Lukács 17
1 Ezt mondta a tanítványoknak: „Lehetetlen, hogy botránkozások ne történjenek, de jaj annak, aki ilyeneket okoz.
Aru ek din Jisu pora chela khan ke koise, “Paap koribi dibole porikha to ahibo, kintu jun manu eitu khan loi kene ahe, taike hai ase!
2 Jobb annak, ha malomkövet kötnek a nyakára, és a tengerbe dobják, mintha csak egyet is megbotránkoztat e kicsinyek közül.
Eneka manu dusra ke dukh diya pora nijor gola te pathor bandhi kene pani nichete phelai dile he bhal hobo.
3 Vigyázzatok magatokra!“„Ha pedig a te atyádfia vétkezik ellened, fedd meg, és ha megbánja, bocsáss meg neki.
Nijorke bhal pora sai lobi. Jodi tumi laga bhai paap kori ase, tinehoile taike rukhai dibi; aru jodi tai mon ghurai loile, taike maph dibi.
4 És ha egy napon hétszer is vétkezik ellened, és egy napon hétszer tér vissza hozzád ezt mondva: Megbántam – bocsáss meg neki.“
Jodi bhi tai tumi logote sath bar paap kaam kore ek dinte, aru sath bar wapas ahi kene koi, ‘Moike maph dibi, titia tumi taike maph koribo lage!”
5 Az apostolok ezt mondták az Úrnak: „Növeld hitünket!“
Apostle khan pora Probhu ke koise, “Moi khan laga biswas dangor kori dibi.”
6 Ezt mondta az Úr: „Ha annyi hitetek volna, mint a mustármag, és ezt mondanátok ennek az eperfának: Szakadj ki gyökerestől, és gyökerezz meg a tengerben, az engedelmeskedne nektek.
Titia Probhu he koise, “Tumikhan laga biswas ekta sorso dana nisena thakile bhi, tumikhan etu mulberry ghas ke kobo, ‘Nijor laga niche shikor pora ulai jabi, aru jai kene samundar te ulabi,’ aru tumi laga kotha manibo.
7 „Ki az közületek, akinek ha van egy szolgája, és az szánt vagy legeltet, és megjön a mezőről, mindjárt azt mondja neki: Jöjj, és ülj az asztalhoz?
Aru yate kun manu tai laga noukar kheti te kaam kori thaka homoi te, nohoile bhi saguli rukha homoi te taike kobo, ‘Joldi ahikena kha luwa koribi’?
8 Nem azt mondja-e inkább neki: Készíts vacsorát, és övezd fel magad, és szolgálj nekem, míg én eszem és iszom, te pedig azután egyél és igyál!?
Kintu, tai etu manu ke eneka nokobo naki, ‘Moi kiba khabole nimite taiyar koribi, aru tumi laga kapra ke peti bandi lobi jitia moike kha luwa di ase, aru etu pichete tumi kha luwa koribi’?
9 Vajon megköszöni-e annak a szolgának, hogy azt tette, amit neki parancsolt? Nem gondolom.
Tai laga noukar ke ki hukum dise etu tai kori diya nimite malik pora taike dhanyavad dise naki?
10 Hasonlóképpen ti is, ha mindazt megtették, amit parancsoltak nektek, mondjátok: Haszontalan szolgák vagyunk, mert csak azt tettük, ami kötelességünk volt.“
Etu nisena tumikhan bhi, jitia tumikhan ke ki hukum diya sob kori loise, tumikhan eneka kobo lage, ‘Moi khan layak nathaka noukar ase. Moi khan ke ki koise etu he korise.’”
11 Történt, amikor útban volt Jeruzsálem felé, átment Samária és Galilea között.
Aru etu homoi te jitia Jisu Jerusalem sheher te jaise, Tai Samaria aru Galilee jaga khan phale pora jai thakise.
12 Amikor egy faluba ért, tíz leprás férfi jött elé, akik távol megálltak,
Jitia tai ekta bosti te ponchise, dos jon kusto-rugi bemar thaka khan ke lok paise. Taikhan durte khara kori thakise.
13 és hangosan ezt kiáltották: „Jézus, Mester, könyörülj rajtunk!“
Aru taikhan awaj uthaikene, koise, “Jisu, Probhu, amikhan uporte morom koribi.”
14 Amikor meglátta őket, ezt mondta: „Menjetek el, mutassátok meg magatokat a papoknak.“És történt, hogy míg odamentek, megtisztultak.
Jitia Tai taikhan ke dikhise, Jisu taikhan ke koise, “Jabi aru nijorke purohit khan ke dikhabi.” Aru jitia taikhan jai thakise, taikhan sob sapha hoi jaise.
15 Egy pedig közülük, amikor látta, hogy meggyógyult, visszatért, és hangosan dicsőítette Istent.
Titia ekjon taikhan majot pora, bhal howa dikhi kene ghuri kene saise aru jor awaj pora Isor ke mohima korise.
16 Lába elé borulva adott hálát. Ez pedig samáriai volt.
Tai Jisu laga theng nichete giri jaise, aru Taike dhanyavad dise. Tai Samaria laga manu thakise.
17 Jézus ekkor így szólt: „Nem tízen tisztultak meg? Hol van a többi kilenc?
Titia Jisu taike hudise, “Dos jun manu bhal huwa nai naki? Nou jun to kot te ase?
