< Lukács 19 >
1 Ezután Jerikóba ért, és átment rajta.
Jesus and his disciples entered Jericho and were going through the [city].
2 Íme, volt ott egy ember, akit Zákeusnak hívtak, aki fővámszedő volt és gazdag.
There was a man [there] named Zacchaeus. He was a chief tax collector, who was rich.
3 Igyekezett meglátni Jézust, hogy ki az, de a sokaságtól nem láthatta meg, mert kis termetű ember volt.
He tried to see Jesus, but he was very short, and there was a big crowd of people [near Jesus]. So he was not able to see him.
4 Ezért előrefutott, és felmászott egy eperfügefára, hogy lássa őt, mert arra kellett elmennie.
So he ran further ahead [along the road] that Jesus was walking on. He climbed a sycamore-fig tree to see Jesus.
5 Amikor arra a helyre jutott, Jézus feltekintett, és meglátta, és ezt mondta neki: „Zákeus, hamar jöjj le, mert ma nekem a te házadnál kell megszállnom.“
When Jesus got there, he looked up and said to him, “Zacchaeus, come down quickly, because [God wants] me to go [with you(sg)] to your house and stay there [tonight]”!
6 Ekkor sietve leszállt, és örömmel befogadta.
So he came down quickly. [He took Jesus to his house] and welcomed him joyfully.
7 Amikor ezt látták, mindnyájan zúgolódtak, és ezt mondták: „Bűnös emberhez ment be szállásra.“
The people [who saw Jesus go there] grumbled saying, “He has gone to be the guest of a man who is a sinner!”
8 Zákeus pedig előállt, ezt mondta az Úrnak: „Uram, íme, minden vagyonomnak felét a szegényeknek adom, és ha valakitől valamit kizsaroltam, négyszer annyit adok helyébe.“
Then Zacchaeus stood up [while they were eating] and said to the Lord [Jesus], “Lord, I want you [(sg)] to know that I am going to give half of what I own to poor people. And as for the people whom I have cheated, I will pay them back four times the amount [I have gotten from them by cheating].”
9 Jézus ezt mondta neki: „Ma lett üdvössége ennek a háznak, mert ő is Ábrahám fia.
Jesus said to him, “Today [God] has forgiven [PRS] [you and the other people in] [MTY] this house, because you [(sg)] also [have shown that you have trusted in God as] your ancestor Abraham [did].
10 Mert azért jött az Emberfia, hogy megkeresse és megtartsa, ami elveszett.“
Remember this: [I], the one who came from heaven, came to seek and save [people like you(sg)] who have [gone astray from God, just like a shepherd who searches for his] lost [sheep].”
11 Amikor pedig ezeket hallották, még egy példázatot is mondott, mert közel volt Jeruzsálemhez, és azok azt gondolták, hogy azonnal megjelenik Isten országa.
They were coming near to Jerusalem, and the people who were [going with Jesus] who heard him say these things thought that as soon as [he got to Jerusalem] he would become their king.
12 Ezt mondta tehát: „Egy nemesember egy messzi tartományba ment, hogy ott királyságot szerezzen magának, azután majd visszatérjen.
[So] he told them this parable: “A prince prepared to go to a distant country in order that [the Emperor] would make him a king. [He intended] to return later.
13 Hívatta azért tíz szolgáját, és adott nekik tíz minát, és ezt mondta nekik: Kereskedjetek, amíg visszajövök.
[Before he left], he summoned ten of his servants. He gave each of them a coin worth three months’ wages. He said to them, ‘Do business with these coins until I return!’ [Then he left].
14 Alattvalói pedig gyűlölték őt, és követséget küldtek utána, és ezt üzenték: Nem akarjuk, hogy ő uralkodjék rajtunk.
But [many of] his fellow-citizens hated him. So after he left they sent some messengers to tell [the Emperor], ‘We [(exc)] do not want this man to be our king!’
15 Történt, amikor megszerezte a királyságot, megparancsolta, hogy szolgáit, akiknek a pénzt adta, hívják oda hozzá, hogy megtudja, ki mint kereskedett.
But [the Emperor] made him king anyway. [Later] the [new king] returned. Then he commanded that the servants to whom he had given the coins should be summoned {that someone should summon the servants to whom he had given the coins}. He wanted to know how much they had gained by doing business with the coins.
