Lukács 6
1 Történt pedig a húsvét szombatját követő második szombaton, hogy vetések között ment át, és az ő tanítványai kalászokat tépdestek, és azokat kezükkel kimorzsolva ették.
And on a sabbath it occurred, as Jesus walked among the tilled grounds, that his disciples plucked ears, and rubbed them in their hands and ate.
2 Némelyek pedig a farizeusok közül ezt mondták nekik: „Miért cselekszitek azt, amit szombatnapon nem szabad cselekedni?“
And some of the Pharisees said to them: Why do ye that, which it is not lawful to do on the sabbath?
3 Jézus így válaszolt nekik: „Nem olvastátok, hogy mit cselekedett Dávid, amikor megéhezett, és azok is, akik vele voltak?
Jesus replied, and said to them: Have ye not read what David did, when he was hungry, he and those with him?
4 Bement az Úr házába, és elvette a szent kenyereket, és evett, és adott azoknak is, akik vele voltak, pedig azokat nem lett volna szabad megenni, csak a papoknak.“
How he entered into the house of God, and took and ate the bread of the Lord's table, and gave it to those that were with him; which it was not lawful, except for the priests only, to eat?
5 Így szólt hozzájuk: „Az Emberfia ura a szombatnak is.“
And he said to them: The Son of man is lord of the sabbath.
6 Történt egy másik szombaton, hogy a zsinagógába ment, és tanított. Volt ott egy ember, akinek a jobb keze béna volt.
And on another sabbath, he entered a synagogue and taught. And a man was there, whose right hand was withered.
7 Az írástudók és farizeusok leselkedtek utána, hogy vajon gyógyít-e szombatnapon, hogy vádat találjanak ellene.
And the Scribes and Pharisees watched him, whether he would heal on the sabbath; that they might be able to accuse him.
8 Ő pedig ismerve gondolataikat, ezt mondta a béna kezű embernek: „Kelj fel, és állj középre!“Az felkelt, és középre állt.
And as he knew their thoughts, he said to the man with a withered hand: Rise and come into the midst of the congregation. And when he came and stood there,
9 Jézus ezt mondta nekik: „Valamit kérdezek tőletek: Szabad-e szombaton jót tenni vagy rosszat tenni, életet megmenteni vagy elpusztítani?“
Jesus said to them: I ask you, What is it lawful to do on the sabbath? that which is good? or that which is evil? to save life or to destroy it?
10 Végignézett rajtuk, és így szólt hozzá: „Nyújtsd ki a kezedet!“Az pedig úgy tett, és a keze olyan éppé lett, mint a másik.
And he looked upon them all; and then said to him, Stretch forth thy hand. And he stretched out his hand, and it was restored like the other.
11 Azokat pedig esztelen düh szállta meg, és arról beszélgettek, hogy mit tegyenek Jézussal.
And they were filled with envy; and they conferred one with another, what they should do to Jesus.
12 Történt azokban a napokban, hogy kiment a hegyre imádkozni, és az éjszakát Istenhez imádkozva töltötte el.
And in those days, Jesus retired to a mountain to pray; and he passed the night there, in prayer to God.
13 Amikor megvirradt, odahívta tanítványait, és kiválasztott azok közül tizenkettőt, akiket apostoloknak nevezett el.
And when the day dawned, he called his disciples, and selected from them twelve, whom he named Legates:
14 Simont, akit Péternek nevezett, és Andrást, annak testvérét, Jakabot és Jánost, Fülöpöt és Bertalant,
Simon whom he named Cephas, and Andrew his brother, and James, and John, and Philip, and Bartholomew,
15 Mátét, Tamást, Jakabot, az Alfeus fiát és Simont, akit Zélótának neveztek,
and Matthew, and Thomas, and James the son of Alpheus, and Simon who was called Zelotes,
16 Júdást, a Jakab fiát és Iskáriótest, aki árulóvá lett.
and Judas the son of James, and Judas Iscariot, who became a traitor.
17 Aztán lement velük, megállt a síkságon, és vele együtt tanítványainak sokasága és a nép nagy tömege egész Júdeából és Jeruzsálemből, és Tírusznak és Szidónnak tengermellékéről. Ezek azért jöttek, hogy hallgassák őt, és meggyógyítsa őket betegségeikből.
