Lukács 23
1 Ezután fölállt az egész testület, és elvitték őt Pilátushoz.
Då stod upp hele hopen af dem, och ledde honom bort till Pilatum;
2 Elkezdték vádolni, és ezt mondták: „Úgy találtuk, hogy ez a népet félrevezeti, és tiltja, hogy a császárnak adót fizessünk, mert Krisztus-királynak mondja magát.“
Och begynte till att klaga på honom, sägande: Denna hafve vi beslagit dermed, att han förvänder folket, och förbjuder gifva Kejsarenom skatt, och säger sig vara Christus en Konung.
3 Pilátus megkérdezte őt: „Te vagy-e a zsidók királya?“És ő ezt felelte: „Te mondod!“
Och Pilatus frågade honom, sägandes: Äst du Judarnas Konung? Då svarade han honom, och sade: Du säger det.
4 Pilátus pedig ezt mondta a főpapoknak és a sokaságnak: „Semmi bűnt nem találok ebben az emberben.“
Då sade Pilatus till öfversta Presterna, och till folket: Jag finner intet brott med denna mannen.
5 De azok erősködtek, és ezt mondták: „A népet fellázítja tanításával egész Júdeában, Galileától kezdve egészen idáig.“
Men de höllo sitt tal fram, sägande: Han gör uppror ibland folket, lärandes öfver allt Judiska landet, begynnandes i Galileen, och sedan allt hit.
6 Pilátus ezt hallva, megkérdezte, hogy Galileából való ember-e ő.
Då Pilatus hörde nämnas Galileen, frågade han, om han var en Galileisk man.
7 És amikor megtudta, hogy Heródes fennhatósága alá tartozik, Heródeshez küldte, mert az is Jeruzsálemben volt azokban a napokban.
Och då han förnam, att han var under Herodis välde, försände han honom till Herodes; ty han var ock i Jerusalem på den tiden.
8 Heródes pedig látva Jézust, igen megörült, mert régóta kívánta őt látni, mert sokat hallott felőle, és remélte, hogy valami csodát lát, amelyet ő tesz.
Då Herodes fick se Jesum, vardt han ganska glad; ty han hade i lång tid haft åstundan till att se honom; ty han hade mycket hört om honom, och hoppades få se något tecken göras af honom.
9 Sok beszéddel kérdezgette, de ő semmit sem felelt neki.
Och han frågade honom om mång stycker; men han svarade honom intet.
10 Ott álltak a főpapok és az írástudók, és hevesen vádolták őt.
Stodo ock öfverste Presterna, och de Skriftlärde, och klagade svårliga på honom.
11 Heródes pedig katonáival együtt megvetően bánt vele, és kicsúfolta, miután fényes ruhába öltöztette, és visszaküldte Pilátushoz.
Men Herodes med sitt folk föraktade honom, och begabbade honom, och klädde honom uti ett hvitt kläde, och sände honom igen till Pilatum.
12 Azon a napon Heródes és Pilátus barátok lettek, azelőtt ugyanis ellenségeskedésben voltak egymással.
Och Pilatus och Herodes vordo vänner emellan sig på samma dag; ty emellan dem hade tillförene varit ovänskap.
13 Ekkor Pilátus a főpapokat, a főembereket és a népet összehívta,
Då kallade Pilatus tillhopa de öfversta Presterna, och föreståndarena, och folket;
14 és ezt mondta nekik: „Idehoztátok nekem ezt az embert, mint aki a népet félrevezeti, és íme, én tielőttetek kihallgattam, és semmi olyan bűnt nem találtam ebben az emberben, amivel őt vádoljátok.
Och sade till dem: I hafven fått mig denna mannen, såsom den der hafver förvändt folket; och si, jag hafver förhört honom i edor närvaro, och finner dock ingen af de ogerningar med denna mannen, der I anklagen honom före;
15 De még Heródes sem, mert ő is visszaküldte hozzám, és íme, semmi halálos vétséget nem cselekedett.
Och ej heller Herodes; ty jag försände eder till honom; och si, man kunde intet komma på honom, det döden värdt var.
16 Megfenyítem tehát, és elbocsátom.“
Derföre vill jag näpsan och släppan.
17 Ünnepenként egy foglyot kellett elbocsátania.
Ty han skulle om högtidena gifva dem en lös.
18 Akkor felkiáltott az egész sokaság: „Ezt öld meg, és bocsásd el nekünk Barabást!“
Då ropade hele hopen, och sade: Tag denna af vägen, och gif oss Barabbam lös;
19 Ezt a városban kitört lázadásért és gyilkosságért vettették tömlöcbe.
Den der låg i fängelset, för ett upplopps skull, som i staden skedt var, och för ett mandråp.
