Márk 15
1 Mindjárt reggel tanácsot tartottak a főpapok a vénekkel és írástudókkal, és az egész tanáccsal együtt. Azután Jézust megkötözve elvitték, és átadták Pilátusnak.
A hned ráno, uradivše se přední kněží s staršími a s zákonníky i se vším shromážděním, svázavše Ježíše, vedli jej a dali Pilátovi.
2 Pilátus pedig megkérdezte őt: „Te vagy-e a zsidók királya?“Ő pedig így felelt: „Te mondod.“
I otázal se ho Pilát: Ty-li jsi ten král Židovský? A on odpověděv, řekl jemu: Ty pravíš.
3 És erősen vádolták őt a főpapok.
I žalovali na něj přední kněží mnoho. On pak nic neodpovídal.
4 Pilátus pedig ismét megkérdezte őt: „Semmit sem felelsz? Íme, mennyi tanúbizonyságot szólnak ellened!“
Tedy Pilát otázal se ho opět, řka: Nic neodpovídáš? Hle, jak mnoho proti tobě svědčí.
5 Jézus pedig semmit sem felelt, úgyhogy Pilátus elcsodálkozott.
Ale Ježíš předce nic neodpověděl, tak že se podivil Pilát.
6 Ünnepenként pedig egy foglyot szokott elbocsátani nekik, akit éppen óhajtottak.
V svátek pak propouštíval jim jednoho z vězňů, za kteréhož by koli prosili.
7 Volt pedig egy Barabbás nevű fogoly, megkötöztetve azokkal a lázadókkal együtt, akik a lázadás alkalmával gyilkosságot követtek el.
I byl jeden, kterýž sloul Barabáš, s svárlivými v vězení, kteříž v svadě vraždu byli spáchali.
8 A sokaság pedig kiáltva, kezdte kérni Pilátust arra, amit mindenkor megtett nekik.
A zvolav zástup, počal prositi, aby učinil, jakož jim vždycky činíval.
9 Pilátus pedig ezt kérdezte tőlük: „Akarjátok-e, hogy elbocsássam nektek a zsidók királyát?“–
Pilát pak odpověděl jim, řka: Chcete-li, propustím vám krále Židovského?
10 mert tudta, hogy irigységből adták kezére a főpapok.
(Nebo věděl, že jej z závisti vydali přední kněží.)
11 A főpapok azonban felizgatták a sokaságot, hogy inkább Barabbást bocsássa el nekik.
Ale přední kněží ponukli zástupu, aby jim raději propustil Barabáše.
12 Pilátus pedig ismét megkérdezte tőlük: „Mit akartok tehát, hogy cselekedjem azzal, akit a zsidók királyának mondotok?“
A Pilát odpověděv, řekl jim zase: Což pak chcete, ať učiním tomu, kteréhož králem Židovským nazýváte?
13 És azok ismét kiáltottak: „Feszítsd meg!“
A oni opět zvolali: Ukřižuj ho.
14 Pilátus pedig ezt mondta nekik: „De mi rosszat cselekedett?“Azok pedig annál jobban kiáltottak: „Feszítsd meg!“
A Pilát pravil jim: I co zlého učinil? Oni pak více volali: Ukřižuj ho.
15 Pilátus pedig eleget akarva tenni a sokaságnak, elbocsátotta nekik Barabbást, Jézust pedig megostoroztatva, kezükbe adta, hogy megfeszítsék.
Tedy Pilát, chtě lidu dosti učiniti, pustil jim Barabáše, a dal jim Ježíše ubičovaného, aby byl ukřižován.
16 A vitézek pedig elvitték őt az udvar belső részébe, ami az őrház, és összehívták az egész csapatot.
Žoldnéři pak uvedli jej vnitř do síně, do rathouzu, a svolali všecku zběř.
17 Bíborba öltöztették, és tövisből font koszorút tettek a fejére,
I oblékli jej v šarlat, a korunu zpletše z trní, vložili naň.
18 és elkezdték őt köszönteni: „Üdvözlégy, zsidók királya!“
I počali ho pozdravovati: Zdráv buď, králi Židovský.
19 A fejét nádszállal verték, leköpdösték, és térdet hajtva tisztelték őt.
A bili hlavu jeho třtinou, a plili na něj, a sklánějíce kolena, klaněli se jemu.
20 Mikor pedig kicsúfolták, levették róla a bíbor ruhát, és saját ruháiba öltöztették; és kivitték, hogy megfeszítsék.
A když se jemu naposmívali, svlékli s něho šarlat, a oblékli jej v roucho jeho vlastní. I vedli jej, aby ho ukřižovali.
21 Kényszerítettek egy mellettük elmenő embert, bizonyos cirénei Simont, aki a mezőről jött, Alexander és Rufusz atyját, hogy vigye a keresztjét.
I přinutili nějakého Šimona Cyrenenského, pomíjejícího, (kterýž šel z pole, otce Alexandrova a Rufova, ) aby nesl kříž jeho.
22 Elvitték őt a Golgota nevű helyre, amely megmagyarázva azt jelenti: Koponya-hely,
I vedli jej až na místo Golgota, to jest, (vyložil-li by, ) popravné místo.
23 és mirhás bort adtak neki inni; de ő nem fogadta el.
I dávali mu píti víno s mirrou, ale on nepřijal.
24 Ekkor keresztre feszítették, és elosztották ruháit, sorsot vetve azokra, hogy ki mit kapjon.
A ukřižovavše jej, rozdělili roucha jeho, mecíce o ně los, kdo by co vzíti měl.
25 Három óra volt, amikor megfeszítették őt.
A byla hodina třetí, když ho ukřižovali.
