Márk 14
1 Két nap múlva pedig húsvét volt, és a kovásztalan kenyerek ünnepe. A főpapok és az írástudók azon tanakodtak, hogy csalárdsággal hogyan fogják meg és öljék meg őt.
Buna bilumbu biodi bisiala muingi nyengo wu Pasika wuba ayi nyengo wowo Bayuda baba dianga mapha makambu siwu luvi. Bapfumu banganga Nzambi ayi minsoniki baba tombanga buevi balenda kangila Yesu mu luvunu muingi bamvonda.
2 Mert azt mondták: „Ne az ünnepen, hogy a nép fel ne zendüljön.“
Bila batuba: —Tubika bu vanga mu thangu yi nyengo, muingi khindu yibika bua mu batu.
3 Mikor pedig Betániában a poklos Simon házánál volt, amint asztalhoz ült, egy asszony ment oda, akinél alabástromedény volt valódi és igen drága nárdusolajjal; és eltörve az alabástromedényt kitöltötte azt az ő fejére.
Yesu bu kaba ku Betani, ku nzo Simoni mutu wowo wuba kimbevo ki buazi; mu thangu kaba va meza, nketo wumosi wuyiza ayi bungu kimosikivangulu mu ditadi di alabatele kiwala malasi ma nale makambu sobukusu, maba malasi mathalu. Wubula ntu wu bungu beni ayi wudukula malasiku ntu Yesu.
4 Némelyek pedig háborogtak maguk között, és ezt mondták: „Mire való az olajnak ez a tékozlása?
Batu bankaka baba vana basia mona ko khini diawu baniungutila bawu na bawu: —Bila mbi bunga malasi momo e?
5 Mert el lehetett volna azt adni háromszáz pénznél is többért és odaadni a szegényeknek.“És zúgolódtak ellene.
Nganu mboti mu sumbisa mawu viokila zikhama zitatu zidenali, bosi vana zimbongo beni kuidi minsukami. Diawu batubidila buwombo nketo beni.
6 Jézus pedig ezt mondta: „Hagyjátok békén! Miért bántjátok őt? Jó dolgot cselekedett énvelem.
Vayi Yesu wuba kembi: —Lumbikanu! Bila mbi lulembo kummonisina phasi e? Diambu kaphangidi didi diambu di mboti.
7 Mert a szegények mindenkor veletek lesznek, és amikor csak akarjátok, jót tehettek velük; de én nem leszek mindenkor veletek.
Bila minsukami mikala kuandi yeno mu zithangu zioso ayi lulenda kueno kuba vangila mamboti mu zithangu zioso zilutidi, vayi minu ndilendi kuiza kalanga ko yeno mu zithangu zioso.
8 Ő, ami tőle telt, azt tette: előre megkente az én testemet a temetésre.
Nketo wawu vengi diambu kalenda vanga; wukivindidi nituꞌama malasi mu diambu di kubika nzikuluꞌama.
9 Bizony mondom néktek: Valahol csak prédikálják ezt az evangéliumot az egész világon, amit ez az asszony cselekedett, azt is hirdetni fogják az ő emlékezetére.“
Bukiedika ndikulukamba ti muamo muela longo Nsamu Wumboti va nza yimvimba, diambu divengi nketo wawu diela yolokolongo ayi diela tebokolongo moyo mu diambu diandi.
10 Akkor Júdás Iskáriótes, egy a tizenkettő közül, elment a főpapokhoz, hogy azoknak elárulja őt.
Buna, wumosi mu kumi mimvuala miodi, dizina diandi Yuda Isikalioti, wuyenda kuidi bapfumu zi zinganga Nzambi muingi kasumbisa Yesu.
11 Azok pedig, amint meghallották, örvendeztek, és ígérték, hogy pénzt adnak neki. Ő pedig kereste a jó alkalmat, hogy árulhassa őt.
Bu bawa bila kikayizila, bamona khini ayi bamvana tsila yi kumvana zimbongo. Diawu kaba tombilanga diluaku difuana di kuba yekudila Yesu.
12 A kovásztalan kenyerek ünnepének első napján, amikor a húsvéti bárányt szokták vágni, ezt mondták neki a tanítványai: „Hova akarod, hogy elmenjünk, és elkészítsük, és megehesd a húsvéti bárányt?“
Mu lumbu kitheti ki nyengo wu mapha makambu tulu luvi, lumbu kioki beti vonda muana dimemi mu dia mu Pasika, minlonguki minyuvula: —Kuevi tidi tuenda kubikila ndiwulu yi Pasika e?
