Márk 12
1 Ezután példázatokban kezdett beszélni hozzájuk: „Egy ember szőlőt ültetett, körülvette gyepűvel, és sajtót ásott, és tornyot épített, és kiadta munkásoknak, és elutazott.
ⲁ̅ⲁⲩⲱ ⲁϥⲁⲣⲭⲉⲓ ⲛϫⲟⲟⲥ ⲛⲁⲩ ϩⲛ ϩⲉⲛⲡⲁⲣⲁⲃⲟⲗⲏ ϫⲉ ⲟⲩⲣⲱⲙⲉ ⲡⲉ ⲛⲧⲁϥⲧⲱϭⲉ ⲛⲟⲩⲙⲁ ⲛⲉⲗⲟⲟⲗⲉ ⲁϥⲕⲧⲟ ⲉⲣⲟϥ ⲛⲟⲩϫⲟ ⲁϥϣⲁⲕⲧⲟⲩⲉⲓⲟⲙ ϩⲣⲁⲓ ⲛϩⲏⲧϥ ⲁⲩⲱ ⲁϥⲕⲱⲧ ⲛⲟⲩⲡⲩⲣⲅⲟⲥ ⲁϥⲧⲁⲁϥ ⲉⲧⲟⲟⲧⲟⲩ ⲛϩⲉⲛϭⲙⲏⲟⲩ ⲁϥⲁⲡⲟⲇⲏⲙⲉⲓ
2 Amikor eljött az ideje, szolgát küldött a munkásokhoz, hogy kapjon a munkásoktól a szőlő gyümölcséből.
ⲃ̅ⲁⲩⲱ ⲁϥϫⲉⲩⲟⲩϩⲙϩⲁⲗ ⲉⲣⲁⲧⲟⲩ ⲛⲛⲉϭⲙⲏⲟⲩ ϩⲙ ⲡⲕⲁⲓⲣⲟⲥ ⲛⲛⲕⲁⲣⲡⲟⲥ ϫⲉ ⲉϥⲉϫⲓ ⲛⲧⲟⲟⲧⲟⲩ ⲛⲛⲉϭⲙⲏⲟⲩ ⲉⲃⲟⲗ ϩⲙ ⲛⲕⲁⲣⲡⲟⲥ ⲙⲡⲙⲁ ⲛⲉⲗⲟⲟⲗⲉ
3 Azok azonban megfogták, megverték, és üresen küldték vissza.
ⲅ̅ⲁⲩⲱ ⲛⲧⲉⲣⲟⲩⲁⲙⲁϩⲧⲉ ⲙⲙⲟϥ ⲁⲩϩⲓⲟⲩⲉ ⲉⲣⲟϥ ⲁⲩϫⲟⲟⲩϥ ⲉⲙⲡⲟⲩϯⲗⲁⲁⲩ ⲛⲁϥ
4 És ismét küldött hozzájuk egy másik szolgát, akit meg kővel dobáltak meg, fejét betörték, és gyalázattal illetve visszaküldték.
ⲇ̅ⲁϥϫⲉⲩⲕⲉϩⲙϩⲁⲗ ⲟⲛ ⲉⲣⲁⲧⲟⲩ ⲡⲕⲉⲟⲩⲁ ⲉⲧⲙⲙⲁⲩ ⲁⲩⲙⲟⲟⲩⲧϥ ⲁⲩⲱ ⲁⲩⲥⲟϣϥ
5 Ismét küldött egy másikat, de azt megölték, és még sok más szolgát is, akik közül némelyeket megvertek, némelyeket pedig megöltek.
ⲉ̅ⲁϥϫⲉⲩⲕⲉⲟⲩⲁ ⲁⲩⲱ ⲡⲕⲉⲧ ⲁⲩⲙⲟⲟⲩⲧϥ ⲙⲛϩⲉⲛⲕⲟⲟⲩⲉ ⲧⲏⲣⲟⲩ ϩⲟⲓⲛⲉ ⲙⲉⲛ ⲉⲩϩⲓⲟⲩⲉ ⲉⲣⲟⲟⲩ ϩⲉⲛⲕⲟⲟⲩⲉ ⲇⲉ ⲉⲩⲙⲟⲟⲩⲧ ⲙⲙⲟⲟⲩ
6 Mivel pedig még egyvalakije, egyetlen szeretett fia is volt, utoljára azt is elküldte hozzájuk, ezt mondván: A fiamat meg fogják becsülni.