And Jesus descended with them, and stood in the plain; and a great company of his disciples, and a multitude of assembled people, from all Judaea, and from Jerusalem and from the seashore of Tyre and Sidon; who came to hear his discourse, and to be healed of their diseases;
18 Akiket tisztátalan lelkek gyötörtek, meggyógyultak.
and they who were afflicted by unclean spirits: and they were healed.
19 Az egész sokaság igyekezett őt megérinteni, mert erő áradt ki belőle, és mindenkit meggyógyított.
And the whole multitude sought to touch him; for there went a virtue out of him and healed them all.
20 Ő pedig tanítványaira nézett, és ezt mondta: „Boldogok vagytok, ti szegények, mert tiétek Isten országa.
And he lifted his eyes upon his disciples, and said: Blessed are ye poor; for the kingdom of God is yours.
21 Boldogok vagytok, akik most éheztek, mert megelégíttettek. Boldogok vagytok, akik most sírtok, mert nevetni fogtok.
Blessed are ye that hunger now; for ye will be satisfied. Blessed are ye that weep now; for ye will laugh.
22 Boldogok lesztek, amikor gyűlölnek titeket az emberek, és kiközösítenek, és szidalmaznak titeket, és kitörlik neveteket, mint gonosz nevet az Emberfiáért.
Blessed are ye, when men shall hate you, and repel you, and revile you, and cast out your names as base, for the Son of man's sake.
23 Örüljetek azon a napon, és örvendezzetek, mert íme, jutalmatok bőséges lesz a mennyben, hiszen hasonlóképpen cselekedtek a prófétákkal az ő atyáik.
Rejoice in that day and exult, for your reward is great in heaven; for so did their fathers to the prophets.
24 De jaj nektek, gazdagok, mert megkaptátok már vigasztalásotokat.
But, woe to you that are rich; for ye have received your consolation.
25 Jaj nektek, akik most jóllaktatok, mert éhezni fogtok. Jaj nektek, akik most nevettek, mert sírni és jajgatni fogtok.
Woe to you that are full; for ye will hunger. Woe to you that laugh now, for ye will weep and mourn.
26 Jaj nektek, amikor minden ember jót mond rólatok, mert éppen így cselekedtek a hamis prófétákkal az ő atyáik.
Woe to you, when men shall speak your praise; for so did their fathers to the false prophets.
27 „Nektek azonban, akik engem hallgattok, ezt mondom: Szeressétek ellenségeiteket, jót tegyetek azokkal, akik titeket gyűlölnek.
And to you who hear, I say: Love your enemies; and do favors to them that hate you;
28 Áldjátok azokat, aki titeket átkoznak, és imádkozzatok azokért, akik titeket bántalmaznak.
and bless them that curse you; and pray for them that drag you with violence.
29 Aki egyik arcodat megüti, annak fordítsd oda a másikat is. Aki felsőruhádat elveszi, attól alsóruhádat se tagadd meg.
To him that smiteth thee on thy cheek, offer the other: and from him that taketh away thy cloak, keep not back thy tunic.
30 Mindenkinek, aki kér tőled, annak adj, és attól, aki elveszi a tiédet, ne kérd vissza.
To every one that asketh of thee, give thou: and from him that taketh thy property, demand it not.
31 És amint akarjátok, hogy az emberek veletek cselekedjenek, ti is úgy cselekedjetek azokkal.
And as ye would that men should do to you, so do ye also to them.
32 Ha csak azokat szeretitek, akik titeket szeretnek, milyen jót tettetek? Hiszen a bűnösök is szeretik azokat, akik őket szeretik.
For, if ye love them that love you, what goodness is it in you? For even sinners love those that love them.
33 És ha csak azokkal tesztek jót, akik veletek jót tesznek, mi jót tettetek?
And if ye do good to them that do good to you, what goodness is it in you? For even sinners do the same.
34 És ha csak azoknak adtok kölcsön, akiktől remélitek, hogy visszakapjátok, mi jót tettetek? Hiszen a bűnösök is adnak kölcsönt a bűnösöknek, hogy ugyanannyit kapjanak vissza.
And if ye lend to one from whom ye expect recompense, what goodness is it in you? For sinners also lend to sinners, to receive adequate recompense.
35 Ti azonban szeressétek ellenségeiteket, és tegyetek jót, és adjatok kölcsön, érte semmit sem várva, és a ti jutalmatok sok lesz, és a magasságos Isten fiai lesztek, mert ő is jóságos a hálátlanokhoz és gonoszokhoz.
