Lukács 23
1 Ezután fölállt az egész testület, és elvitték őt Pilátushoz.
Cekcoengawh cawh ak awm thlang kqeng ce tho unawh Jesu ce Pilat a venna cehpyi uhy.
2 Elkezdték vádolni, és ezt mondták: „Úgy találtuk, hogy ez a népet félrevezeti, és tiltja, hogy a császárnak adót fizessünk, mert Krisztus-királynak mondja magát.“
Amah ce thawlh puk uhy, “Ve ak thlang ing pilnam hqeh sak nawh, Kaisar a venawh mangmu ama peek aham kqawn nawh amah ingkaw amah Khrih Sangpahrang tinawh kqawn qu hy,” tina uhy.
3 Pilátus megkérdezte őt: „Te vagy-e a zsidók királya?“És ő ezt felelte: „Te mondod!“
Cedawngawh Pilat ing Jesu ce doet hy, “Nang ve Judakhqi a Sangpahrang aw? tina hy. Jesu ing, “Nak kqawn amyihna awm nyng,” tina hy.
4 Pilátus pedig ezt mondta a főpapoknak és a sokaságnak: „Semmi bűnt nem találok ebben az emberben.“
Cekcoengawh Pilat ing khawsoeih boeikhqi ingkaw thlang kqeng a venawh, “Ve ak thlang a thawlhnaak am hu nyng,” tinak khqi hy.
5 De azok erősködtek, és ezt mondták: „A népet fellázítja tanításával egész Júdeában, Galileától kezdve egészen idáig.“
Cehlai cekkhqi ing, “Galilee awhkawng kqan nawh, ve hun dy, Judah khaw boeih awh cawngpyinawh thlang kqeng sak boeih hy,” tina uhy.
6 Pilátus ezt hallva, megkérdezte, hogy Galileából való ember-e ő.
Ce ak awi ce ang zaak awh, Pilat ing anih ce Kalili thlang na a awm ama awm doet hy.
7 És amikor megtudta, hogy Heródes fennhatósága alá tartozik, Heródeshez küldte, mert az is Jeruzsálemben volt azokban a napokban.
Jesu ce Herod uknaak khuiawh kaw thlang ni tice a sim awh, anih ce Herod a venna tyi hy, Herod awm Jerusalem khaw awh awm hy.
8 Heródes pedig látva Jézust, igen megörült, mert régóta kívánta őt látni, mert sokat hallott felőle, és remélte, hogy valami csodát lát, amelyet ő tesz.
Herod ing Jesu ce a huh awh, zeel soeih hy, anih ce huh aham lamtoen khing hawh hy. Anih akawng ang zaaknaak awh, kawpoek kyi them a sai ce huh aham ngaih hy.
9 Sok beszéddel kérdezgette, de ő semmit sem felelt neki.
Anih ing awi khawzah doet hy, cehlai Jesu ing khangoet awm am hlat hy.
10 Ott álltak a főpapok és az írástudók, és hevesen vádolták őt.
Khawsoeih boeikhqi ingkaw anaa awi qeekungkhqi cawh dyi unawh, thawlh buk uhy.
11 Heródes pedig katonáival együtt megvetően bánt vele, és kicsúfolta, miután fényes ruhába öltöztette, és visszaküldte Pilátushoz.
Cawh Herod ingkaw a qalkapkhqi ing Jesu ce the a kha na unawh qaih am qin na uhy. Hi ak leek soeih soeih bai sak unawh Pilat a venna tyi tlaih uhy.
12 Azon a napon Heródes és Pilátus barátok lettek, azelőtt ugyanis ellenségeskedésben voltak egymással.
Ce a nyn awhtaw Herod ingkaw Pilat ce qoep hy nih, ce hlan awhtaw cekqawi ce qaal na awm hy nih.
13 Ekkor Pilátus a főpapokat, a főembereket és a népet összehívta,
Pilat ing khawsoeih boeikhqi, ukkungkhqi ingkaw pilnam boeih ce khy nawh,
14 és ezt mondta nekik: „Idehoztátok nekem ezt az embert, mint aki a népet félrevezeti, és íme, én tielőttetek kihallgattam, és semmi olyan bűnt nem találtam ebben az emberben, amivel őt vádoljátok.