13 Akkor elküldött kettőt az ő tanítványai közül, és ezt mondta nekik: „Menjetek el a városba, és ott egy ember jön veletek szembe, aki egy korsó vizet visz; kövessétek őt,
Buna wufidisa minlonguki miandi miodi ayi wuba kamba: —Yendanu ku divula, maludengana mutu wumosi neti mvungu wunlangu, buna lunlandakana.
14 és ahová bemegy, mondjátok a házigazdának: A Mester kérdi: hol van az a szállás, ahol megeszem az én tanítványaimmal a húsvéti bárányt?
Yoso nzo yika nkota buna lukamba kuidi pfumu yi nzo beni ti: “Nlongi wututumini muingi tuyuvula: Kuevi kuidi vinga kiama kiokimfueti dila Pasika ayi minlonguki miama e?”
15 És ő mutat nektek egy nagy házat vacsorára berendezve, készen: ott készítsétek el nekünk.“
Buna ma kalumonisa vinga kidi ku yilu banga; vinga beni kikubuku ayi kidi kinneni. Kuawu ma luvangila khubukulu mu diambu dieto.
16 Elmentek tehát a tanítványai, és eljutottak a városba, és úgy találtak mindent, amint nekik megmondta, és elkészítették a húsvéti bárányt.
Minlonguki miandi miyenda. Mitula ku divula ayi miyenda bata mamo banga bu kambila Yesu. Bosi mikubika bidia bi Pasika.
17 Mikor pedig beesteledett, odament a tizenkettővel,
Mu thangu masika, Yesu wuyiza ayi kumi mimvuala miodi.
18 és amikor leültek és ettek, ezt mondta Jézus: „Bizony mondom néktek, egy közületek elárul engem, aki együtt eszik velem.“
Mu thangu baba dia va meza, Yesu wuba kamba: —Bukiedika ndikulukamba ti buna luidi vava mutu wumosi mu beno, mutu wowo wundia yama va kimosi, weka kunduekula.
19 Ők pedig szomorkodni kezdtek, és egyenként kérdezni tőle: „Csak nem én?“A másik is: „Csak nem én?“
Baboso beka mona kiadi, wumosi-mosi weka kunyuvula: —Buna minu e?
20 Ő pedig ezt felelte nekik: „Egy a tizenkettő közül, aki velem együtt márt a tálba.
Yesu wuba vutudila: —Wumosi mu kumi mimvuala miodio; mutu wowo wumbuika tini kiandi va kimosi mu dilonga ayi minu.
21 Az Emberfia jóllehet elmegy, amint meg van írva felőle, de jaj annak az embernek, aki az Emberfiát elárulja: jobb lenne annak az embernek, ha meg sem született volna.“
Bila Muana mutu wulembo yendi banga busonimina mu masonuku mu diambu diandi vayi mabienga kuidi mutu wowo wunkumvakula! Nganu bufueni kuidi mutu beni mu kambu kuandi butuka.
22 És mikor ettek, vette Jézus a kenyeret, és hálákat adva, megtörte, és adta nekik, ezt mondván: „Vegyétek, egyétek, ez az én testem.“
Mu thangu baba dia, Yesu wubonga dipha wudisakumuna, wudibukuna mu bitini ayi wuvana minlonguki miandi ayi wuba kamba: —Bonganu, yayi yawu nituꞌama.
23 És vette a poharat, és hálákat adva, adta nekik; és ittak belőle mindnyájan,
Bosi wubonga mbungu, wuvutudila Nzambi matondo, wuba vana yawu. Bawu boso banua.
24 és ezt mondta nekik: „Ez az én vérem, az új szövetség vére, amely sokakért kiontatik.
Buna wuba kamba: —Mama mawu menga mama, menga ma Nguizani, madukulu mu diambu di batu bawombo.
25 Bizony mondom néktek, nem iszom többé a szőlőtőnek gyümölcséből mind ama napig, amikor mint újat iszom azt az Isten országában.“
Bukiedika ndikulukamba ti ndilendi buela ko nua vinu nate mu lumbu kioki ndiela nua vinu mu phila yinkaka mu Kipfumu ki Nzambi.
26 Ezután dicséretet énekelve kimentek az Olajfák hegyére.
Bu bamanisa yimbila nkunga. Batotuka mu kuenda ku mongo minti mi olive.
27 Jézus pedig ezt mondta nekik: „Ezen az éjszakán mindnyájan megbotránkoztok bennem, mert meg van írva: »Megverem a pásztort, és elszélednek a juhok.«
Yesu wuba kamba: —Beno boso luela nikunu mu minu bila disonama ti: Ndiela beta nsungi mamemi ayi mamemi moso mela mana tiakana.