But love ye your enemies, and do them good; and lend ye, and disappoint the hopes of no one: and great will be your reward, and ye will be children of the Highest; for he is kind to the evil, and to the unthankful.
36 Legyetek azért irgalmasok, amint a ti Atyátok is irgalmas.
Be ye therefore merciful, as also your Father is merciful.
37 „Ne ítéljetek, hogy meg ne ítéljenek. Ne kárhoztassatok, és nem lesz kárhoztatásotok. Bocsássatok meg, és nektek is megbocsátanak.
Judge not, and ye will not be judged: condemn not, and ye will not be condemned: release, and ye will be released.
38 Adjatok, és adnak majd nektek is: jó, megnyomott, megrázott, színig telt mértékkel adnak öletekbe. Mert azzal a mértékkel mérnek nektek, amellyel ti is mértek.“
Give ye, and it will be given to you; in good measure, pressed down, and running over, will they cast into your lap. For, with what measure ye measure, it will be measured to you.
39 Példázatot is mondott nekik: „Vajon a vak vezethet-e világtalant? Nem esnek-e mindketten a verembe?
And he spake a similitude to them: Can a blind man lead a blind? Will not both fall into the ditch?
40 Nem különb a tanítvány az ő mesterénél. Csak ha mindent megtanult, akkor lesz olyan, mint a mestere.
No disciple is better than his teacher; for whoever is perfect, will be like his teacher.
41 Miért nézed pedig a szálkát, amely a te atyádfia szemében van, a gerendát pedig, ami a te saját szemedben van, nem veszed észre?
And why observest thou the straw that is in thy brother's eye, but regardest not the beam that is in thy own eye?
42 Hogyan mondhatod a te atyádfiának: Atyámfia, hadd vegyem ki a szálkát a te szemedből, holott a te szemedben lévő gerendát nem látod? Te képmutató, vedd ki először a gerendát a te szemedből, és azután gondolj arra, hogy kivedd a szálkát, amely a te atyádfia szemében van.
Or how canst thou say to thy brothers, My brother, allow me to pluck the straw from thy eye; when, lo, the beam that is in thy own eye, thou regardest not. Hypocrite! first cast the beam out thy eye, and then thy vision will be clear to pluck the straw from thy brother's eye.
43 „Nem jó fa az, amely rossz gyümölcsöt terem. És nem rossz fa az, amely jó gyümölcsöt terem.
There is no good tree, that beareth bad fruits; nor a bad tree, that beareth good fruits.
44 Mert minden fát saját gyümölcséről lehet megismerni. Mert tövisről nem szednek fügét, sem a szederről nem szednek szőlőt.
For every tree is known by its fruits. Do men gather figs from thorn-bushes? So, neither do they pluck grapes from brambles.
45 A jó ember szívének jó kincseiből hoz elő jót. A gonosz ember pedig szívének gonosz kincséből hoz elő gonoszt. Mert amivel csordultig van a szív, azt szólja a száj.
A good man, from the good treasure that is in his heart, bringeth out good things: and a bad man, from the bad treasure that is in his heart, bringeth out bad things. For, from the abundance of the heart, the lips speak.
46 Miért mondjátok nekem: Uram, Uram, ha nem teszitek azt, amit mondok?
And why call ye me, My Lord, my Lord; while ye do not that which I command you?
47 „Ha valaki hozzám jön, és hallgatja az én beszédemet, és azokat megtartja, megmondom, kihez hasonló.
Every one that cometh to me, and heareth my words, and doeth them, I will show to whom he is like:
48 Hasonló ahhoz a házépítő emberhez, aki leásott, és mélyre hatolt, és kősziklára alapozott: amikor aztán jött az árvíz, beleütközött az áradat abba a házba, de azt meg nem mozdíthatta, mert kősziklára épült.
He is like a man that built a house; and he dug and went deep, and laid the foundations on a rock: and when a flood occurred, the flood rushed upon that house, and could not move it, for its foundation rested on a rock.
49 Aki pedig hallgatja beszédemet, de nem tartja meg, az hasonló ahhoz az emberhez, aki csak a földre építette házát fundamentum nélkül: beleütközött az áradat, és azonnal összeomlott, és romhalmazzá lett.“
But he that heareth and doeth not, is like a man that built his house upon the earth, without a foundation; and when the torrent rushed upon it, it fell immediately, and the ruin of that house was great.
