Lukács 21
1 Amikor feltekintett, látta, hogy a gazdagok hogyan dobálják ajándékaikat a perselybe.
Leleꞌ Yesus nanori mia Ume Hule-oꞌe Huuꞌ a, Ana nita atahori mamasuꞌiꞌ ra rema mbedꞌaꞌ kolete sia peti kolete a.
2 Látott egy szegény özvegyasszonyt is, hogy két fillért dobott abba,
Ana o nita ina falu mana tudꞌa-loloꞌe esa nema hule-oꞌe boe. Ana mbedꞌaꞌ dꞌoiꞌ sen rua sia peti naa boe. Dꞌoiꞌ a felin mbeiꞌ lenaꞌ basa e.
3 és így szólt: „Bizony mondom néktek, hogy ez a szegény özvegy mindenkinél többet adott.
Basa ma Yesus olaꞌ neu ana dedꞌenu nara nae, “Rena malolole! Ina falu mana tudꞌa-lololeꞌ a, ana mbedꞌaꞌ a dꞌoiꞌ sen ruaꞌ a, te huu ana fee nalenaꞌ basa atahori ra.
4 Mert azok mind a fölöslegükből adtak Istennek ajándékot, ez pedig az ő szegénységéből minden vagyonát, amije volt, odaadta.“
Atahori laen naa ra rendi kolete mia sira doi lena nara. Te ina falu ia fee nabꞌasaꞌ dꞌoin ena. Tao-tao te, eni taiꞌ a dꞌoiꞌ naa ra.”
5 Amikor némelyek azt mondták a templomról, hogy az szép kövekkel és ajándékokkal van felékesítve, ő így szólt:
Leleꞌ naa, Yesus ana dedꞌenu nara olaꞌ koa-boꞌu Ume Hule-oꞌe Huuꞌ a rae, “Amaꞌ! Mita Ume ia meulaun dꞌei! Ara tao e rendiꞌ fatu tatatiꞌ monaeꞌ ra, ma ara dꞌama se tetuꞌ. Boe ma hambu atahori fee sudꞌiꞌ a saa mafelit fo paroon neu Ume a!” Te Yesus nataa nae,
6 „Jönnek majd napok, amikor ezekből, amiket láttok, nem marad kő kövön, amelyet le nem rombolnának.“
“Ume ia memaꞌ meulauꞌ. Te nda dooꞌ sa te, atahori ra poko ralutu hendi basa fatu ra losa raꞌabꞌebꞌelaꞌ ro rae a.”
7 Ekkor ezt kérdezték tőle: „Mester, mikor lesz ez, és mi lesz annak a jele, hogy ez beteljesül?“
Basa ma, Yesus ana dedꞌenu nara ratane rae, “Ama Meser! Saa fo Amaꞌ olaꞌ faꞌ ra, fai hiraꞌ fo dadꞌi? Mete ma fain deka ena, na tatanda nara onaꞌ bee?”
8 Ő pedig ezt mondta: „Vigyázzatok, hogy meg ne tévesszenek titeket, mert sokan jönnek az én nevemben, akik ezt mondják: Én vagyok! – meg azt: Az idő elközelgett! De ti ne menjetek utánuk.
Boe ma Yesus nataa nae, “Sadꞌi minea malolole fo afiꞌ neneꞌedꞌi nalaꞌ. Huu dei fo hambu atahori mataꞌ-mataꞌ rema toꞌo tenda nara rae, “Au ia, Kristus.’ Hambu ruma fai rae, ‘Fai mateteꞌen deka-deka nema ena!’ Te afiꞌ mimihere!
9 Amikor hallotok háborúkról és lázadásokról, ne rettenjetek meg, mert ezeknek előbb meg kell történniük, de nem jön mindjárt a vég.“
Mete ma hei rena haraꞌ oi, atahori ra ramue-raanggi ma ratati sia bee-bꞌee, na, afiꞌ mimitau. Memaꞌ, basa naa ra musi dadꞌi raꞌahuluꞌ. Te fai mateteꞌen nda feꞌe losa sa.
10 Aztán így folytatta: „Nemzet nemzet ellen és ország ország ellen támad,
Dei fo leo esa natati no leo laen. Nusaꞌ esa natati no nusaꞌ laen.
11 és mindenfelé nagy földindulások, járványok és éhínségek lesznek, rettenetes dolgok történnek, és nagy jelek tűnnek föl az égen.
Rae o nanggonggaꞌ monaen seli. Sia bee-bꞌee fai ndoe-laꞌas manaseliꞌ, hedꞌis deꞌulaka ndule-feo mamanaꞌ. Dei fo atahori o rita dalaꞌ mana tao atahori ao nara tenggou, boe ma manadadꞌiꞌ manaseliꞌ sia lalai.
12 De mindezek előtt kezet emelnek rátok, és üldöznek titeket. Átadnak titeket a zsinagógáknak, és börtönbe vetnek, és királyok és helytartók elé visznek az én nevemért.