28 De feltámadásom után előttetek fogok felmenni Galileába.“
Vayi bu ndiela fuluka, ndiela ku lutuaminina ku Ngalili.
29 Péter pedig ezt mondta neki: „Ha mindnyájan megbotránkoznak is, én akkor sem.“
Piela wunkamba: —Ka diambu ko baboso bela nikunu mu minu vayi minu ndilendi ko.
30 Jézus ezt mondta neki: „Bizony mondom néked: még ma, ezen az éjszakán, mielőtt a kakas kétszer megszólalna, háromszor tagadsz meg engem.“
Yesu wumvutudila: —Bukiedika ndikukamba, buabu kuandi va builu, sumbu tsusu yinkuiza kokula mu zikhumbu zizole, ngeyo mawu thunukina mu zikhumbu zitatu!
31 Ő pedig annál inkább mondta: „Ha veled együtt kell is meghalnom, semmiképpen nem tagadlak meg téged.“Hasonlóképpen szóltak a többiek is.
Vayi Piela wuvutula mu ngolo: —Ka diambu ko; fua, ndifua yaku vayi ndilendi kutunuka ko. Baboso phila yimosi batubila.
32 Ekkor arra a helyre mentek, amelynek Gecsemáné a neve, és ezt mondta a tanítványainak: „Üljetek le itt, amíg imádkozom.“
Bosi batula ku buangu beti tedila Ngetesemane. Yesu wukamba minlonguki miandi: —Lukala vava minu, ndiedi ku sambila.
33 És maga mellé vette Pétert, Jakabot és Jánost, rettegni és gyötrődni kezdett,
Wunata Piela, Yowani ayi Zaki. Wutona mona kiadi ayi maniongo.
34 majd ezt mondta nekik: „Szomorú az én lelkem mind halálig; maradjatok itt, és virrasszatok.“
Bosi wuba kamba: —Muelꞌama weka kiadi nate nduka mu fua. Lusiala vava; luleka nkielo.
35 Egy kissé előre ment, a földre borult, és imádkozott, hogy ha lehetséges, múljék el tőle ez az óra.
Wuyenda thama fioti, wufukama ayi wuyinika zizi mu tsi, wusambila Nzambi ti baka bubela muingi thangu yoyi yintatukila.
36 És ezt mondta: „Abbá, Atyám! Minden lehetséges néked: vedd el tőlem ezt a poharat; mindazáltal ne az én akaratom legyen meg, hanem a tied.“
Buna wutuba: Aba! Tata! Kuidi ngeyo mambu moso malenda vangama. Thatudila mbungu yayi. Muaki bika sia ti boso bunzodidi vayi boso bu zodidi!
37 Azután visszatért, és alva találta őket, és ezt mondta Péternek: „Simon, alszol? Nem bírtál egy óráig virrasztani?
Wuvutuka vaba minlonguki miandi. Wuyenda babata balembo lekitulu. Buna wukamba Piela: —A Simoni, wulembo leki e? Wusi nunga ko mu leka nkielo mu thangu yimosi ko e?
38 Vigyázzatok és imádkozzatok, hogy kísértésbe ne essetek: a lélek ugyan kész, de a test erőtelen.“
Luleka nkielo ayi lusambila muingi luedi bua mu phukumunu. Bila pheve yidi ayi luzolo lu mboti vayi nitu yidi yilebakana.
39 Ismét elment, és ugyanazon szavakkal imádkozott.
Wuyenda diaka ayi wubuela sambila lusambulu banga lolo katuama sambila.
40 Amikor pedig visszatért, ismét alva találta őket, mert a szemeik elnehezedtek; és nem tudták, mit feleljenek neki.
Bu kavutuka diaka, wuyiza buela babata buna balekidi bila mesomatulu maba yawu. Basia baka diambu di nkumvutudila ko.
41 Harmadszor is jött, és ezt mondta nekik: „Aludjatok immár és nyugodjatok. Elég! Eljött az óra! Íme, az Emberfia bűnösök kezébe adatik.
Bu kavutuka mu khumbu yintatu, wuba kamba ti: —Lukidi leka ayi lulembo vundi e? Bufueni. Thangu yifueni. Muana Mutu yekolo mu mioko mi bankua masumu.
42 Keljetek föl, menjünk! Íme, közel van, aki engem elárul.“
Telamanu! Tuendianu! Bila mutu wowo wukundiekula fikimini.
43 És még mikor beszélt, eljött Júdás, egy a tizenkettő közül, és vele együtt nagy sokaság, fegyverekkel és botokkal, a főpapoktól, az írástudóktól és a vénektől.