ⲋ̅ⲉⲧⲓ ⲛⲉⲩⲛⲧϥⲟⲩϣⲏⲣⲉ ⲙⲙⲁⲩ ⲙⲙⲉⲣⲓⲧ ⲁϥϫⲟⲟⲩϥ ⲉⲣⲁⲧⲟⲩ ⲙⲛⲛⲥⲱⲟⲩ ⲉϥϫⲱ ⲙⲙⲟⲥ ϫⲉ ⲥⲉⲛⲁϣⲓⲡⲉ ϩⲏⲧϥ ⲙⲡⲁϣⲏⲣⲉ
7 A munkások azonban ezt mondák maguk között: Ez az örökös, gyertek, öljük meg, és mienk lesz az örökség.
ⲍ̅ⲛⲉϭⲙⲏⲩ ⲇⲉ ⲉⲧⲙⲙⲁⲩ ⲁⲩϣⲁϫⲉ ⲙⲛ ⲛⲉⲩⲉⲣⲏⲩ ⲉⲩϫⲱ ⲙⲙⲟⲥ ϫⲉ ⲡⲁⲓ ⲡⲉ ⲡⲉⲕⲗⲏⲣⲟⲛⲟⲙⲟⲥ ⲁⲙⲏⲓⲧⲛ ⲛⲧⲛⲙⲟⲟⲩⲧϥ ⲁⲩⲱ ⲧⲉⲕⲗⲏⲣⲟⲛⲟⲙⲓⲁ ⲛⲁⲣⲧⲱⲛ
8 És megfogták, megölték, és a szőlőn kívülre dobták.
ⲏ̅ⲛⲧⲉⲣⲟⲩⲁⲙⲁϩⲧⲉ ⲇⲉ ⲙⲙⲟϥ ⲁⲩⲙⲟⲟⲩⲧϥ ⲁⲩⲱ ⲁⲩⲛⲟϫϥ ⲉⲡⲃⲟⲗ ⲙⲡⲙⲁ ⲛⲉⲗⲟⲟⲗⲉ
9 Mit cselekszik hát a szőlőnek ura? Eljön, és elveszti a munkásokat, és a szőlőt másoknak adja.
ⲑ̅ⲟⲩ ⲡⲉⲧⲉⲣⲉ ⲡϫⲟⲉⲓⲥ ⲙⲡⲙⲁ ⲛⲉⲗⲟⲟⲗⲉ ⲛⲁⲁⲁϥ ϥⲛⲏⲩ ⲛϥⲧⲁⲕⲉⲛⲉϭⲙⲏⲩ ⲛϥϯ ⲙⲡⲙⲁ ⲛⲉⲗⲟⲟⲗⲉ ⲛϩⲉⲛⲕⲟⲟⲩⲉ
10 Ezt az Írást sem olvastátok: »Amelyik követ az építők megvetettek, az lett a szegletkővé.
ⲓ̅ⲧⲉⲓⲅⲣⲁⲫⲏ ⲇⲉ ⲟⲛ ⲙⲡⲉⲧⲛⲟϣⲥ ϫⲉ ⲡⲱⲛⲉ ⲛⲧⲁⲛⲉⲧⲕⲱⲧ ⲥⲧⲟϥ ⲉⲃⲟⲗ ⲁϥϣⲱⲡⲉ ⲉⲩⲁⲡⲉ ⲛⲕⲟⲟϩ
11 Az Úrtól lett ez, és csodálatos a mi szemeink előtt«?“
ⲓ̅ⲁ̅ⲛⲧⲁⲡⲁⲓ ϣⲱⲡⲉ ϩⲓⲧⲟⲟⲧϥ ⲙⲡϫⲟⲉⲓⲥ ⲁⲩⲱ ⲟⲩϣⲡⲏⲣⲉ ⲡⲉ ⲙⲡⲉⲧⲛⲙⲧⲟ ⲉⲃⲟⲗ
12 És igyekeztek őt elfogni, de féltek a sokaságtól, mert tudták, hogy a példázatot ellenük mondta. Ezért otthagyták őt, és tovább mentek onnan.
ⲓ̅ⲃ̅ⲁⲩⲟⲩⲱϣ ⲇⲉ ⲉⲁⲙⲁϩⲧⲉ ⲙⲙⲟϥ ⲁⲩⲱ ⲁⲩⲣ ϩⲟⲧⲉ ϩⲏⲧϥ ⲙⲡⲙⲏⲏϣⲉ ⲁⲩⲉⲓⲙⲉ ⲅⲁⲣ ϫⲉ ⲛⲧⲁϥϫⲉ ⲧⲉⲓⲡⲁⲣⲁⲃⲟⲗⲏ ⲉⲧⲃⲏⲏⲧⲟⲩ ⲁⲩⲱ ⲛⲧⲉⲣⲟⲩⲕⲁⲁϥ ⲁⲩⲃⲱⲕ