Dꞌala mana dadꞌiꞌ ia ra nda feꞌe basa sa, te atahori ra humu nggi, ma poko-paru nggi, huu mimihere Au. Basaꞌ fo ara rendi dedꞌea mara nisiꞌ ume hule-oꞌeꞌ ra, ma tao nggi bꞌui rala mii. Ara o rendi nggi misiꞌ maneꞌ ra no mana parenda laen ra boe. Basa ia ra, huu hei tungga Au.
13 De ez alkalom lesz nektek a bizonyságtételre.
Te hei musi pake naa dadꞌi kakaꞌeꞌ fo mifadꞌe Hara-lii Malole ngga neu se.
14 Határozzátok el azért szívetekben, hogy nem gondoltok előre, hogy mit feleljetek védelmetekre,
Dadꞌi sudꞌi boe dudꞌuꞌa miꞌihuluꞌ mae, hei mae misilaꞌe ao mara taꞌo bee.
15 mert én adok nektek szájat és bölcsességet, amelynek nem tud ellenállni vagy ellene mondani egyetlen ellenfeletek sem.
Te dei fo Au fee dedꞌea-oꞌolaꞌ nandaa neu nggi fo misilaꞌe ao mara. No taꞌo naa, hei musu mara nda ritaꞌ rae olaꞌ saa sa ena boe.
16 Elárulnak titeket szülők és testvérek, rokonok és barátok is, és némelyeket megölnek közületek,
Dei fo atahori hetar mburu-oeꞌ ro nggi, huu hei tungga Au. Hambu mia bobꞌonggi mara, onaꞌ ina-ama mara, odꞌi-aꞌa mara, toronoo mara, ma nonoo mara. Dei fo hambu ruma mia sira e sangga dalaꞌ fo seo nggi, losa tao risa hei ruma.
17 és gyűlöletesek lesztek mindenki előtt az én nevemért,
18 de fejetek hajszála sem vész el.
Te ama afiꞌ mimitau, huu Lamatuaꞌ nda liliiꞌ nggi sa. Langga fulu mara esa o nda ou sa boe, mete ma Ana nda nau sa.
19 Béketűrésetek által nyeritek meg lelketeket.
Mete ma hei miꞌitataaꞌ mikindondooꞌ a, tantu Lamatualain fee nggi masoi-masodꞌaꞌ.”
20 Amikor látjátok, hogy Jeruzsálemet hadsereg keríti be, akkor tudjátok meg, hogy elközelített pusztulása.
Yesus olaꞌ seluꞌ nae, “Mete ma hei mita musu ra heo rala kota Yerusalem ena, hei bubꞌuluꞌ mae, ana nae nambalutu ena.
21 Akkor, akik Júdeában lesznek, fussanak a hegyekre, és akik a városban vannak, költözzenek ki onnan, és akik a mezőn vannak, ne menjenek be oda.
Hei atahori sia propensi Yudea mita taꞌo naa, na fela mela misiꞌ leteꞌ a leo. Atahori mana sia kota o fela mela leo. Ma atahori mana sia kamboꞌ sudꞌi misiꞌ kota mii fai.
22 Ezek ugyanis az ítéletnek napjai, hogy beteljesedjenek mindazok, amelyek meg vannak írva.
Huu Lamatuaꞌ haitua fai sususaꞌ ra fo huku-dꞌoki atahori nda mana nau rena E sa. Basa naa ra dadꞌi tungga onaꞌ saa fo Lamatualain mana ola-ola nara suraꞌ memaꞌ eniꞌ a lele-uluꞌ a
23 Jaj azokban a napokban a terhes és szoptatós asszonyoknak, mert nagy nyomorúság lesz a földön, és harag e népre.
Kasian neu ina mairuꞌ ma ina mana nasusu ana nara. Leleꞌ naa, basa raefafoꞌ ia hambu susa-sonaꞌ, ma basa atahori Yahudi ra hambu doidꞌosoꞌ beran seli, huu Lamatualain namanasa se.
24 Elhullnak a kard élétől, és foglyul vitetnek minden pogány nép közé, és Jeruzsálemet pogányok tapossák, míg be nem teljesedik a pogányok ideje.
Dei fo musu ra tao risa ruma, ma futu ruma, fo dadꞌi ate sia bee-bꞌee sia raefafoꞌ ia. Atahori fuiꞌ mana nda rahine Lamatualain sa, rema tabꞌu-roroo ranggenggeo kota Yerusalem, ma parenda kota isin, losa sira fula-fain basa.”
