Márk 11
1 Amikor Jeruzsálemhez közeledtek, Betfagé és Betánia felé, az Olajfák hegyénél elküldött tanítványai közül kettőt,
Hiti chun Yeshua le aseijuiten Jerusalem ahinjon tauvin, Olive Lhanga Bethphage le Bethany kho alhung tauve. Yeshuan aseijui mi ni anache masadin asol masan,
2 és ezt mondta nekik: „Eredjetek abba a faluba, amely előttetek van, és amikor abba bejuttok, azonnal találtok egy szamárcsikót megkötve, amelyen ember nem ült még soha; oldjátok el és hozzátok ide.
“Che lhon inlang, namasang jon lhon'a khopi sunga khun lut lhonin. Nalut lut lhon leh sangannou kihen, achunga koima touna khahlou lai khat namu pai lhon ding ahi. Hichu sutlha lhon inlang hinkaiphei lhonin.”
3 Ha valaki pedig megkérdezi tőletek: Miért teszitek ezt? Mondjátok: Az Úrnak van szüksége rá. Erre azonnal elengedi.“
Mi khat touvin, “Ibola nasut lhonham? tia ahin doh leh, ‘Pakaiyin manna nom aneiye, chomkhat jouteng hinthahvah kit lhon nange,’ tilhon'in,” atipeh-e.
4 Elmentek tehát, és megtalálták a megkötött szamárcsikót, az ajtón kívül a kettős útnál, és eloldották azt.
Seijui teni achelhon in, khopi sung lamlen'a inkot poa kotphunga sangannou kihen agamu lhontan ahi.
5 Az ott állók közül pedig némelyek ezt mondták nekik: „Mit műveltek, hogy eloldjátok a szamárcsikót?“
Chuin asut lhon leh akoma anadingho loikhat in, “Ibola sangannou chu nasut lhon ham?” atiuvin,
6 Ők pedig úgy feleltek nekik, amint Jézus megparancsolta. Erre elengedték őket.
Chuin amanin Yeshuan asei bang chun amaho komah aseilhonin ahile ahin phalpeh tauve.
7 Odavitték a szamárcsikót Jézushoz, rátették felsőruháikat, ő pedig felült rá.
Sangannou chu Yeshua henga ahinkai lhonin, achunga apon'u asep'un, Ama achunga atoutan ahi.
8 Sokan pedig felsőruháikat az útra terítették, mások pedig ágakat vagdostak a fákról, és az útra szórták.
Mipi atama tamin lampiah apon'u aphauvin, mi abangkhat in loulaiya theoboh asat'un lampiah aphauvin ahi.
9 Akik pedig előtte mentek, és akik követték, ezt kiáltották: „Hozsánna! Áldott, aki jön az Úrnak nevében!
Yeshua chu alailunga achesah'un, amasang lam le anunglama, “Pathen thangvah-in umhen! Pakai min'a hungpa chu anunnome!
10 Áldott a mi Atyánknak, Dávidnak országa, amely az Úrnak nevében jön! Hozsánna a magasságban!“
Lenggam hung lhung ding Pu David gam chu phattheiboh chang hihen! Chungnungpen'a Pathen chu thangvah-in umhen!” tin asam asam'un ahi.
11 És bement Jézus Jeruzsálembe és a templomba, mindenhol körülnézett, és mivel az idő már későre járt, kiment Betániába a tizenkettővel.
Chuin Jerusalem khopia houin'a chun Yeshua agalut'in, ijakai avet kimvel sohkei jouvin, nilhah lam jong ahitan, apot in somleni ho cheng toh Bethany'a akilekit tauvin ahi.
12 Másnap, mikor Betániából kimentek, megéheztek,
Chuin ajingkah-in Bethany'a kon'a ahung potdoh leh agil akeltan ahi.
13 és messziről meglátva egy fügefát, amelynek levelei voltak, odament, hátha talál valamit rajta. De odaérve, egyebet, mint levelet, nem talált rajta, mert nem volt fügeérés ideje.
Hichun theichangphung amun, aga aum khattoule tia agavetle theiga phat lhingjep nailou ahitoh lhonin ado tailou aga ima amutapoi.
14 Akkor Jézus megszólalt, és ezt mondta a fügefának: „Soha többé ne egyék rólad gyümölcsöt senki.“A tanítványai is hallották ezt. (aiōn g165)
Yeshuan thingphung jah-a chun, “Tukallhah koiman natheiga nekit tahih hen!” atitan ahi. Chutia aseichu aseijuiten anajauvin ahi. (aiōn g165)
15 Azután Jeruzsálembe érkeztek. Bemenve a templomba, Jézus kezdte kiűzni azokat, akik a templomban árultak és vásároltak, a pénzváltók asztalait és a galambárusok székeit pedig felborította,
Chuin Jerusalem ahung lhun'un, Yeshua houin sunga alut in, asunga thiljoh holeh thilchoho anodoh pantan, chule sumlhengho dokhang le vakhu johho touna chu alekhup peh tan ahi.
16 és nem engedte, hogy valaki edényt vigyen a templomon keresztül.
Houin sunga chun koima thilkeo apohle ding ajanom tapoi.