16 Eljött az első, és ezt mondta: Uram, a te minád tíz minát nyert.
The first man came [to him] and said, ‘Sir, with your one coin [I] have earned ten more [coins]!’
17 Ő pedig ezt mondta neki: Jól van, jó szolgám, mivel hű voltál a kevesen, legyen hatalmad tíz város felett.
He said to this man, ‘[You are a] good servant! [You have] done [very] well! Because you have [handled] faithfully a small amount [of money, I will give you] authority [to rule] ten cities.’
18 És jött a második, és ezt mondta: Uram, a te minád öt minát nyert.
Then the second servant came and said, ‘Sir, with your one coin [I] have earned five more [coins]!’
19 Így szólt ennek is: Neked is legyen hatalmad öt város felett.
He said to that servant similarly, ‘[Good! I will give you authority to rule] five cities.’
20 És eljött a harmadik is, és ezt mondta: Uram itt van a te minád, amelyet kendőbe kötve tartottam.
Then another servant came. He said, ‘Sir, here is your coin. I wrapped it in a napkin and put it away, [so that nothing would happen to it].
21 Mert féltem tőled, mert kemény ember vagy, azt is elveszed, amit nem te tettél el, és learatod, amit nem te vetettél.
I did that [because] I was afraid [of what you would do to me if the business failed. I know] you are a man who does not do foolish things with your money. You [even] take [from others money] that does not really belong to you, [like a farmer who] harvests grain [from another man’s field] where he did not [even] do the planting.’
22 Ezt mondta annak: A te szavaid szerint ítéllek meg téged, gonosz szolga. Tudtad, hogy én kemény ember vagyok, aki elveszem, amit nem én tettem el, és learatom, amit nem én vetettem.
The king said to that servant, ‘You wicked servant! I will condemn you by the very words [MTY] that you [have just now spoken]. (You know that I do not [do foolish things with my money]./Did you not know that I do not [do foolish things with my money]?) [RHQ] [You said] that I [even] take [from others money] that does not really [belong to me], [like a farmer who] harvests grain [from another man’s field] where he did not [even] do the planting.
23 Miért nem tetted azért az én pénzemet a pénzváltók asztalára, hogy amikor megjövök, kamatostul kapjam vissza?
So (you should at least have given my money to money lenders!/why did you not [at least] give my money to bankers?) [RHQ] Then [when I returned] I could have collected that amount plus the interest [it would have earned]!’
24 Az ott állóknak ezt mondta: Vegyétek el ettől a minát, és adjátok annak, akinek tíz minája van.
Then [the king] said to those who were standing near, ‘Take the coin from him and give it to [the servant] who has ten coins!’
25 És mondták neki: Uram, annak már van tíz minája!
They protested, ‘But Sir, he already has ten [coins]!’
26 De ő ezt mondta: Mondom nektek, hogy mindenkinek, akinek van, adatik, akinek pedig nincs, még amije van, az is elvétetik tőle.
[But the king said], ‘I tell you this: To the people who [use well what] they have [received], more will be given {[I] will give more}. But from the people who [do] not [use well what they have received], even what they [already] have will be taken away {[I] will take away even what they already have}.
27 Ellenségeimet pedig, akik nem akarták, hogy rajtuk uralkodjam, hozzátok ide, és öljétek meg előttem.“
Now, [as for] those enemies of mine who did not want me to rule over them, bring them here and execute them while I am watching!’”
28 Miután ezeket elmondta, továbbment Jeruzsálem felé.
After [Jesus] said those things, he [continued on the road] up to Jerusalem, going ahead of his disciples.
29 És történt, hogy amikor Betfagéhoz és Betániához közeledett, a hegynél, amelyet Olajfák hegyének neveznek, elküldött kettőt tanítványai közül,
When they got near Bethphage and Bethany [villages], near the hill that is called {that they call} Olive [Tree] Hill,
30 és ezt mondta nekik: „Menjetek el az átellenben lévő faluba, amelybe beérve találtok egy megkötött szamárcsikót, amelyen még ember nem ült, oldjátok el, és hozzátok ide.
he said to two of [his] disciples, “Go to the village just ahead [of you]. As you [two] enter [it], you will see a young animal that no one has ever ridden, that has been {someone has} tied up. Untie it and bring it [to me].
31 Ha pedig valaki megkérdezi, hogy miért oldjátok el, ezt mondjátok annak: Az Úrnak van szüksége rá.“
If anyone asks you, ‘Why are you untying it?’ say [to him], ‘The Lord needs it.’”
