Lukács 23
1 Ezután fölállt az egész testület, és elvitték őt Pilátushoz.
Kipenga soti sayemi, kabampeleka Yesu nnongi ya Pilato.
2 Elkezdték vádolni, és ezt mondták: „Úgy találtuk, hogy ez a népet félrevezeti, és tiltja, hogy a császárnak adót fizessünk, mert Krisztus-királynak mondja magát.“
Kabatumbwa kunshutumu, kababaya, “Twankutike mundu yolo atilipotosha taifa litu, kwa kuabakiya bandu baneke kutoa kodi kwa kaisari, no baya kuwa ywembe mwene nga Kristo, Mpwalume.”
3 Pilátus megkérdezte őt: „Te vagy-e a zsidók királya?“És ő ezt felelte: „Te mondod!“
Pilato kannaluya, no baya, “Je wenga nga mpwalume ba Ayahudi? Ni Yesu kanyangwa no baya, “Wenga wabaya nyoo.”
4 Pilátus pedig ezt mondta a főpapoknak és a sokaságnak: „Semmi bűnt nem találok ebben az emberben.“
Pilato kammakiya kuhani nkolo ni kipenga sa bandu.”Nibona kwaa likosa lya mundu yolo.”
5 De azok erősködtek, és ezt mondták: „A népet fellázítja tanításával egész Júdeában, Galileától kezdve egészen idáig.“
Lakini balo batikunsisitiza, kababaya, “Abile akiachochea bandu, atikwapundisha mu'Uyahudi woti, boka Galilaya ni saa yeno abile pano.”
6 Pilátus ezt hallva, megkérdezte, hogy Galileából való ember-e ő.
Pilato ayowine ago, kayangwa kati mundu ywoo ni a'Galilaya?
7 És amikor megtudta, hogy Heródes fennhatósága alá tartozik, Heródeshez küldte, mert az is Jeruzsálemben volt azokban a napokban.
Pabaatangite kuwa abile pae ya utawala wa Herode, atikumpeleka Yesu kwa Herode, ywabile niywembe ywabile Yerusalemu kwa masoba ago.
8 Heródes pedig látva Jézust, igen megörült, mert régóta kívánta őt látni, mert sokat hallott felőle, és remélte, hogy valami csodát lát, amelyet ő tesz.
Herode paamweni Yesu, atipulaika muno kwamana apalike kumwona kwa masoba ganansima. Ayowine habari za ywembe, ni atamaniye kubona yumo ywamuujiza wapangilwe ni ywembe.
9 Sok beszéddel kérdezgette, de ő semmit sem felelt neki.
Herode kannaluya Yesu kwa maneno ganansima, lakini Yesu kannyangwa kwaa chochote.
10 Ott álltak a főpapok és az írástudók, és hevesen vádolták őt.
Makuhani akolo pamope ni baandishi bayemi kwa ukali kabanshitaki.
11 Heródes pedig katonáival együtt megvetően bánt vele, és kicsúfolta, miután fényes ruhába öltöztette, és visszaküldte Pilátushoz.
Herode pamope nia askari bake, kabantukana ni kun'geya, ni kummwika ngobo nzuri, boka po atikunrudisha Yesu kwa Pilato.
12 Azon a napon Heródes és Pilátus barátok lettek, azelőtt ugyanis ellenségeskedésben voltak egymással.
Herode ni Pilato babile mbwiga boka lisoba lelo, (kabla ya ago babile maadui)
13 Ekkor Pilátus a főpapokat, a főembereket és a népet összehívta,
Pilato kabakema pamope makuhani akolo ni atawala ni kipenga sa bandu,
14 és ezt mondta nekik: „Idehoztátok nekem ezt az embert, mint aki a népet félrevezeti, és íme, én tielőttetek kihallgattam, és semmi olyan bűnt nem találtam ebben az emberben, amivel őt vádoljátok.
Kabaakokeya, “Mwaniletii mundu yoo kati mundu ywaongoza bandu bapange abaya, no linga, baada ya kuba ninnaluye nnonge yinu, nibona kwaa likosa kwa mundu yoo husu makowe gote ambago mwenga mwamshitaki ywembe.
15 De még Heródes sem, mert ő is visszaküldte hozzám, és íme, semmi halálos vétséget nem cselekedett.
Hapana, Herode kwaa, mana ambuyanganiye kwitu, ni linga ntopo chochote chaakipangite chaastahili adhabu ya waa.
16 Megfenyítem tehát, és elbocsátom.“
Kwa eyo npala kumwadhibu ni kunneka.
17 Ünnepenként egy foglyot kellett elbocsátania.
(Pilato atiwajibika kunneka mfungwa yuno kwa Ayahudi wakati wa sikukuu)
18 Akkor felkiáltott az egész sokaság: „Ezt öld meg, és bocsásd el nekünk Barabást!“
Lakini bote bakombwi lilobe lyampamo, bakibaya, “Mmulage yoo, ni kunneka Baraba!”