20 Pilátus ismét szólt hozzájuk, mert szabadon akarta bocsátani Jézust.
Åter talade Pilatus till dem, och ville gifva Jesum lös.
21 De azok egyre kiáltoztak: „Feszítsd meg! Feszítsd meg őt!“
Då ropade de, och sade: Korsfäst, korsfäst honom.
22 Ő pedig harmadszor is szólt hozzájuk: „De hát mi rosszat tett ez? Semmi halálra való bűnt nem találtam benne. Megfenyítem és elbocsátom.“
Då sade han tredje resona till dem: Hvad hafver han då illa gjort? Jag finner ingen dödssak med honom; derföre vill jag näpsan, och gifvan lös.
23 Azok pedig hangos szóval sürgették, és követelték, hogy feszítsék meg, és az ő szavuk győzött.
Men de lade åt med stort rop, och begärade att han skulle korsfästas; och deras och de öfversta Presternas rop vardt ju mer och mer.
24 És Pilátus úgy döntött, hogy legyen meg, amit kértek.
Då dömde Pilatus, att så ske skulle, som de begärade;
25 Elbocsátotta tehát nekik azt, aki lázadásért és gyilkosságért volt tömlöcbe vetve, és akit kértek, Jézust, kiszolgáltatta akaratuknak.
Och gaf dem lös den i fängelset satt var för upploppets och dråpets skull, den de begärat hade; men Jesum öfverantvardade han deras vilja.
26 Amikor elvezették őt, megragadtak egy bizonyos cirénei Simont, aki a mezőről jött, és arra tették a keresztfát, hogy vigye Jézus után.
Och då de ledde honom ut, fingo de en fatt, som het Simon af Cyrene, den der kom af markene; honom lade de korset uppå, att han skulle bära det efter Jesum.
27 A népnek és asszonyoknak nagy sokasága követte, akik gyászolták és siratták őt.
Men honom följde en stor hop folk, och qvinnor, de der greto och ömkade sig öfver honom.
28 Jézus hozzájuk fordulva ezt mondta: „Jeruzsálem leányai, ne miattam sírjatok, hanem magatokat sirassátok és a ti gyermekeiteket.
Då vände sig Jesus om till dem, och sade: I Jerusalems döttrar, gråter icke öfver mig; utan gråter öfver eder sjelfva, och öfver edor barn.
29 Mert íme, jönnek napok, amelyeken ezt mondják: Boldogok a meddők, és az anyaméhek, amelyek nem szültek, és az emlők, amelyek nem szoptattak!
Ty si, de dagar varda kommande, i hvilkom de skola säga: Saliga äro de ofruktsamma, och de qveder som intet födt hafva, och de spenar som ingom hade dia gifvit.
30 Akkor »kezdik mondani a hegyeknek: Essetek ránk, és a halmoknak: Borítsatok el minket!«
Då skola de begynna säga till bergen: Faller öfver oss; och till högarna: Skyler oss.
31 Mert ha a zöldellő fával ezt teszik, mi lesz a szárazzal?“
Ty är detta skedt på det färska trät, hvad skall då ske på det torra?
32 Két gonosztevőt is vittek ővele, hogy kivégezzék azokat is.
Leddes der ock ut två andre ogerningsmän med honom, till att aflifvas.
33 Amikor elértek arra a helyre, amelyet Koponya-helynek hívtak, ott megfeszítették őt és a gonosztevőket, egyiket jobb kéz felől, a másikat bal kéz felől.
Och då de kommo till det rummet, som kallas hufvudskallaplatsen, der korsfäste de honom, och de ogerningsmän med honom; den ena på den högra sidon, den andra på den venstra.
34 Jézus ezt mondta: „Atyám! Bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek.“Azután sorsot vetettek, hogy megosztozzanak ruháin.
Och sade Jesus: Fader, förlåt dem det; ty de veta icke hvad de göra. Och de bytte hans kläder, kastandes lott på dem.
35 A nép ott állt, és nézte. Azokkal együtt a főemberek is csúfolták őt, ezt mondták: „Másokat megtartott, tartsa meg magát, ha ő a Krisztus, Istennek választottja!“
Och folket stod och såg uppå; och de öfverste, samt med dem, begabbade honom, sägande: Androm hafver han hulpit, hjelpe sig nu sjelfvom, om han är Christus, den Guds utkorade.
36 Csúfolták őt a katonák is, odamentek hozzá, és ecettel kínálták,
Begabbade honom ock krigsknektarna, och gingo till, och räckte ättiko till honom;
37 és ezt mondták neki: „Ha te vagy a zsidók királya, szabadítsd meg magad!“
Sägande: Äst du Judarnas Konung, så hjelp dig sjelf.