32 A küldöttek elmentek, és mindent úgy találtak, amint megmondta nekik.
[So] the [two disciples] went [to the village] and found the [animal], just like he had told them.
33 Amikor a szamárcsikót eloldották, annak gazdái ezt mondták: „Miért oldjátok el a szamárcsikót?“
As they were untying it, its owners said to them, “Why are you two untying that young animal?”
34 Ők pedig ezt mondták: „Az Úrnak van szüksége rá.“
They replied, “The Lord needs it.” [So the owners said that they could take it].
35 Elvitték azért azt Jézushoz, és felsőruhájukat a szamárcsikóra tették, és felültették rá Jézust.
The [two disciples] brought [the animal] to Jesus. They threw their cloaks on the animal’s back [for him to sit on] and helped Jesus get on it.
36 Amint tovább ment, az emberek felsőruhájukat az útra terítették.
Then as he rode along, [others] spread their cloaks on the road [to honor him].
37 Amikor már az Olajfák lejtőjéhez közeledett, a tanítványok egész sokasága örvendezve, fennhangon kezdte dicsérni Istent mindazokért a csodákért, amelyeket láttak,
As they came near [to Jerusalem], on the road that descends from Olive [Tree] Hill, the whole crowd of his disciples began to rejoice and praise God loudly for all the great miracles that they had seen [Jesus do].
38 és ezt mondták: „Áldott a Király, aki az Úr nevében jön! Békesség a mennyben, és dicsőség a magasságban!“
They were saying things like, “May the Lord [God] bless our king who comes representing [MTY] him!” “May there be peace [between God] in heaven [and us his people]!” “May [everyone] praise God!”
39 A sokaságból néhány farizeus ezt mondta neki: „Mester, utasítsd rendre tanítványaidat!“
Some of the Pharisees who were in the crowd said to Jesus, “Teacher, rebuke your disciples [for saying things like that]!”
40 Ő így válaszolt nekik: „Mondom nektek, ha ezek elhallgatnak, a kövek fognak kiáltani.“
He replied, “I tell you this: If these people would be silent, the stones themselves would shout [to praise me]!”
41 Amikor közelebb ért, és meglátta a várost, megsiratta azt.
When [Jesus] came near [to] Jerusalem and saw the city, he cried about [its people].
42 Ezt mondta: „Bár felismerted volna ezen a napon te is, ami békességedre szolgál. Most azonban el van rejtve szemed elől.
He said, “[My disciples know what they need to do] to have peace [with God]; I wish that even today [the rest of] you people knew it. But now you are unable to know [MTY] it.
43 Mert jönnek majd rád napok, amikor ellenségeid körülötted sáncot építenek, körülvesznek, és mindenfelől szorongatnak;
I want you to know this: Soon [your enemies] will come and will set up a barricade around your [city]. They will surround [the city] and attack [it] on all sides.
44 a földre tipornak téged és fiaidat, és nem hagynak benned követ kövön, mert nem ismerted fel meglátogatásod idejét.“
They will [break through] the walls [and] destroy everything. They will smash you and your people/children. [When they finish destroying everything], there will not be one stone left on top of another. [All this will happen] because you did not recognize the time when God sent his [Messiah] to [save] you!”
45 Azután bement a templomba, és kezdte kiűzni azokat, akik ott adnak és vesznek,
[Jesus entered Jerusalem and] went into the Temple [courtyard]. He saw the people who were selling [things there],
46 és ezt mondta nekik: „Meg van írva: »Az én házam imádságnak háza, ti pedig azt latrok barlangjává tettétek.«“
and he began to chase them out. He said to them, “It has been written {[A prophet] wrote} [in the Scriptures that God said], ‘[I want] my house to be a place where people pray’; but you bandits have made it a cave where you can [hide]!”
47 Aztán naponként tanított a templomban. A főpapok, az írástudók és a nép előkelői azon voltak, hogy elpusztítsák.
Each day [during that week Jesus] was teaching people in the Temple [courtyard]. The chief priests and the men who taught the [Jewish] laws and [other Jewish] leaders tried to find a way to kill him.
48 De nem találtak megoldást arra, hogy mit cselekedjenek, mert az egész nép rajongva hallgatta őt.
But they did not find any way to do it, because all the people there listened eagerly to him [and would have resisted them if they had tried to hurt him].