19 Ezt a városban kitört lázadásért és gyilkosságért vettették tömlöcbe.
Baraba abile mundu ywatabilwe mu'ligereza kwa sababu ya ubou pulani nkati ya ijiji na kubulaga.
20 Pilátus ismét szólt hozzájuk, mert szabadon akarta bocsátani Jézust.
Pilato kaabakiya kae, atamaniye kunneka Yesu.
21 De azok egyre kiáltoztak: „Feszítsd meg! Feszítsd meg őt!“
Lakini bembe bakombwi lilobe, babaya, “Mmulage, mmulage.”
22 Ő pedig harmadszor is szólt hozzájuk: „De hát mi rosszat tett ez? Semmi halálra való bűnt nem találtam benne. Megfenyítem és elbocsátom.“
Kabanaluya kwa mara ye itatu, “mwanja namani, mundu yoo, apangite baya lya namani? mbatike kwaa likosa lyastahili adhabu yo kiwo kwa ywembe. Kwa eyo mana niyomwile kumwadhibu nalowa kunneka.”
23 Azok pedig hangos szóval sürgették, és követelték, hogy feszítsék meg, és az ő szavuk győzött.
Lakini kabasisitiza kwa lilobe lya kunani, baloba asulubilwe. Ni lilobe lyao lyatikunshawishi Pilato.
24 És Pilátus úgy döntött, hogy legyen meg, amit kértek.
Nga nyo Pilato atiamua kuwapeya kati kabapala.
25 Elbocsátotta tehát nekik azt, aki lázadásért és gyilkosságért volt tömlöcbe vetve, és akit kértek, Jézust, kiszolgáltatta akaratuknak.
Kanneka yolo ywampala ywabile atabilwe kwa kupanga ghasia ni kubulaga. Lakini atikuntoa Yesu kati kabapala bembe.
26 Amikor elvezették őt, megragadtak egy bizonyos cirénei Simont, aki a mezőről jött, és arra tették a keresztfát, hogy vigye Jézus után.
Pabannyongoli no yendya, bakwembine ni mundu yumo ywakemilwe Simoni ba Ukirene, kaboka mu'kilambo, kabampeya msalaba apotwi, kunkengama Yesu.
27 A népnek és asszonyoknak nagy sokasága követte, akik gyászolták és siratták őt.
Kipenga kikolo sa bandu, ni annwawa babile batihuzunika no kwomboleza kwaajili ya ywembe, babile batikunkengama.
28 Jézus hozzájuk fordulva ezt mondta: „Jeruzsálem leányai, ne miattam sírjatok, hanem magatokat sirassátok és a ti gyermekeiteket.
Lakini atikubakelebukia, Yesu no kuabakiya,'Mwannwawa ba Yerusalemu, kana mulele kwaajili yango, ila mulele kwaajili yinu bene ni kwaajili ya bana binu.
29 Mert íme, jönnek napok, amelyeken ezt mondják: Boldogok a meddők, és az anyaméhek, amelyek nem szültek, és az emlők, amelyek nem szoptattak!
Linga, masoba gaisa ambazo balowa baya, “Watibarikilwa balyo agumba ni ndumbo yange beleka, ni mabele yangenyonyesha.
30 Akkor »kezdik mondani a hegyeknek: Essetek ránk, és a halmoknak: Borítsatok el minket!«
Nga kabatumbwa kuikokeya itombe, “Mututombokii,'na itombe,'Itufunike.'
31 Mert ha a zöldellő fával ezt teszik, mi lesz a szárazzal?“
Mana kati bapangite makowe aga kwa nkongo mbichi, ipalika kwaa wo'ubile nkavu?”
32 Két gonosztevőt is vittek ővele, hogy kivégezzék azokat is.
Analome wenge, aharibifu abele, batipelekwa pamope ni ywembe ili kababulagilwe.
33 Amikor elértek arra a helyre, amelyet Koponya-helynek hívtak, ott megfeszítették őt és a gonosztevőket, egyiket jobb kéz felől, a másikat bal kéz felől.
Pabaikite mahali pakemelwage Livufu lya ntwe, nga kabansulubisha pamope ni balo aharibifu, yumo upande wa kummalyo ni ywenge upande wenge.
34 Jézus ezt mondta: „Atyám! Bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek.“Azután sorsot vetettek, hogy megosztozzanak ruháin.
Yesu kabaya, “Tate, ubasamei, kwa mana payowa kwaa bapanga namani.”Bembe bapiyite kura, kutaikulya nganju yake.
35 A nép ott állt, és nézte. Azokkal együtt a főemberek is csúfolták őt, ezt mondták: „Másokat megtartott, tartsa meg magát, ha ő a Krisztus, Istennek választottja!“
Bandu babile bayemi kabalola ni atawala kaban'geya, kababaya, “Uwalopolile benge. Nga ujilopwe wa mwene, kati wenga wa Kristo wa Nnongo, uchaulilwe.”
36 Csúfolták őt a katonák is, odamentek hozzá, és ecettel kínálták,
Ni akari kabandharau, kabankaribia ywembe ni kumpea siki,
37 és ezt mondták neki: „Ha te vagy a zsidók királya, szabadítsd meg magad!“
kababaya, “Kati wenga wa Mpwalume ba Ayahudi jilopwe wa mwene.”