13 Elküldtek hozzá néhányat a farizeusok és a Heródes-pártiak közül, hogy szavaival fogják meg.
ⲓ̅ⲅ̅ⲁⲩⲱ ⲁⲩϫⲉⲩϩⲟⲓⲛⲉ ⲉⲣⲁⲧϥ ⲛϭⲓ ⲛⲉⲫⲁⲣⲓⲥⲥⲁⲓⲟⲥ ⲙⲛⲛϩⲏⲣⲱⲇⲓⲁⲛⲟⲥ ⲉⲧⲣⲉⲩϭⲟⲡϥ ϩⲛ ⲟⲩϣⲁϫⲉ
14 Azok pedig odamenve, ezt mondták neki: „Mester, tudjuk hogy igaz vagy, és nem tartasz senkitől, mert nem az emberek személyére tekintesz, hanem az igazság szerint tanítod az Isten útját. Szabad-e a császárnak adót fizetni vagy nem? Fizessünk vagy ne fizessünk?“
ⲓ̅ⲇ̅ⲁⲩⲱ ⲛⲧⲉⲣⲟⲩϯ ⲡⲉⲩⲟⲩⲟⲉⲓ ⲉⲣⲟϥ ⲡⲉϫⲁⲩ ⲛⲁϥ ϫⲉ ⲡⲥⲁϩ ⲧⲛⲥⲟⲟⲩⲛ ϫⲉ ⲛⲧⲕⲟⲩⲣⲙ ⲙⲙⲉ ⲁⲩⲱ ⲛⲅϩⲏϭⲉ ⲁⲛ ϩⲏⲧϥ ⲗⲗⲁⲁⲩ ⲛⲅϫⲓϩⲟ ⲅⲁⲣ ⲁⲛ ⲣⲣⲱⲙⲉ ⲁⲗⲗⲁ ϩⲛ ⲟⲩⲙⲉ ⲉⲕϯ ⲥⲃⲱ ⲛⲧⲉϩⲓⲏ ⲙⲡⲛⲟⲩⲧⲉ ⲉⲝⲉⲥⲧⲓ ⲉϯⲕⲏⲛⲥⲟⲥ ⲙⲡⲣⲣⲟ ϫⲛⲙⲙⲟⲛ ⲧⲁⲣⲛϯ ϫⲛⲙⲡⲱⲣ
15 Ő pedig ismerve képmutatásukat, ezt mondta nekik: „Miért kísértetek engem? Hozzatok nekem egy pénzt, hadd lássam.“
ⲓ̅ⲉ̅ⲛⲧⲟϥ ⲇⲉ ⲉϥⲥⲟⲟⲩⲛ ⲛⲧⲉⲩϩⲩⲡⲟⲕⲣⲓⲥⲓⲥ ⲡⲉϫⲁϥ ⲛⲁⲩ ϫⲉ ⲉⲧⲃⲉ ⲟⲩ ⲧⲉⲧⲛⲡⲉⲓⲣⲁⲍⲉ ⲙⲙⲟⲓ ⲁⲛⲓⲟⲩⲥⲁⲧⲉⲉⲣⲉ ⲛⲁⲓ ϫⲉ ⲉⲓⲉⲛⲁⲩ ⲉⲣⲟⲥ
16 Azok pedig hoztak, és Jézus megkérdezte tőlük: „Kié ez a kép és a felirat?“Azok pedig ezt felelték: „A császáré.“
ⲓ̅ⲋ̅ⲛⲧⲟⲟⲩ ⲇⲉ ⲥⲟⲩⲧⲱⲛⲥ ⲉⲣⲟϥ ⲁⲩⲱ ⲡⲉϫⲁϥ ⲛⲁⲩ ϫⲉ ⲧⲁⲛⲓⲙ ⲧⲉ ⲧⲉⲉⲓϩⲓⲕⲱⲛ ⲙⲛ ⲛⲉⲓⲥϩⲁⲓ ⲛⲧⲟⲟⲩ ⲇⲉ ⲡⲉϫⲁⲩ ⲛⲁϥ ϫⲉ ⲧⲁⲡⲣⲣⲟ ⲧⲉ
17 Ekkor Jézus ezt mondta nékik: „Adjátok meg a császárnak, ami a császáré, és az Istennek, ami az Istené.“És elálmélkodtak rajta.
