man je taj kakibꞌano?
19 Jézus pedig ezt mondta nekik: „Böjtölhet-e a vőlegény násznépe, amíg velük van a vőlegény? Ameddig a vőlegény velük van, nem böjtölhetnek.
Ri Jesús xubꞌij chike: ¿La kuya kꞌu riꞌ man kewaꞌ ta ri e rech chꞌabꞌeꞌn ri jiꞌatz are kꞌo kukꞌ? Man kuya ta riꞌ.
20 De jönnek majd napok, amikor elvétetik tőlük a vőlegény, és akkor böjtölni fognak azokon a napokon.
Kuꞌriqa kꞌu na qꞌij are kesax ri jiꞌatz kukꞌ, che ri qꞌij riꞌ qas man kewaꞌ ta wi.
21 Senki sem varr új posztóból foltot régi ruhára, máskülönben ami azt kitoldaná, még kiszakít belőle, az új a régiből, és még nagyobb szakadás lesz.
Man kꞌo ta jun kukoj jun chꞌaqaꞌp kꞌakꞌ atzꞌyaq chukꞌojoxik jun qꞌeꞌl atzꞌyaq. We jeriꞌ kubꞌano katꞌoqopin la riꞌ ri chꞌaqaꞌp kꞌakꞌ atzꞌyaq ri xukoj chukꞌojoxik ri qꞌeꞌl atzꞌyaq, xuqujeꞌ kanimar na ri teqꞌ che ri kꞌakꞌ atzꞌyaq.
22 És senki sem tölt új bort régi tömlőkbe, különben az új bor a tömlőket szétszakítja, a bor is kiömlik, a tömlők is elpusztulnak; hanem az új bort új tömlőkbe kell tölteni.“
Xuqujeꞌ maj jun kuya kꞌakꞌ vino pa ri qꞌeꞌl tzꞌuꞌm kꞌolibꞌal. We jeriꞌ kubꞌano, ri tzꞌuꞌm kꞌolibꞌal katꞌoqopinik, katix na ri vino xuqujeꞌ ketꞌoqopinik ri tzꞌuꞌm. Are utz kaya ri kꞌakꞌ vino pa ri kꞌakꞌ tzꞌuꞌm kꞌolibꞌal.
23 És történt, hogy Jézus szombatnapon a vetések közt ment át, és az ő tanítványai mentükben a kalászokat kezdték tépni.
Pa jun qꞌij rech uxlanem xikꞌow bꞌi ri Jesús chuxoꞌl ri tikoꞌn, ri utijoxelabꞌ xkichapleꞌj utzukuxik ri ujolom ri tiriko.
24 Ekkor a farizeusok ezt mondták neki: „Íme, miért művelik azt szombatnapon, amit nem szabad?“
Ri fariseos xkibꞌij che ri Jesús: Chawilampeꞌ, ¿jas che ri atijoxelabꞌ kakibꞌan ri man yaꞌtal taj kabꞌan pa ri qꞌij rech uxlanem?
25 Ő pedig ezt mondta nekik: „Soha sem olvastátok, mit művelt Dávid, amikor szükséget szenvedett, és megéhezett társaival együtt?
Ri Jesús xubꞌij chike: ¿La man isikꞌim ri xubꞌan junmul ri David, e rachiꞌl ri rajchꞌoꞌjabꞌ are xenumik?
26 Hogyan ment be az Isten házába Abjátár főpap idején, és ette meg a szent kenyereket, amelyeket nem szabad megenni csak a papoknak; és adott a társainak is?“
Xok bꞌik pa ri Templo, xuꞌtija ri tyoxalaj kaxlan wa ri xaq xwi yaꞌtal chike ri chꞌawenelabꞌ cho ri Dios kakitijo, xuqujeꞌ xuya ke ri rachiꞌl, che riꞌ are ri Abiatar chꞌawenel cho ri Dios pa kiwiꞌ ri winaq.
27 És mondta nekik: „A szombat lett az emberért, nem az ember a szombatért.
Ri qꞌij rech uxlanem xbꞌanik rech kukoj ri achi, man are ta ri qꞌij rech uxlanem kakojow ri achi,
28 Tehát az Emberfia a szombatnak is ura.“
xaq jeriꞌ ri uKꞌojol ri Achi, are kabꞌan rech puꞌwiꞌ ronojel pune are ri qꞌij rech uxlanem.

< Márk 2 >