38 Felirat is volt fölötte, görög, római és zsidó betűkkel írva: Ez a zsidók királya.
Pabile ni alama nnani yake yaiyandikilwe, “AYOO NGA MPWALUME AYAHUDI.”
39 A megfeszített gonosztevők közül pedig az egyik szidalmazta őt: „Ha te vagy a Krisztus, szabadítsd meg magadat és minket is!“
Yumo nkati ya baarifu balo basulubilwe atikuntukana kabaya, “Wenga wa Kristo kwaa? jilopwe wa mwene ni twenga”
40 De a másik megdorgálta, és ezt mondta neki: „Nem féled az Istent? Hiszen te is ugyanazon ítélet alatt vagy!
Lakini yolo ywenge kayan'yangwa, atikunkemya no baya, “Je wenga wamwishimu kwaa Nnongo, ni ywembe ubile mu'hukumu yeyelo?
41 Mi ugyan méltán, mert a mi cselekedeteink méltó büntetését kapjuk, ő pedig semmi rosszat nem cselekedetett!“
Twenga twabile pano kwa haki, kwa mana twenga twapoki chelo twastahili kwaajili ya makowe yitu. Lakini mundu yoo apangite kwaa chochote kibaya.”
42 Jézusnak ezt mondta: „Uram, emlékezz meg rólam, amikor eljössz a te országodba!“
Atiyongeyekeya, “Yesu nikumbuke nenga mana uyingii mu'upwalume wako.”
43 Jézus ezt mondta neki: „Bizony mondom néked, ma velem leszel a paradicsomban.“
Yesu kaankokeya, “Amini nendakumakiya, leno walowa tama pamope ni nenga mu'Paradiso.”
44 Mintegy hat óra volt, és sötétség lett az egész tartományban egészen kilenc óráig.
Muda woo yabile karibu lisaa lya sita, libendo lyaisa nnani ya nchi yote mpaka saa yo tisa,
45 A nap elhomályosodott és a templom kárpitja középen kettéhasadt.
Bwee wa liumu wateyima. Boka po pazia lya mu'hekalu latipapwanika nkati boka kunani.
46 Jézus hangos szóval így kiáltott: „Atyám, a te kezedbe teszem le az én lelkemet.“És ezt mondva meghalt.
Kalela kwa lilobe likolo, “Tate umaboko gako nibeka roho yango,” baada yabaya nyoo, awile.
47 Amikor a százados látta, mi történt, dicsőítette Istent, és ezt mondta: „Bizony ez az ember igaz volt.“
Muda woo akida abweni galo gatendike atikuntukuza Nnongo kabaya, “Hakika ayoo abile mundu mwene haki.”
48 És az egész sokaság, amely azért ment oda, hogy lássa mindezeket, amikor látta, mi történt, mellét verve ment haza.
Wakati woo kipenga sa bandu balo bayei mpamo shuhudia makowe gapangilwe, babuyangine kabakombwa ifua yabe.
49 Az ő ismerősei mind és az asszonyok, akik Galileából követték őt, távolabb álltak, és nézték ezt.
Lakini mbwiga bake, ni alwawa balo bankengame boka Galilaya, bayemite kwa mbale kabalola makowe ago.
50 Íme, egy ember, akit Józsefnek hívtak, a tanács tagja, jó és igaz férfi,
Linga pabile ni mundu ywakemelwa Ysufu, ywabile yumo wa baraza, mundu nzuri ni mwene haki,
51 aki nem volt részes tanácsukban és cselekedeteikben, aki Arimátiából, a júdeaiak városából való volt, és aki maga is várta Isten országát,
(abile akubaliana kwaa ni maamuzi au makowe ago), boka Armathaya, ijiji sa Uyahudi, wabile utisubiri upwalume wa Nnongo.
52 Pilátushoz ment, és elkérte Jézus testét.
Mundu yoo, akwembine ni Pilato, kaloba atole bwega wa Yesu.
53 Aztán levette, gyolcsba göngyölte, és egy sziklába vágott sírba helyezte, amelyben még senki sem feküdt.
Kantombwa, ni kumwalisha sanda, ni kam'beka mu, likaburi lyabile lyatichongwa mu'liwe, lyabile ntopo mundu asikilwe nkati yake.
54 És az a nap péntek volt, és szombat virradt rá.
Lyabile lisiku lya maandalizi, ni sabato yabile karibu.
55 Az őt követő asszonyok is, akik Galileából jöttek vele, megnézték a sírt, és hogy hogyan helyezték el testét.
Alwawa, baisile nakwe boka Galilaya, batikunkengama, ni babweni likaburi ni mwanja bwega wake waugonjike.
56 Aztán visszatértek, illatszereket és keneteket készítettek. Szombaton azonban pihentek a parancsolat szerint.
Kababuyangana ni tumbwa andaa manukato ni marashi. Boka po lisiku lya sabato kabapunzika lingana na saliya.