25 „És lesznek jelek a napban, holdban és csillagokban, a földön népek rettegnek tanácstalanul a tenger zúgása és forrongása miatt,
Basa naa ma Yesus nafadꞌe soꞌal Eni neneman, nae “Dei fo leleꞌ Atahori Matetuꞌ a nae baliꞌ nema, hambu tatandaꞌ sia relo a, fulan, ma sia nduuꞌ ra. Sia raefafoꞌ ia o hambu tatandaꞌ, naeni tasiꞌ namue, no sanggu-anin manaseliꞌ, riree ra sou ata rema monaen seli. Basa ia ra tao fee atahori ramatau ma titindindi, de nda ritaꞌ rae taꞌo bee saa ena boe.
26 és az emberek megdermednek a félelem és annak várása miatt, amik e föld kerekségére következnek, mert az egek erői megrendülnek.
Basa koasa mana sia lalai ra ranggenggo leli. Rita onaꞌ naa ma, atahori ramatau rala seli, huu raefafoꞌ nae soe ena!
27 Akkor meglátják az Emberfiát eljönni a felhőben hatalommal és nagy dicsőséggel.
Basa naa, dei fo atahori rita Au, ‘Atahori Matetuꞌ a, onda uma o leleꞌ’. Au onda o koasa, ma basa manaseli ngga.
28 Amikor pedig ezek elkezdődnek, nézzetek fel, és emeljétek fel a fejeteket, mert közeledik megváltásotok.“
Mete ma basa tatandaꞌ ia ra dadꞌi, na, ama botiꞌ langga mara leo, huu Lamatuaꞌ fain losa fo fee nggi masoi-masodꞌaꞌ.”
29 Mondott nekik egy példázatot is: „Tekintsétek meg a fügefát és minden fát.
Basa naa ma, Yesus nafadꞌe nekendandaaꞌ esa nae, “Hei mete miꞌibꞌebꞌesa hau-hau huuꞌ ra.
30 Amikor már hajtanak, és ezt látjátok, ti magatok is tudjátok, hogy közel van már a nyár.
Mete ma roo nara huni-huni ena, na dadꞌi bukti oi, fai matobꞌiꞌ deka nema ena.
31 Így ti is, amikor látjátok, hogy mindezek bekövetkeznek, tudjátok meg: közel van Isten országa.
Onaꞌ naa boe no fai sususaꞌ ra boe. Mete ma ara sou rema, na dadꞌi tanda oi, Lamatualain parendan deka nema ena.
32 Bizony mondom néktek: nem múlik el ez a nemzedék, míg mindez meg nem lesz.
Au ufadꞌe memaꞌ! Mia basa atahori feꞌe masodꞌa ia ra, dei fo ruma nda feꞌe mate sa, te fai sususaꞌ ra losa ena,
33 Az ég és a föld elmúlnak, de az én beszédeim nem múlnak el.
Onaꞌ mae lalai no raefafoꞌ sambulalo boe o, Au Dedꞌea-oꞌola ngga naꞌatataaꞌ nakandoo.”
34 Vigyázzatok magatokra, hogy szívetek el ne nehezedjék mámortól, részegségtől vagy a megélhetés gondjaitól, és váratlanul ne lepjen meg titeket az a nap.
Yesus olaꞌ seluꞌ fai nae, “Mihehere, huu aiboiꞌ te Au uma! Afiꞌ losa hei nda duꞌa no matetuꞌ sa, ma misodꞌa moꞌ a minu mafu, ma mbute-mue sanggaꞌ a lole-ladꞌaꞌ ra. Afiꞌ losa hei nda mihine tatandaꞌ ra sa, huu hei mbute-mue moꞌ a ue-tataos laen ra.
35 Mert mint valami csapda, úgy lep meg mindenkit, akik e föld színén laknak.
Afiꞌ duꞌa mae nda dai hei sa. Te aiboiꞌ ma Au uma. Ma mete ma Au baliꞌ uma, nda hambu atahori esa bisa keke nala aon sia Au mata ngga sa boe.
36 Vigyázzatok azért mindenkor, és kérjétek, hogy kimenekülhessetek mindabból, amik bekövetkeznek, és megállhassatok az Emberfia előtt.“
De minea mikindooꞌ a. Hule-oꞌe mikindooꞌ a, naa fo bisa miꞌitataaꞌ sia basa sususaꞌ naa ra. No taꞌo naa, mete ma Au baliꞌ uma, hei nda mae mimbiriiꞌ sia Atahori Matetuꞌ a matan sa.”
37 Napközben a templomban tanított, éjszakánként pedig kiment az Olajfák hegyére.
Tungga fai na Yesus neu nanori sia Ume Hule-Oꞌe Huuꞌ a. Te mete ma tetembaꞌ, na, Ana kalua hela Yerusalem fo neu sungguꞌ sia kamboꞌ sia lete Saitun.
38 És kora reggel az egész nép hozzáment, hogy őt hallgassa a templomban.
Feꞌe fefetu anaꞌ te, atahoriꞌ hetar rema raꞌabꞌue, fo rena E nanori sia Ume Hule-oꞌe Huuꞌ a.