38 Felirat is volt fölötte, görög, római és zsidó betűkkel írva: Ez a zsidók királya.
Var ock en öfverskrift skrifven öfver honom, med Grekiska, Latinska och Ebreiska bokstäfver: Denne är Judarnas Konung.
39 A megfeszített gonosztevők közül pedig az egyik szidalmazta őt: „Ha te vagy a Krisztus, szabadítsd meg magadat és minket is!“
Men en af de ogerningsmän, som upphängde voro, hädde honom, och sade: Äst du Christus, så hjelp dig sjelf och oss.
40 De a másik megdorgálta, és ezt mondta neki: „Nem féled az Istent? Hiszen te is ugyanazon ítélet alatt vagy!
Då svarade den andre, straffade honom, och sade: Fruktar du icke heller Gud, du som äst i samma fördömelsen?
41 Mi ugyan méltán, mert a mi cselekedeteink méltó büntetését kapjuk, ő pedig semmi rosszat nem cselekedetett!“
Och är det väl rätt med oss; ty vi lide det våra gerningar värda äro; men denne hafver intet ondt gjort.
42 Jézusnak ezt mondta: „Uram, emlékezz meg rólam, amikor eljössz a te országodba!“
Och sade han till Jesum: Herre, tänk på mig, då du kommer i ditt rike.
43 Jézus ezt mondta neki: „Bizony mondom néked, ma velem leszel a paradicsomban.“
Och sade Jesus till honom: Sannerliga säger jag dig, i dag skall du vara med mig i paradis.
44 Mintegy hat óra volt, és sötétség lett az egész tartományban egészen kilenc óráig.
Och var detta vid sjette timman; och ett mörker vardt öfver hela landet, allt intill nionde timman.
45 A nap elhomályosodott és a templom kárpitja középen kettéhasadt.
Och solen miste sitt sken; och förlåten i templet remnade midt i tu.
46 Jézus hangos szóval így kiáltott: „Atyám, a te kezedbe teszem le az én lelkemet.“És ezt mondva meghalt.
Och Jesus ropade med höga röst, och sade: Fader, jag befaller min anda i dina händer; och då han hade det sagt, gaf han upp andan.
47 Amikor a százados látta, mi történt, dicsőítette Istent, és ezt mondta: „Bizony ez az ember igaz volt.“
Då höfvitsmannen såg hvad der skedde, prisade han Gud, och sade: Sannerliga var denne en rättfärdig man.
48 És az egész sokaság, amely azért ment oda, hogy lássa mindezeket, amikor látta, mi történt, mellét verve ment haza.
Och allt folket, som dit gånget var att se härpå, då de sett hade hvad der skedde, slogo de sig för sin bröst, och gingo hem igen.
49 Az ő ismerősei mind és az asszonyok, akik Galileából követték őt, távolabb álltak, és nézték ezt.
Men alle hans kände vänner, och qvinnor, som honom följt hade af Galileen, stodo långt ifrån, och sågo derpå.
50 Íme, egy ember, akit Józsefnek hívtak, a tanács tagja, jó és igaz férfi,
Och si, en man, benämnd Joseph, en rådherre, den var en god och rättfärdig man;
51 aki nem volt részes tanácsukban és cselekedeteikben, aki Arimátiából, a júdeaiak városából való volt, és aki maga is várta Isten országát,
Och hade icke samtyckt deras råd och gerning; och han var bördig af den Judarnas stad Arimathia; den der ock åstundade efter Guds rike;
52 Pilátushoz ment, és elkérte Jézus testét.
Han gick till Pilatum, och beddes Jesu lekamen;
53 Aztán levette, gyolcsba göngyölte, és egy sziklába vágott sírba helyezte, amelyben még senki sem feküdt.
Och tog honom ned, svepte honom uti ett linkläde, och laden ned i ena graf, som uthuggen var uti sten, der än då ingen hade uti lagd varit.
54 És az a nap péntek volt, és szombat virradt rá.
Och det var tillredelsedagen, och Sabbathen begynte gå uppå.
55 Az őt követő asszonyok is, akik Galileából jöttek vele, megnézték a sírt, és hogy hogyan helyezték el testét.
Och följde der några qvinnor efter, som med honom komna voro af Galileen och besågo grafvena, och huruledes hans lekamen lagd var;
56 Aztán visszatértek, illatszereket és keneteket készítettek. Szombaton azonban pihentek a parancsolat szerint.
Och gingo sedan tillbaka igen, och tillredde välluktandes krydder och smörjelse; men om Sabbathen voro de stilla, som budet var i lagen.