17 Azután így tanította őket: „Nincs-e megírva: »Az én házamat imádság házának nevezik minden nép között«? Ti pedig rablók barlangjává tettétek azt.“
Ajah-uva aseiyin, “Thubua: ‘Ka-in chu namtin dinga taona in kitiding ahi,’ tia kisun hilouham? Ahin nanghon gucha michomho kokhuh in naso tauve,” atin ahousetai.
18 És meghallották az írástudók és a főpapok, és azon tanakodtak, hogy hogyan veszíthetnék el őt. Mert féltek tőle, mivel az egész sokaság álmélkodott az ő tanításán.
Hichu thempu pipui hole hou danthu themhon ajauvin ahile, athimah tauvin, Yeshua tha ding tohgon aneipan tauve. Hinlah mipin athuhil chu kidang asah-uva angainom jeh-u chun Ama chu akichauvin ahi.
19 Amikor azután beesteledett, kiment a városból.
Hiche nilhah chun Yeshua le aseijuiten khopi adalha tauve.
20 Reggel pedig, amikor elmentek a fügefa mellett, látták, hogy az gyökerestől kiszáradt.
Ajing jingkah-a theichang phung chu ahin jotpau leh anagoplhasa-a aum chu amutauve.
21 Péter visszaemlékezve, ezt mondta neki: „Mester, nézd, a fügefa, amelyet megátkoztál, kiszáradt.“
Chuin Peter in ageldoh-in, “Vetan Houhil, theichangphung nagaosap chu agoptai!” ati.
22 És Jézus ezt felelte nekik: „Legyen hitetek Istenben.
Chuin Yeshuan adonbut in, “Pathen tahsanun,
23 Mert bizony mondom néktek, ha valaki azt mondja ennek a hegynek: Kelj fel, és ugorjál a tengerbe, és szívében nem kételkedik, hanem hiszi, hogy amit mond, megtörténik, meglesz, amit mondott.
Tahbeha kaseipeh nahiuve, koihileh hiche mol jah-a, ‘Kichondoh'in lang twikhanglen'ah kilehlut tan,’ ati leh chutijeng ding ahi. Hinlah hichu tahsanna dihtah nei lelung-opkaina beihel ahi angaiye.
24 Ezért mondom nektek: Amit könyörgésetekben kértek, higgyétek, hogy mindazt megkapjátok, és meg is adatik néktek.
Hiche jeh a chu kasei ahi, nataova thil nathum chan chu namusan ngaito leuchun namu dingu ahi.
25 És amikor imádkozva megálltok, bocsássátok meg, ha valaki ellen valami panaszotok van, hogy a ti mennyei Atyátok is megbocsássa nektek vétkeiteket.
Chule atao dinga nadinpet leh van'a na-Pauvin jong nasuh khelnau angaidam theina din koi hijongle nadou uchu ngaidamun.
26 Ha pedig ti nem bocsátotok meg, a ti mennyei Atyátok sem bocsátja meg a ti vétkeiteket.“
Nanghon mi suhkhel nangaidamlou vangule van'a na-Pauvin nangho suhkhel jong angaidam louding ahi,” ati.
27 Ismét elmentek Jeruzsálembe. Amikor pedig Jézus a templomban körüljárt, odamentek hozzá a főpapok, az írástudók és a vének.
Jerusalem ahung lhung kit tauvin, Yeshua Houin sungah agavahlen ahileh thempu pipui holeh danthusunho ahenga ahungun,
28 És mondták neki: „Milyen hatalommal cselekszed ezeket, és ki adta neked a hatalmat arra, hogy ezeket cselekedd?“
“Ipi thuneina'a hitihohi nabolham? Hitobang bolna dinga kon thaneina napeh ham?” atiuvin ahi.
29 Jézus pedig ezt mondta nekik: „Én is kérdezek egy dolgot tőletek, feleljetek meg nekem, és megmondom nektek, hogy miféle hatalomnál fogva cselekszem ezeket.
“Keiman thukhat nadong uvingting neidonbut'un lang chuteng keiman jong ipi thuneina'a hichehi kabol ham naseipeh nauvinge,” tin Yeshuan adonbut in ahi.
30 A János keresztsége mennyből való volt-e vagy emberektől? Erre feleljetek nekem.“
Hichun, “John chun twilutsah abol thuneina chu vanna kon ha, mihem a kon ham? Nei donbut'un!” tin adongtai.
31 Azok pedig tanakodtak maguk között, ezt mondván: „Ha azt mondjuk: a mennyből, azt fogja mondani: Akkor miért nem hittetek neki?
Amaho le amaho akidongto uvin, “Vanna kon ahi tileu hen achutileh ibola John natoh natahsanlou uham tintin,
32 Mondjuk talán azt: az emberektől?“De féltek a néptől, mert mindenki azt tartotta Jánosról, hogy valóban próféta volt.
Mihem a kon ahi iti ngam diu baham?” akitiuvin ahi. Amaho akichauvin ahi—mijousen John chu themgao tahbeh'a angaito cheh-u ahijeh chun.
33 Ezért így feleltek Jézusnak: „Nem tudjuk.“Jézus is válaszolt nekik: „Én sem mondom meg nektek, miféle hatalomnál fogva cselekszem ezeket.“
Achainan adonbut un, “Kahepouve,” atitauve. Chuin Yeshuan adonbut in, “Achutile ipi thuneina'a hicheng hi kabol ham ti keiman jong naseipeh povinge,” atitai.