ⲓ̅ⲍ̅ⲓⲏⲥ ⲇⲉ ⲡⲉϫⲁϥ ⲛⲁⲩ ϫⲉ ϯ ⲛⲁⲡⲣⲣⲟ ϭⲉ ⲙⲡⲣⲣⲟ ⲁⲩⲱ ⲛⲁⲡⲛⲟⲩⲧⲉ ⲙⲡⲛⲟⲩⲧⲉ ⲁⲩⲱ ⲁⲩⲣϣⲡⲏⲣⲉ ⲙⲙⲟϥ
18 Ezután szadduceusok jöttek hozzá, akik azt mondják, hogy nincsen feltámadás, és megkérdezték tőle:
ⲓ̅ⲏ̅ⲁⲩⲉⲓ ⲇⲉ ϣⲁⲣⲟϥ ⲛϭⲓ ⲛⲥⲁⲇⲇⲟⲩⲕⲁⲓⲟⲥ ⲛⲉⲧϫⲱ ⲙⲙⲟⲥ ϫⲉ ⲙⲙⲛⲁⲛⲁⲥⲧⲁⲥⲓⲥ ⲛⲁϣⲱⲡⲉ ⲁⲩⲱ ⲁⲩϫⲛⲟⲩϥ ⲉⲩϫⲱ ⲙⲙⲟⲥ
19 „Mester, Mózes azt írta nekünk, hogy »ha valakinek testvére meghalt, és feleséget hagyott hátra, gyermekeket pedig nem hagyott, akkor a feleségét vegye el az ő testvére, és támasszon utódot a testvérének.«
ⲓ̅ⲑ̅ϫⲉ ⲡⲥⲁϩ ⲙⲱⲩⲥⲏⲥ ⲁϥⲥϩⲁⲓ ⲛⲁⲛ ϫⲉ ⲉϣⲱⲡⲉ ⲉⲣϣⲁⲛⲡⲥⲟⲛ ⲟⲩⲁ ⲙⲟⲩ ⲁⲩⲱ ⲛϥⲕⲁⲧⲉϥⲥϩⲓⲙⲉ ⲛϥⲧⲙⲕⲁϣⲏⲣⲉ ⲇⲉ ⲉⲣⲉⲡⲉϥⲥⲟⲛ ϫⲓⲧⲉϥⲥϩⲓⲙⲉ ⲛϥⲧⲟⲩⲛⲟⲥⲥⲡⲉⲣⲙⲁ ⲙⲡⲉϥⲥⲟⲛ
20 Volt tehát hét fiútestvér. Az első feleséget vett, de meghalt, és nem hagyott utódot.
ⲕ̅ⲛⲉⲩⲛⲥⲁϣϥ ⲇⲉ ⲛⲥⲟⲛ ⲁⲩⲱ ⲡϣⲟⲣⲡ ⲁϥϫⲓϩⲓⲙⲉ ⲁⲩⲱ ⲁϥⲙⲟⲩ ⲙⲡϥⲕⲁⲥⲡⲉⲣⲙⲁ
21 A második is elvette az asszonyt, de meghalt, és utódot ő sem hagyott. Hasonlóképpen a harmadik is,
ⲕ̅ⲁ̅ⲁⲩⲱ ⲡⲙⲉϩⲥⲛⲁⲩ ⲁϥϫⲓⲧⲥ ⲁⲩⲱ ⲁϥⲙⲟⲩ ⲉⲙⲡϥⲕⲁⲥⲡⲉⲣⲙⲁ ⲁⲩⲱ ⲡⲙⲉϩϣⲟⲙⲛⲧ ϩⲟⲙⲟⲓⲱⲥ
22 és mind a hét elvette, és utódot nem hagytak. Legutoljára meghalt az asszony is.
ⲕ̅ⲃ̅ϣⲁⲡⲙⲉϩⲥⲁϣϥ ⲉⲙⲡⲉⲗⲁⲁⲩ ⲙⲙⲟⲟⲩ ⲕⲁⲥⲡⲉⲣⲙⲁ ⲁⲩⲱ ⲧⲕⲉⲥϩⲓⲙⲉ ⲁⲥⲙⲟⲩ
23 A feltámadáskor tehát, mikor feltámadnak, melyiküknek lesz a felesége? Mert mind a hétnek a felesége volt.“
ⲕ̅ⲅ̅ϩⲛ ⲧⲁⲛⲁⲥⲧⲁⲥⲓⲥ ϭⲉ ⲉⲥⲛⲁⲣⲥϩⲓⲙⲉ ⲛⲛⲓⲙ ⲙⲙⲟⲟⲩ ⲡⲥⲁϣϥ ⲅⲁⲣ ⲁⲩϩⲙⲟⲟⲥ ⲛⲙⲙⲁⲥ
24 Jézus pedig így felelt nekik: „Vagy nem azért tévelyegtek-e, mert nem ismeritek az Írásokat, sem az Istennek hatalmát?