26 Az elítélésének oka pedig így volt föléje felírva: A ZSIDÓK KIRÁLYA.
A byl nápis viny jeho napsán: Král Židovský.
27 Két rablót is megfeszítettek vele együtt, egyet jobb és egyet bal keze felől.
Ukřižovali také s ním dva lotry, jednoho na pravici, a druhého na levici jeho.
28 És így teljesedett be az Írás, amely azt mondja: „És bűnösök közé számlálták.“
I naplněno jest písmo, řkoucí: A s nepravými počten jest.
29 Az arra menők pedig szidalmazták őt, fejüket hajtogatva és ezt mondva: „Hah! – te, aki lerontod a templomot, és három nap alatt fölépíted,
A kteříž chodili mimo něj, rouhali se jemu, potřásajíce hlavami svými, a říkajíce: Hahá, kterýž rušíš chrám, a ve třech dnech vzděláváš,
30 szabadítsd meg magadat, és szállj le a keresztről!“
Spomoz sobě samému, a sstup s kříže.
31 Hasonlóképpen a főpapok is, csúfolódva egymás között, az írástudókkal együtt ezt mondták: „Másokat megmentett, de magát nem bírja megmenteni.
Též i přední kněží posmívajíce se, jeden k druhému s zákonníky pravili: Jinýmť pomáhal, sám sobě pomoci nemůže.
32 A Krisztus, az Izrael királya, szálljon le most a keresztről, hogy lássuk, és higgyünk.“Akiket vele feszítettek meg, azok is szidalmazták őt.
Kristus, ten král Izraelský, nechažť nyní sstoupí s kříže, ať uzříme, a uvěříme. A i ti, kteříž s ním ukřižování byli, útržku mu činili.
33 Amikor pedig hat óra lett, sötétség támadt az egész földön kilenc óráig.
A když byla hodina šestá, stala se tma po vší zemi až do hodiny deváté.
34 És kilenc órakor Jézus hangosan felkiáltott és ezt mondta: „Elói, Elói! Lámá sabaktáni?“– ami megmagyarázva azt jelenti: „Én Istenem, én Istenem! Miért hagytál el engemet?“
A v hodinu devátou zvolal Ježíš hlasem velikým, řka: Elói, Elói, lama zabachtani? Což se vykládá: Bože můj, Bože můj, pročs mne opustil?
35 Néhányan pedig meghallva ezt az ott állók közül, ezt mondták: „Íme, Illést hívja.“
A někteří z okolo stojících, slyševše to, pravili: Hle, Eliáše volá.
36 Egy ember pedig odafutott, és egy szivacsot megtöltve ecettel, nádszálra tűzve, inni adott neki, és ezt mondta: „Hadd lássuk, eljön-e Illés, hogy levegye!“
A běžev jeden, naplnil hubu octem, a vloživ na tresť, dával jemu píti, řka: Ponechte, uzříme, přijde-li Eliáš, aby jej složil.
37 Jézus pedig hangosan felkiáltva kibocsátotta lelkét.
Ježíš pak zvolav hlasem velikým, pustil duši.
38 Ekkor a templom kárpitja felülről az aljáig kettéhasadt.
A opona v chrámě roztrhla se na dvé, od vrchu až dolů.
39 Amikor pedig a százados, aki vele átellenben állt, látta, hogy így kiáltva bocsátotta ki lelkét, ezt mondta: „Bizony ez az ember Isten Fia volt!“
Viděv pak centurio, kterýž tu naproti stál, že tak volaje, vypustil duši, řekl: Jistě člověk tento Syn Boží byl.
40 Asszonyok is voltak ott, akik távolról nézték, és közöttük volt a magdalai Mária és Mária, a kis Jakabnak és Józsefnek anyja és Salómé,
Byly pak tu i ženy, zdaleka se dívajíce, mezi nimiž byla Maria Magdaléna, a Maria Jakuba menšího, a Jozesova mátě, a Salome,
41 akik amikor Galileában volt, akkor is követték őt, és szolgáltak neki; és sok más asszony, akik vele mentek fel Jeruzsálembe.
Kteréž, když ještě byl v Galilei, chodily za ním a posluhovaly jemu, i jiné mnohé, kteréž byly s ním vstoupily do Jeruzaléma.
42 Amikor immár este lett, mivel péntek volt, azaz szombat előtt való nap,
A když již byl večer, (že byl den připravování, to jest před sobotou, )
43 eljött az arimátiai József, egy tisztességes tanácsbeli, aki maga is várta az Isten országát; bement bátran Pilátushoz, és elkérte Jézusnak testét.
Přišed Jozef z Arimatie, počestná osoba úřadná, kterýž také očekával království Božího, směle všel ku Pilátovi, a prosil za tělo Ježíšovo.
44 Pilátus pedig csodálkozott, hogy már meghalt, ezért magához hívatta a századost, és megkérdezte tőle, hogy régen halt-e meg.
Pilát pak podivil se, již-li by umřel. A povolav centuriona, otázal se ho, dávno-li je umřel.
45 Amikor ezt megtudta a századostól, odaajándékozta a testet Józsefnek.
A zvěděv od centuriona, dal tělo Jozefovi.
46 Ő pedig gyolcsot vásárolt, levette őt, begöngyölte a gyolcsba, és elhelyezte egy sírboltba, amely kősziklába volt kivágva; és követ hengerített a sírbolt szájára.
I koupiv plátna, a sňav ho, obvinul v plátno, a položil do hrobu, kterýž byl vytesán z skály, a přivalil kámen ke dveřům hrobovým.
47 A magdalai Mária pedig és Mária, a József anyja nézték, hová helyezték őt.
Ale Maria Magdaléna a Maria Jozesova dívaly se, kde by byl položen.