Ve ak thlang ing 'Pilnam hqeh sak hy,' ti unawh ka venna law pyi uhyk ti. Nami haiawh awi deng hawh hlai nyng. Nangmih ing thawlh namik puk amyihna kawmyih a thawlhnaak awm am hu nyng;
15 De még Heródes sem, mert ő is visszaküldte hozzám, és íme, semmi halálos vétséget nem cselekedett.
Herod ingawm a thawlhnaak am hu hy; cedawngawh venna tyi law tlaih hy, nangmih ing nami huh amyihna, thihnaak dy awh ikawmyih a thawlhnaak awm am sai hy.
16 Megfenyítem tehát, és elbocsátom.“
Cedawngawh vyk nyng seitaw hlah mai vang nyng,” tinak khqi hy.
17 Ünnepenként egy foglyot kellett elbocsátania.
Poei ak khuiawh cekkhqi aham thlang pynoet oet hlah pek aham awm hy.
18 Akkor felkiáltott az egész sokaság: „Ezt öld meg, és bocsásd el nekünk Barabást!“
Cawh, Ve ak thlang ve him! Barabbas ce hlah law! Tinawh khy uhy.
19 Ezt a városban kitört lázadásért és gyilkosságért vettették tömlöcbe.
(Barabbas taw khawk bau awh qaal na tho nawh thlang a him dawngawh thawngim awh thla uhy.)
20 Pilátus ismét szólt hozzájuk, mert szabadon akarta bocsátani Jézust.
Pilat ing Jesu ce hlah aham a ngaih awh cekkhqi venna awi kqawn tlaih hy.
21 De azok egyre kiáltoztak: „Feszítsd meg! Feszítsd meg őt!“
Cehlai a mingmih ing, “Thinglam awh tai, thinglam awh tai,” tinawh khy uhy.
22 Ő pedig harmadszor is szólt hozzájuk: „De hát mi rosszat tett ez? Semmi halálra való bűnt nem találtam benne. Megfenyítem és elbocsátom.“
Am thumnaak awh a mingmih ce: “Ikawtih ikaw thawlhnaak nu ve ak thlang ing a sai? A thih ham kawi ikaw thawlhnaak ak khan awh am hu nyng. Cedawngawh vyk nyng seitaw hlah mai vang nyng,” tinak khqi hy.
23 Azok pedig hangos szóval sürgették, és követelték, hogy feszítsék meg, és az ő szavuk győzött.
Cehlai anih ce thinglam awh tai aham khawteh khqoet na khy unawh, amik khy awi ing amingmih ce khuk malh hy.
24 És Pilátus úgy döntött, hogy legyen meg, amit kértek.
Cedawngawh Pilat ing ami thoehnaak ce qawi pekkhqi hy.
25 Elbocsátotta tehát nekik azt, aki lázadásért és gyilkosságért volt tömlöcbe vetve, és akit kértek, Jézust, kiszolgáltatta akaratuknak.
A mingmih ing hlah aham ami thoeh, qaal na tho nawh thlang a him dawngawh thawngim awh a mik thlak Barabbas ce hlah pek khqi nawh, Jesu cetaw a mimah ak kawngaih na sai aham a mingmih a venawh pekkhqi hy.
26 Amikor elvezették őt, megragadtak egy bizonyos cirénei Simont, aki a mezőről jött, és arra tették a keresztfát, hogy vigye Jézus után.
Anih ce cehpyi uhy, lamlak awh kqawng nakaw ak law Cyqene khaw awhkaw Simon ce tu unawh Jesu a hu awh thinglam tung ce kawh sak uhy.
27 A népnek és asszonyoknak nagy sokasága követte, akik gyászolták és siratták őt.
Thlang khawzah ing a hu awh hquut uhy, ak kqung ak kqap nukhqi awm bat lawt uhy.
28 Jézus hozzájuk fordulva ezt mondta: „Jeruzsálem leányai, ne miattam sírjatok, hanem magatokat sirassátok és a ti gyermekeiteket.
Jesu ing a mingmih a ven benna mang nawh, “Jerusalem canukhqi, kai aham koeh kqang uh, na mimah ingkaw nami cakhqi ham kqang law uh.