ⲕ̅ⲇ̅ⲓⲏⲥ ⲇⲉ ⲡⲉϫⲁϥ ⲛⲁⲩ ϫⲉ ⲉⲧⲃⲉ ⲡⲁⲓ ⲁⲛ ϭⲉ ⲉⲧⲉⲧⲛⲡⲗⲁⲛⲁ ⲉⲛⲧⲉⲧⲛⲥⲟⲟⲩⲛ ⲁⲛ ⲛⲛⲉⲅⲣⲁⲫⲏ ⲟⲩⲇⲉ ⲧϭⲟⲙ ⲙⲡⲛⲟⲩⲧⲉ
25 Mert amikor a halálból feltámadnak, sem nem házasodnak, sem férjhez nem mennek, hanem olyanok lesznek, mint az angyalok a mennyekben.
ⲕ̅ⲉ̅ⲉⲩϣⲁⲛⲧⲱⲟⲩⲛ ⲅⲁⲣ ⲉⲃⲟⲗ ϩⲛ ⲛⲉⲧⲙⲟⲟⲩⲧ ⲟⲩⲧⲉ ⲛⲥⲉⲛⲁϫⲓϩⲓⲙⲉ ⲁⲛ ⲟⲩⲧⲉ ⲛⲥⲉⲛⲁϫⲓϩⲁⲓ ⲁⲛ ⲁⲗⲗⲁ ⲉⲩⲛⲁϭⲱ ⲛⲑⲉ ⲛⲛⲁⲅⲅⲉⲗⲟⲥ ⲉⲧϩⲛⲙⲡⲏⲩⲉ
26 A halottakról pedig, hogy feltámadnak, nem olvastátok-e a Mózes könyvében, a csipkebokornál, hogy hogyan szólott neki az Isten, ezt mondván: »Én vagyok Ábrahám Istene, Izsák Istene és Jákób Istene«?
ⲕ̅ⲋ̅ⲉⲧⲃⲉ ⲛⲉⲧⲙⲟⲟⲩⲧ ⲇⲉ ϫⲉ ⲥⲉⲛⲁⲧⲱⲟⲩⲛ ⲙⲡⲉⲧⲛⲱϣ ϩⲙ ⲡϫⲱⲱⲙⲉ ⲙⲙⲱⲩⲥⲏⲥ ⲛⲑⲉ ⲉⲛⲧⲁⲡⲛⲟⲩⲧⲉ ϫⲟⲟⲥ ⲛⲁϥ ϩⲓⲡⲃⲁⲧⲟⲥ ⲉϥϫⲱ ⲙⲙⲟⲥ ϫⲉ ⲁⲛⲟⲕ ⲡⲉ ⲡⲛⲟⲩⲧⲉ ⲛⲁⲃⲣⲁϩⲁⲙ ⲁⲩⲱ ⲡⲛⲟⲩⲧⲉ ⲛⲓⲥⲁⲁⲕ ⲁⲩⲱ ⲡⲛⲟⲩⲧⲉ ⲛⲓⲁⲕⲱⲃ
27 Az Isten nem holtaknak, hanem élőknek Istene. Ti tehát igen tévelyegtek.“
ⲕ̅ⲍ̅ⲡⲛⲟⲩⲧⲉ ⲁⲛ ⲡⲉ ⲛⲛⲉⲧⲙⲟⲟⲩⲧ ⲁⲗⲗⲁ ⲛⲛⲉⲧⲟⲛϩ ⲧⲉⲧⲛⲡⲗⲁⲛⲁ ⲉⲙⲁⲧⲉ
28 Akkor odament hozzá egy az írástudók közül, aki az ő vitatkozásukat hallotta, és tudva, hogy jól megfelelt nekik, megkérdezte tőle: „Melyik az első az összes parancsolat közül?“
ⲕ̅ⲏ̅ⲁⲩⲱ ⲛⲧⲉⲣⲉϥϯ ⲡⲉϥⲟⲩⲟⲓ ⲉϩⲟⲩⲛ ⲉⲣⲟϥ ⲛϭⲓ ⲟⲩⲁ ⲛⲛⲉⲅⲣⲁⲙⲙⲁⲧⲉⲩⲥ ⲉⲁϥⲥⲱⲧⲙ ⲉⲣⲟⲟⲩ ⲉⲩϯⲧⲱⲛ ⲉϥⲥⲟⲟⲩⲛ ϫⲉ ⲁϥⲣⲟⲩⲱ ⲛⲁⲩ ⲕⲁⲗⲱⲥ ⲁϥϫⲛⲟⲩϥ ϫⲉ ⲁϣ ⲧⲉ ⲧϣⲟⲣⲡ ⲛⲉⲛⲧⲟⲗⲏ ⲉⲣⲟⲟⲩ ⲧⲏⲣⲟⲩ