Buna kamanisini ko yoluka, tala Yuda, wumosi mu kumi mimvuala miodiwuyiza va kimosi ayi nkangu wu batu banata zimbedi ayi zimbondo, batumu kuidi bapfumu banganga Nzambi, minsoniki ayi kuidi bakulutu ba Bayuda.
44 Az árulója pedig jelt adott nekik, ezt mondta: „Akit megcsókolok majd, ő az; fogjátok el, és vigyétek el biztos őrizettel.“
Yuda, mutu wuyekula Yesu, wuba vana dimbu kiaki: —Woso mutu ndikuiza fifi besi buna niandi; lufueti kanga ayi lunnata bumboti.
45 És odajutva, azonnal hozzáment, és mondta: „Mester! Mester!“És megcsókolta őt.
Yuda bu katula, wufikama vaba Yesu bosi wuntela: “A mueni Nlongi!” Bosi wumfifa besi.
46 Azok pedig rátették kezeiket, és elfogták őt.
Buna bosi bambuila ayi bankanga.
47 De egy az ott állók közül az ő szablyáját kivonva, a főpap szolgájához csapott, és levágta annak fülét.
Vayi mutu wumosi mu bawu baba vana, wutotula mbedi andi, wuzuba kisadi kimosi ki pfumu yi zinganga Nzambi ayi wunzenga dikutu.
48 Jézus pedig ezt mondta nekik: „Mint egy rablóra, úgy jöttetek reám fegyverekkel és botokkal, hogy megfogjatok engem?!
Yesu wuba yuvula: —Ndieka dovula muingi luiza khangi ayi zimbedi ayi zimbondo zi minti mu mioko e?
49 Naponta nálatok voltam, a templomban tanítottam, és nem fogtatok el engem; de szükséges, hogy az Írások beteljesedjenek.“
Keti bilumbu bioso ndibedi kalanga yeno va kimosi, ndibedi longangamu Nzo Nzambi ayi lusia kukhanga ko. Vayi mambu moso mama mavangimini mu diambu di dedikisa masonuku.
50 Akkor elhagyva őt, mindnyájan elfutottak.
Mu thangu beni, baboso basia kumbika ayi batina.
51 Egy ifjú pedig követte őt, akinek testét csak egy gyolcsing takarta: elfogták őt is.
Ditoko dimosi divuata kaka diphiya di nledi, niandiwunlandakana. Bu bankanga,
52 De ő otthagyva ingét, meztelenül elszaladt tőlük.
wuyekula diphiya beni ayi pheni nkua katina.
53 Ekkor Jézust a főpaphoz vitték, és oda gyülekeztek mindnyájan a főpapok, a vének és az írástudók.
Banata Yesu kuidi pfumu yi banganga Nzambi, kuna ku kutakana bapfumuzioso zi banganga Nzambi, bakulutu ba dibundu ayi minsoniki.
54 Péter pedig távolról követte őt, be egészen a főpap udvaráig, és ott ült a szolgákkal, és melegedett a tűznél.
Piela wunlandakana kuna manima, nate ku luphangu lu pfumu yi banganga Nzambi. Wuvuanda va kimosi ayi minsungi va muenda mbazu yi bayota.
55 A főpapok pedig és az egész tanács bizonyítékot kerestek Jézus ellen, hogy megölhessék őt; de nem találtak.
Bapfumu banganga Nzambi ayi batu boso ba lukutukunu lunneni batomba kimbangi mu diambu di Yesu muingi babaka bila ki kumvondisila vayi basi baka ko.
56 Mert sokan tettek ugyan hamis tanúbizonyságot ellene, de a bizonyságtételek nem voltak megegyezők.
Bila bawombo batuba bimbangi bi luvunu mu diambu diandi, vayibimbangi beni bisia dedakana ko.
57 Ekkor néhányan fölkeltek, és hamis vallomást tettek ellene, ezt mondták:
Buna ndambu yi batu bankaka batelama mu telama kimbangi ki luvunu, bawu bakamba:
58 „Mi hallottuk, amikor ezt mondta: Én lerombolom ezt a kézzel csinált templomot, és három nap alatt mást építek, amelyet nem kéz alkotott.“
—Tunwa bu katuba ti: “Ndiela tiolumona Nzo Nzambi yayi yitungulu mu mioko mi batu vayi mu bilumbu bitatu, ndiela tungayinkaka yoyo yela kambu tungulu mu mioko mi batu.”
59 De még így sem egyezett vallomásuk.
Vayi ka diambu ko batuba bobo, bimbangi biawu bisia dedakana ko.