29 Mert íme, jönnek napok, amelyeken ezt mondják: Boldogok a meddők, és az anyaméhek, amelyek nem szültek, és az emlők, amelyek nem szoptattak!
Nangmih ing, ‘Nu cak kaa khqi, pumqih amak sim khawikhqi ingkaw a suk naaca amak awk sak khawi nukhqi taw a mi zoseen hy! Nami tinaak a khawnghi ce pha law kaw.
30 Akkor »kezdik mondani a hegyeknek: Essetek ránk, és a halmoknak: Borítsatok el minket!«
Cawh, A mingmih ing tlangkhqi venawh, 'Kaimih ve nik et khqi lah!' ti kawm usaw, cungkhqi venawh, 'Kaimih ve ni hlip khqi lah!” tina kawm uh.’
31 Mert ha a zöldellő fával ezt teszik, mi lesz a szárazzal?“
Thlang ing thinghqing za vemyih na ami sai awhtaw thingkoh ak khqoet taw ikawmyihna nu ami sai kaw?” tinak khqi hy.
32 Két gonosztevőt is vittek ővele, hogy kivégezzék azokat is.
Ak chang thlak thawlh qawi pakkhih awm thinglam awh tai aham anih ing kutoet na cehpyi uhy.
33 Amikor elértek arra a helyre, amelyet Koponya-helynek hívtak, ott megfeszítették őt és a gonosztevőket, egyiket jobb kéz felől, a másikat bal kéz felől.
Luquh ami ti hun ce ami pha awh, anih ce thinglam awh tai uhy, thlakthawlh qawi awm – pynoet ce tang benawh, pynoet ce cawngben awh tai uhy.
34 Jézus ezt mondta: „Atyám! Bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek.“Azután sorsot vetettek, hogy megosztozzanak ruháin.
Jesu ing, “Kapa, a mingmih ak khan awh qeenkhaw ngai lah, ikaw kami sai ti am sim unawh ni,” tina hy. A hi ce taicung zyk unawh tei uhy.
35 A nép ott állt, és nézte. Azokkal együtt a főemberek is csúfolták őt, ezt mondták: „Másokat megtartott, tartsa meg magát, ha ő a Krisztus, Istennek választottja!“
Thlangkhqi ing dyi unawh toek uhy, cawh ukkungkhqi ing qaih na uhy. “Thlakchang taw a hul bai, Khawsa ak tyh Khrih na a awm awhtaw amah ingkaw amah hul qu lah seh,” tina uhy.
36 Csúfolták őt a katonák is, odamentek hozzá, és ecettel kínálták,
Qalkapkhqi awm law unawh the a kha na uhy. Misur tui ak thui ce pe uhy,
37 és ezt mondták neki: „Ha te vagy a zsidók királya, szabadítsd meg magad!“
“Juda Sangpahrang na awm awhtaw namah ingkaw namah hul qu lah thaw voeih ti,” tina uhy.
38 Felirat is volt fölötte, görög, római és zsidó betűkkel írva: Ez a zsidók királya.
“VETAW JUDA KHRIH SANGPAHRANG NI,” tinawh a sawawh ca tai pe uhy.
39 A megfeszített gonosztevők közül pedig az egyik szidalmazta őt: „Ha te vagy a Krisztus, szabadítsd meg magadat és minket is!“
Cawhkaw ami tai thlak thawlh pynoet ingawm anih ce kaa na hy, “Nang ve Khrih am aw? Namah ingkaw namah hul qu nawhtaw kainih awm ni hul qawi lah thoeih ti,” tina hy.
40 De a másik megdorgálta, és ezt mondta neki: „Nem féled az Istent? Hiszen te is ugyanazon ítélet alatt vagy!
Cehlai thlak thawlh pynoet ingtaw anih ce hlat nawh, “Khawsa awm am nak kqih nawh nu? Nang ing anih ingqawi ang amyihna awidengnaak na huh ve?
41 Mi ugyan méltán, mert a mi cselekedeteink méltó büntetését kapjuk, ő pedig semmi rosszat nem cselekedetett!“
Ningnih taw awideng kawina nik awm qoe ni; ni sai phu ni zawk qoe ni; cehlai ve ak thlang ingtaw ikawmyih a thawlhnaak awm am sai hy,” tina hy.