29 Jézus ezt felelt neki: „Minden parancsolat közül az első: »Halljad, Izrael, az Úr, a mi Istenünk az egyetlen Úr.
ⲕ̅ⲑ̅ⲁϥⲟⲩⲱϣⲃ ⲛϭⲓ ⲓⲏⲥ ⲉϥϫⲱ ⲙⲙⲟⲥ ϫⲉ ⲧϣⲟⲣⲡ ⲧⲉ ⲥⲱⲧⲙ ⲡⲓⲥⲣⲁⲏⲗ ⲡϫⲟⲉⲓⲥ ⲡⲉⲛⲛⲟⲩⲧⲉ ⲡϫⲟⲉⲓⲥ ⲟⲩⲁ ⲡⲉ
30 Szeressed azért az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes elmédből és teljes erődből. Ez az első parancsolat.«
ⲗ̅ⲁⲩⲱ ⲉⲕⲉⲙⲉⲣⲉⲡϫⲟⲉⲓⲥ ⲡⲉⲕⲛⲟⲩⲧⲉ ⲉⲃⲟⲗ ϩⲙ ⲡⲉⲕϩⲏⲧ ⲧⲏⲣϥ ⲁⲩⲱ ⲉⲃⲟⲗ ϩⲛ ⲧⲉⲕⲯⲩⲭⲏ ⲧⲏⲣⲥ ⲁⲩⲱ ⲉⲃⲟⲗ ϩⲙ ⲡⲉⲕⲙⲉⲩⲉ ⲧⲏⲣϥ ⲁⲩⲱ ⲉⲃⲟⲗ ϩⲛ ⲧⲉⲕϭⲟⲙ ⲧⲏⲣⲥ
31 A második pedig hasonlít ehhez: »Szeresd felebarátodat, mint magadat.« Nincs más ezeknél nagyobb parancsolat.“
ⲗ̅ⲁ̅ⲧⲙⲉϩ ⲥⲛⲧⲉ ⲇⲉ ⲧⲉ ⲧⲁⲓ ⲉⲕⲉⲙⲉⲣⲉ ⲡⲉⲧϩⲓⲧⲟⲩⲱⲕ ⲛⲧⲉⲕϩⲉ ⲙⲙⲛ ⲕⲉⲉⲛⲧⲟⲗⲏ ⲉⲛⲁⲁⲥ ⲉⲛⲁⲓ
32 Akkor mondta neki az írástudó: „Jól van, Mester, helyesen mondod, hogy egy Isten van, és nincsen kívüle más,
ⲗ̅ⲃ̅ⲡⲉϫⲁϥ ⲇⲉ ⲛⲁϥ ⲛϭⲓ ⲡⲉⲅⲣⲁⲙⲙⲁⲧⲉⲩⲥ ϫⲉ ⲕⲁⲗⲱⲥ ⲡⲥⲁϩ ϩⲛ ⲟⲩⲙⲉ ⲁⲕϫⲟⲟⲥ ϫⲉ ⲟⲩⲁ ⲡⲉ ⲡⲛⲟⲩⲧⲉ ⲁⲩⲱ ⲙⲙⲛϭⲉ ⲃⲃⲗⲗⲁϥ
33 és szeretni őt teljes szívből, teljes elméből, teljes lélekből és teljes erőből és szeretni az ember felebarátját, mint önmagát, többet ér minden égőáldozatnál és véres áldozatnál.“
ⲗ̅ⲅ̅ⲁⲩⲱ ⲉⲙⲉⲣⲓⲧϥ ϩⲙ ⲡϩⲏⲧ ⲧⲏⲣϥ ⲁⲩⲱ ϩⲛ ⲧⲙⲛⲧⲣⲙⲛϩⲏⲧ ⲧⲏⲣⲥ ⲁⲩⲱ ϩⲛ ⲧⲉⲕϭⲟⲙ ⲧⲏⲣⲥ ⲁⲩⲱ ⲉⲙⲉⲣⲉⲡⲉⲧϩⲓⲧⲟⲩⲱϥ ⲛⲧⲉϥϩⲉ ⲟⲩϩⲟⲩⲟ ⲡⲉ ⲉⲛⲟⲗⲟⲕⲁⲩⲧⲱⲙⲁ ⲧⲏⲣⲟⲩ ⲙⲛⲛⲑⲩⲥⲓⲁ
34 Jézus pedig látva, hogy bölcsen felelt, ezt mondta neki: „Nem vagy messze az Isten országától.“És többé senki sem merte őt megkérdezni.
