< Lukács 21 >
1 Amikor feltekintett, látta, hogy a gazdagok hogyan dobálják ajándékaikat a perselybe.
2 Látott egy szegény özvegyasszonyt is, hogy két fillért dobott abba,
3 és így szólt: „Bizony mondom néktek, hogy ez a szegény özvegy mindenkinél többet adott.
4 Mert azok mind a fölöslegükből adtak Istennek ajándékot, ez pedig az ő szegénységéből minden vagyonát, amije volt, odaadta.“
5 Amikor némelyek azt mondták a templomról, hogy az szép kövekkel és ajándékokkal van felékesítve, ő így szólt:
6 „Jönnek majd napok, amikor ezekből, amiket láttok, nem marad kő kövön, amelyet le nem rombolnának.“
7 Ekkor ezt kérdezték tőle: „Mester, mikor lesz ez, és mi lesz annak a jele, hogy ez beteljesül?“
8 Ő pedig ezt mondta: „Vigyázzatok, hogy meg ne tévesszenek titeket, mert sokan jönnek az én nevemben, akik ezt mondják: Én vagyok! – meg azt: Az idő elközelgett! De ti ne menjetek utánuk.
9 Amikor hallotok háborúkról és lázadásokról, ne rettenjetek meg, mert ezeknek előbb meg kell történniük, de nem jön mindjárt a vég.“
10 Aztán így folytatta: „Nemzet nemzet ellen és ország ország ellen támad,
11 és mindenfelé nagy földindulások, járványok és éhínségek lesznek, rettenetes dolgok történnek, és nagy jelek tűnnek föl az égen.
12 De mindezek előtt kezet emelnek rátok, és üldöznek titeket. Átadnak titeket a zsinagógáknak, és börtönbe vetnek, és királyok és helytartók elé visznek az én nevemért.
13 De ez alkalom lesz nektek a bizonyságtételre.
14 Határozzátok el azért szívetekben, hogy nem gondoltok előre, hogy mit feleljetek védelmetekre,
15 mert én adok nektek szájat és bölcsességet, amelynek nem tud ellenállni vagy ellene mondani egyetlen ellenfeletek sem.
16 Elárulnak titeket szülők és testvérek, rokonok és barátok is, és némelyeket megölnek közületek,
17 és gyűlöletesek lesztek mindenki előtt az én nevemért,
18 de fejetek hajszála sem vész el.
19 Béketűrésetek által nyeritek meg lelketeket.
20 Amikor látjátok, hogy Jeruzsálemet hadsereg keríti be, akkor tudjátok meg, hogy elközelített pusztulása.
21 Akkor, akik Júdeában lesznek, fussanak a hegyekre, és akik a városban vannak, költözzenek ki onnan, és akik a mezőn vannak, ne menjenek be oda.
22 Ezek ugyanis az ítéletnek napjai, hogy beteljesedjenek mindazok, amelyek meg vannak írva.
23 Jaj azokban a napokban a terhes és szoptatós asszonyoknak, mert nagy nyomorúság lesz a földön, és harag e népre.
24 Elhullnak a kard élétől, és foglyul vitetnek minden pogány nép közé, és Jeruzsálemet pogányok tapossák, míg be nem teljesedik a pogányok ideje.
25 „És lesznek jelek a napban, holdban és csillagokban, a földön népek rettegnek tanácstalanul a tenger zúgása és forrongása miatt,
26 és az emberek megdermednek a félelem és annak várása miatt, amik e föld kerekségére következnek, mert az egek erői megrendülnek.
27 Akkor meglátják az Emberfiát eljönni a felhőben hatalommal és nagy dicsőséggel.
28 Amikor pedig ezek elkezdődnek, nézzetek fel, és emeljétek fel a fejeteket, mert közeledik megváltásotok.“
29 Mondott nekik egy példázatot is: „Tekintsétek meg a fügefát és minden fát.
30 Amikor már hajtanak, és ezt látjátok, ti magatok is tudjátok, hogy közel van már a nyár.
31 Így ti is, amikor látjátok, hogy mindezek bekövetkeznek, tudjátok meg: közel van Isten országa.
32 Bizony mondom néktek: nem múlik el ez a nemzedék, míg mindez meg nem lesz.
33 Az ég és a föld elmúlnak, de az én beszédeim nem múlnak el.
34 Vigyázzatok magatokra, hogy szívetek el ne nehezedjék mámortól, részegségtől vagy a megélhetés gondjaitól, és váratlanul ne lepjen meg titeket az a nap.
35 Mert mint valami csapda, úgy lep meg mindenkit, akik e föld színén laknak.
36 Vigyázzatok azért mindenkor, és kérjétek, hogy kimenekülhessetek mindabból, amik bekövetkeznek, és megállhassatok az Emberfia előtt.“
37 Napközben a templomban tanított, éjszakánként pedig kiment az Olajfák hegyére.
38 És kora reggel az egész nép hozzáment, hogy őt hallgassa a templomban.