42 Jézusnak ezt mondta: „Uram, emlékezz meg rólam, amikor eljössz a te országodba!“
Cekcoengawh anih ing, “Jesu, na qam na pha awh kai koeh nim hilh law moe,” tina hy.
43 Jézus ezt mondta neki: „Bizony mondom néked, ma velem leszel a paradicsomban.“
Jesu ing avenawh, “Awitak ka nik kqawn peek, tuhngawi awh paradise awh kavenawh awm lawt kawp ti,” tina hy.
44 Mintegy hat óra volt, és sötétség lett az egész tartományban egészen kilenc óráig.
Khawnoek kquk tluk a law awh, khawmdek pum boeih thannaak ing ziing khoep nawh khawnoek ko dy khawthan khoep hy.
45 A nap elhomályosodott és a templom kárpitja középen kettéhasadt.
khawkdai qeng nawh; cawh Bawkim awhkaw hizan ce pakkhih na teek hy.
46 Jézus hangos szóval így kiáltott: „Atyám, a te kezedbe teszem le az én lelkemet.“És ezt mondva meghalt.
Cawh Jesu ing khawteh na, “Kapa, na kut awh kang Myihla ni pe nyng,” tina hy. Ceamyihna ak kqawn coeng kqoeng awh ang hqi qu zip hy.
47 Amikor a százados látta, mi történt, dicsőítette Istent, és ezt mondta: „Bizony ez az ember igaz volt.“
Qalkap zakhat ak ukkung ing cawhkaw a kawnglam ce a huh awh, Khawsa ce kyihcah nawh, “Ve ak thlang ve thlakdyng pai ni,” tihy.
48 És az egész sokaság, amely azért ment oda, hogy lássa mindezeket, amikor látta, mi történt, mellét verve ment haza.
Cawhkaw ik-oeih ak toekna ak cun law thlangkhqi ing ce a kawnglam ce ami huh awh amik kqang pung unawh voei uhy.
49 Az ő ismerősei mind és az asszonyok, akik Galileából követték őt, távolabb álltak, és nézték ezt.
Cehlai amah ak simkhqi boeih ingkaw, Kalili awhkawng a hu awh a mik bat law nukhqi ing ak hla na dyi unawh, cawhkaw ce dan uhy.
50 Íme, egy ember, akit Józsefnek hívtak, a tanács tagja, jó és igaz férfi,
Awi tlykkung pynoet, Joseph ak mingnaak thlak leek ingkaw thlak dyng pynoet ce awm hy.
51 aki nem volt részes tanácsukban és cselekedeteikben, aki Arimátiából, a júdeaiak városából való volt, és aki maga is várta Isten országát,
A mingmih ak awitlyhnaak ingkaw them ami sainaak awh anih taw ang haa am tla qoe hy. Judah qam Arimathea khaw awhkawng ak law na awm nawh Khawsa qam ak lamtoenkung na awm hy.
52 Pilátushoz ment, és elkérte Jézus testét.
Pilat a venna cet nawh, Jesu a qawk ce thoeh hy,
53 Aztán levette, gyolcsba göngyölte, és egy sziklába vágott sírba helyezte, amelyben még senki sem feküdt.
Cekcoengawh qawk ce lo nawh, hi ing a zawl coengawh u awm amak pupnaak hlan phyilung ak khuiawh ce soei hy.
54 És az a nap péntek volt, és szombat virradt rá.
Ce nyn taw Coekqoek Nyn na awm nawh, Sabbath kqan tawmca hawh uhy.
55 Az őt követő asszonyok is, akik Galileából jöttek vele, megnézték a sírt, és hogy hogyan helyezték el testét.
Jesu ing Kalili awhkawng amik law haih nukhqi ce Joseph a hu awh bat unawh phyi ingkaw qawk ce ikawmyihna ami soei tice hu uhy.
56 Aztán visszatértek, illatszereket és keneteket készítettek. Szombaton azonban pihentek a parancsolat szerint.
Cekcoengawh im na cet unawh bawktui ce qoek a bah uhy. Cehlai anaa awi peek amyihna Sabbath nyn awhtaw dym uhy.