ⲗ̅ⲇ̅ⲁⲩⲱ ⲓⲏⲥ ⲛⲧⲉⲣⲉϥⲛⲁⲩ ⲉⲣⲟϥ ϫⲉ ⲁϥⲣⲟⲩⲱ ϩⲁⲣⲱϥ ϩⲛ ⲟⲩⲙⲛⲧⲣⲙⲛϩⲏⲧ ⲡⲉϫⲁϥ ⲛⲁϥ ϫⲉ ⲛⲅⲟⲩⲏⲩ ⲁⲛ ⲛⲧⲙⲛⲧⲣⲣⲟ ⲙⲡⲛⲟⲩⲧⲉ ⲁⲩⲱ ⲙⲡⲉϣⲗⲁⲁⲩ ϭⲉ ⲧⲟⲗⲙⲁ ⲉϫⲛⲟⲩϥ
35 Amint Jézus a templomban tanított, ezt kérdezte: „Hogyan mondhatják az írástudók, hogy a Krisztus Dávidnak Fia?
ⲗ̅ⲉ̅ⲁϥⲟⲩⲱϣⲃ ⲇⲉ ⲛϭⲓ ⲓⲏⲥ ⲉϥϯ ⲥⲃⲱ ϩⲙ ⲡⲉⲣⲡⲉ ⲉϥϫⲱ ⲙⲙⲟⲥ ϫⲉ ⲛⲁϣ ⲛϩⲉ ⲛⲉⲅⲣⲁⲙⲙⲁⲧⲉⲩⲥ ⲥⲉϫⲱ ⲙⲙⲟⲥ ϫⲉ ⲡⲉⲭⲥ ⲡϣⲏⲣⲉ ⲛⲇⲁⲩⲉⲓⲇ ⲡⲉ
36 Hiszen Dávid maga mondta a Szentlélek által: »Mondta az Úr az én Uramnak: ülj az én jobb kezem felől, amíg lábaid alá nem vetem ellenségeidet zsámolyul.«
ⲗ̅ⲋ̅ⲛⲧⲟϥ ⲇⲁⲩⲉⲓⲇ ⲁϥϫⲟⲟⲥ ϩⲙ ⲡⲉⲡⲛⲁ ⲉⲧⲟⲩⲁⲁⲃ ϫⲉ ⲡⲉϫⲉⲡϫⲟⲉⲓⲥ ⲙⲡⲁϫⲟⲉⲓⲥ ϫⲉ ϩⲙⲟⲟⲥ ⲛⲥⲁⲟⲩⲛⲁⲙ ⲙⲙⲟⲓ ϣⲁⲛϯⲕⲱ ⲛⲛⲉⲕϫⲁϫⲉⲉⲩ ϩⲁⲛⲉⲕⲟⲩⲉⲣⲏⲧⲉ
37 Tehát maga Dávid nevezi őt »Urának«, hogyan lehet akkor a Fia?“És a nagy sokaság örömmel hallgatta.
ⲗ̅ⲍ̅ⲛⲧⲟϥ ⲇⲁⲩⲉⲓⲇ ϥϫⲱ ⲙⲙⲟⲥ ϫⲉ ⲡϫⲟⲉⲓⲥ ⲡⲉ ⲁⲩⲱ ⲛⲁϣ ⲛϩⲉ ⲡⲉϥϣⲏⲣⲉ ⲡⲉ ⲁⲩⲱ ⲡⲙⲏⲏϣⲉ ⲧⲏⲣϥ ⲛⲉⲩⲥⲱⲧⲙ ⲉⲣⲟϥ ⲕⲁⲗⲱⲥ
38 Jézus pedig ezt mondta nekik tanításában: „Őrizkedjetek az írástudóktól, akik örömest járnak hosszú köntösökben, és szeretik, ha a piacokon köszöntik őket.
ⲗ̅ⲏ̅ⲁⲩⲱ ⲛⲉϥϫⲱ ⲙⲙⲟⲥ ⲛⲁⲩ ϩⲛ ⲧⲉϥⲥⲃⲱ ϫⲉ ϯϩⲧⲏⲧⲛ ⲉⲣⲱⲧⲛ ⲛⲉⲅⲣⲁⲙⲙⲁⲧⲉⲩⲥ ⲛⲉⲧⲟⲩⲱϣ ⲉⲙⲟⲟϣⲉ ϩⲛ ϩⲉⲛⲥⲧⲟⲗⲏ ⲁⲩⲱ ⲉⲩⲉϣⲛⲁⲥⲡⲁⲥⲙⲟⲥ ϩⲛ ⲛⲁⲅⲟⲣⲁ
39 És szeretik a gyülekezetekben az első helyeket és a lakomákon a főhelyeket.