60 Akkor a főpap odaállt középre, és megkérdezte Jézust: „Semmit sem felelsz? Miféle vallomást tesznek ezek ellened?“
Buna pfumu yi banganga Nzambi wutelama va khatitsika batu boso; wuyuvula Yesu: —Kadi diambu wukadi vutula e? Kimbangi mbi kioki batu baba balembo kutelimina e?
61 Ő pedig hallgatott, és semmit sem felelt. Ismét megkérdezte őt a főpap, és mondta neki: „Te vagy-e a Krisztus, az áldott Isten Fia?“
Vayi Yesu kasia vutula kadi diambu ko. Pfumu yi banganga Nzambi wunyuvula diaka: —Ngeyo widi Klisto, Muana wu mutu wowo wusakumunu e?
62 Jézus pedig ezt mondta: „Én vagyok. És meglátjátok majd az Emberfiát a hatalomnak jobbján ülni és eljönni az ég felhőin.“
Yesu wumvutudila: —Nyinga, ndidi Klisto! Ayi luela mona Muana Mutu vuendi va koko ku lubakala lu Nzambi, nkua lulendo boso ayi luela mona phila kela kuizila mu nkembo mu matuti.
63 A főpap pedig megszaggatva ruháit, ezt mondta: „Mi szükségünk van még tanúkra?
Buna Pfumu yi banganga Nzambi, wukanzuna minledi miandi ayi wukamba: —Bila mbi tufueti buela tombila bambangi bankaka e?
64 Hallátok a káromlást. Mi a véleményetek?“Azok pedig halálra méltónak ítélték őt mindnyájan.
Beno veka luwilu phila kavuezidi Nzambi. Beno buevi lumbanzila e? Babo banzengila nkanu wu lufua.
65 És kezdték némelyek köpdösni, az arcát betakarni és ütlegelni és ezt mondani neki: „Most prófétálj!“A szolgák pedig arcul csapták őt.
Buna bankaka banlobudila madita, bamfukidila busu bosi banzuba zikhomi ayi bankamba: —A ngeyo, bikula e! Bosi minsungi minnata ayi mimbeta.
66 Amint pedig Péter lent volt az udvarban, odajött egy a főpap szolgálói közül.
Mu thangu Piela kaba ku ndimba, ku khati luphangu, kisadi kimosi ki nketo kiba nsalanga kuidi pfumu yi banganga Nzambi kiyiza.
67 Meglátta Pétert, amint melegedett, rátekintett, és ezt mondta: „Te is a Názáreti Jézussal voltál!“
Bu kamona Piela wunyota mbazu, wunsungamana mboti ayi wukamba: —Ngeyo Mamvaku bedingi va kimosi ayi Yesu muisi Nazaleti!
68 Ő pedig tagadta, és azt mondta: „Nem ismerem s nem is értem, mit mondasz.“És kiment a tornácra; és a kakas megszólalt.
Vayi Piela wutunuka kuandi ayi wukamba: —Ndisi zaba ko ayi ndikadi sudika mambu momo wuntuba. Bosi wutotuka ku nganda, wuyenda telama ku ndambu muelo wu luphangu. Muna thangu beni tsusu yikokula.
69 A szolgáló pedig meglátva őt, ismét mondani kezdte az ott állóknak: „Ez közülük való.“
Kisadi beni ki nketo bu kamona diaka Piela, weka kamba batu bobo baba vana: —A beno! Mutu wowo widi wumosi mu batu bana!
70 Ő pedig ismét tagadta. De kevés idő múlva az ott állók ismét mondták Péternek: „Bizony közülük való vagy, mert Galileából való vagy te is, és a beszéded is hasonló.“
Vayi Piela wubuela tunuka diaka. Buela kala fioti, batu bobo baba vana, bakamba Piela: —Bukiedika ti ngeyo widi wumosi mu batu bobo bila widi muisi Ngalili.
71 Ő pedig átkozódni és esküdözni kezdett: „Nem ismerem azt az embert, akiről beszéltek.“
Buna wutona kukitombila tsingulu ayi wuleva ndefi ti: —Ndisi zaba ko mutu wowo lulembo yolukila.
72 És másodszor is megszólalt a kakas. Ekkor Péternek eszébe jutott a beszéd, amelyet Jézus mondott neki: „Mielőtt a kakas kétszer megszólalna, háromszor megtagadsz engem.“És sírva fakadt.
Muna thangu beni, tsusu yikokula mu khumbu yimmuadi. Bosi Piela keka ntebukila moyo mambu makamba Yesu ti: “Sumbu tsusuyinkuiza kokula mu zikhumbu zizole, ngeyo mawu thunukina mu zikhumbu zitatu.” Bu kayindula bobo buna wudila ngolo.