ⲗ̅ⲑ̅ⲁⲩⲱ ⲙⲙⲁ ⲛϩⲙⲟⲟⲥ ⲉⲧϫⲟⲥⲉ ϩⲛ ⲛⲥⲩⲛⲁⲅⲱⲅⲏ ⲁⲩⲱ ⲙⲙⲁ ⲛⲛⲟϫⲟⲩ ⲉⲧϫⲟⲥⲉ ϩⲛ ⲛⲇⲉⲓⲡⲛⲟⲛ
40 Az özvegyeknek házát fölemésztik, és színlelésből hosszan imádkoznak: ezek súlyosabb ítélet alá esnek.“
ⲙ̅ⲉⲩⲟⲩⲱⲙ ⲛⲛⲏⲉⲓ ⲛⲛⲉⲭⲏⲣⲁ ⲁⲩⲱ ϩⲛ ⲟⲩⲗⲟⲓϭⲉ ⲉⲩⲱⲥⲕ ⲉⲩϣⲗⲏⲗ ⲛⲁⲓ ⲥⲉϫⲓ ⲛⲟⲩⲕⲣⲓⲙⲁ ⲛϩⲟⲩⲟ
41 Ezután leült Jézus a templompersellyel átellenben, és nézte, hogy a sokaság miként dob pénzt a perselybe. Sok gazdag pedig sokat dobott abba.
ⲙ̅ⲁ̅ⲁⲩⲱ ⲛⲧⲉⲣⲉϥϩⲙⲟⲟⲥ ⲙⲡⲉⲙⲧⲟ ⲉⲃⲟⲗ ⲙⲡⲅⲁⲍⲟⲫⲩⲗⲁⲕⲓⲟⲛ ⲁϥϯϩⲧⲏϥ ϫⲉ ⲉⲣⲉⲡⲙⲏⲏϣⲉ ⲛⲉϫϩⲟⲙⲛⲧ ⲛⲁϣ ⲛϩⲉ ⲉⲡⲅⲁⲍⲟⲫⲩⲗⲁⲕⲓⲟⲛ ⲁⲩⲱ ⲟⲩⲙⲏⲏϣⲉ ⲛⲣⲙⲙⲁⲟ ⲛⲉⲩⲛⲟⲩϫϩⲁϩ ⲉϩⲣⲁⲓ ⲉⲣⲟϥ
42 Egy szegény özvegyasszony is odajött, két fillért, azaz egynegyed pénzt dobott bele.
ⲙ̅ⲃ̅ⲛⲧⲉⲣⲉⲥⲉⲓ ⲇⲉ ⲛϭⲓ ⲟⲩⲭⲏⲣⲁ ⲛϩⲏⲕⲉ ⲁⲥⲛⲟⲩϫⲉ ⲉϩⲣⲁⲓ ⲉⲣⲟϥ ⲗⲗⲉⲡⲧⲟⲛ ⲥⲛⲁⲩ ⲉⲧⲉⲟⲩⲕⲟⲇⲣⲁⲛⲧⲏⲥ ⲡⲉ
43 Akkor odaszólította tanítványait, és ezt mondta nekik: „Bizony mondom néktek, hogy ez a szegény özvegyasszony többet dobott mindenkinél, akik a perselybe dobtak.
ⲙ̅ⲅ̅ⲁⲩⲱ ⲁϥⲙⲟⲩⲧⲉ ⲉⲛⲉϥⲙⲁⲑⲏⲧⲏⲥ ⲉϥϫⲱ ⲙⲙⲟⲥ ⲛⲁⲩ ϫⲉ ϩⲁⲙⲏⲛ ϯϫⲱ ⲙⲙⲟⲥ ⲛⲏⲧⲛ ϫⲉ ⲧⲉⲓⲭⲏⲣⲁ ⲛϩⲏⲕⲉ ⲁⲥⲛⲟⲩϫⲉ ⲉⲡⲅⲁⲍⲟⲫⲩⲗⲁⲕⲓⲟⲛ ⲉϩⲟⲩⲉ ⲛⲉⲧⲛⲟⲩϫⲉ ⲧⲏⲣⲟⲩ
44 Mert azok mindnyájan a fölöslegükből dobtak, ő pedig a szegénységéből, amije csak volt, mind bedobta, az egész vagyonát.“
ⲙ̅ⲇ̅ⲛⲁⲓ ⲅⲁⲣ ⲧⲏⲣⲟⲩ ⲛⲧⲁⲩⲛⲟⲩϫⲉ ⲉⲃⲟⲗ ϩⲙ ⲡⲉϩⲟⲩⲟ ⲉⲧϣⲟⲟⲡ ⲛⲁⲩ ⲧⲁⲓ ⲇⲉ ⲉⲃⲟⲗ ⲙⲡⲉⲥϣⲱⲱⲧ ⲡⲉⲥⲃⲓⲟⲥ ⲧⲏⲣϥ ⲉⲧⲉⲩⲛⲧⲁⲥϥ ⲁⲥⲧⲁⲁϥ