18 Nem akadt más, aki visszatért volna dicsőséget adni Istennek, csak ez az egy idegen?“
Taikhan majote aru Isor ke dhanyavad dibole kun bhi wapas aha nai naki, khali etu manu he nohoile jun alag desh pora ase?”
19 És ezt mondta neki: „Kelj fel, menj el, a te hited megtartott téged.“
Jitia Jisu he taike koise, “Uthibi aru jabi. Tumi laga biswas pora tumike bhal korise.”
20 Amikor megkérdezték a farizeusok, hogy mikor jön el Isten országa, így felelt nekik: „Isten országa nem szemmel láthatóan jön el.
Pharisee khan pora Jisu ke Isor laga rajyo kitia ahibo eneka hudise, Tai jawab dise, “Isor laga rajyo to koi kene nahe.
21 Sem azt nem mondják: Íme, itt, vagy íme, ott van, mert Isten országa bennetek van!“
Aru eneka nokobo, ‘Sabi, yate ase!’ Nohoile ‘Ta te ase!’ Kintu sabi, Isor laga rajyo to tumikhan majote ase.”
22 A tanítványoknak pedig ezt mondta: „Eljön az idő, amikor szeretnétek egyet látni az Emberfia napjai közül, de nem láttok.
Titia Jisu laga chela khan ke koise, “Eneka din ahibo, jitia tumikhan Manu laga Putro ke sabole itcha koribi, kintu tumikhan dikhi napabo.
23 Mondják majd nektek: Íme, itt, vagy íme, ott van, de ne menjetek oda, és ne fussatok utána.
Titia taikhan pora tumike kobo, ‘Sabi ta te!’ Nohoile ‘Sabi yate!’ Tumi taikhan laga pichete napola bhi,
24 Mert amint a felvillanó villámlás az ég aljától az ég aljáig fénylik, úgy jön el az Emberfia az ő napján.
jitia akas te bhijili mara homoi te ekta jaga pora dusra jagate ujala dikhe etu nisena Manu laga Putro bhi Tai wapas aha homoi te eneka hobo.
25 De előbb sokat kell szenvednie és megvettetnie ettől a nemzedéktől.
Kintu poila Tai bisi dukh pabo lagibo etu jamana manu khan hath pora.
26 És amint Nóé napjaiban történt, úgy lesz az Emberfia napjaiban is.
Jineka Noah laga homoi te hoisele, eneka din Manu laga Putro laga homoi te bhi eneka hobo.
27 Ettek, ittak, megnősültek, férjhez mentek addig a napig, amíg Nóé be nem ment a bárkába, és eljött az özönvíz, és elpusztított mindenkit.
Taikhan kha luwa kori thakise, shadi kori thakise, aru jibon to duniya laga khushi pora moja kori thakise, utu din tak jitia Noah dangor naw bhitor te ghusi jaise, aru dangor hawa pani ahi kene manu ke khotom kori dise.
28 Hasonlóképpen, ahogy Lót napjaiban is volt: ettek, ittak, vettek, adtak, ültettek, építettek,
Aru eneka din Lot laga homoi te bhi hoise- taikhan kha luwa nisa-panite moja kori thakise, ekjon-ekjon logote luwa-diya kori thakise, kunba ghor bonai thakise aru kunba kheti kori thakise:
29 de azon a napon, amikor Lót kiment Sodomából, tűz és kénkő esett az égből, és elpusztított mindenkit.
kintu jitia Lot Sodom pora ulai ahise, akas pora jui ahi kene sob manu ke khotom kori dise.
30 Így lesz azon a napon is, amelyen az Emberfia megjelenik.
Aru eneka he din ahibo jitia Manu laga Putro wapas ahibo aru sob manu Taike dikhi pabo.
31 Azon a napon, aki a háztetőn lesz, holmija pedig a házban, ne menjen le, hogy elvigye. És aki a mezőn lesz, ne forduljon vissza.
Aru etu dinte, jun manu ghor uporte ase aru tai laga saman khan ghor te ase, taike etu saman lobole nimite nichete jabo nadibi; aru jun manu kheti te kaam kori ase, etu ke ghuri kene pichete sabole nadibi.
32 Emlékezzetek Lót feleségére!
Lot laga maiki ke yaad koribi.
33 Aki meg akarja tartani életét, elveszti azt, és aki elveszti, megtartja azt.
Jun manu tai laga jibon bacha bole bisare tai harai dibo, kintu jun manu nijor jibon to Isor nimite harai diye tai bachibo.
34 Mondom nektek: azon az éjszakán ketten lesznek egy ágyban, az egyik felvétetik, a másik ott hagyatik.
Moi tumikhan ke koi ase, etu rati te duijon ghumai thakibo. Ekjon ke uthai lobo, aru ekjon ke chari jabo.
35 Két asszony őröl együtt, az egyik felvétetik, a másik otthagyatik.
Aru etu nisena duita mahila eke jagate dhaan khundi thakibo. Ekjon ke uthai loijabo aru ekjon ke chari jabo.
36 Ketten lesznek a mezőn, az egyik felvétetik, a másik otthagyatik.“
Duijon manu kheti te kaam kori thakibo, ekjon ke loijabo aru ekjon ke chari jabo.”
37 Azok ezt mondták neki: „Hol, Urunk?“Ő pedig így válaszolt: „Ahol a tetem, oda gyűlnek a saskeselyűk.“
Titia taikhan pora Jisu ke koise, “Kot te Probhu?” Aru Tai pora taikhan ke koise, “Jun jagate manu laga gaw thake, ta te pucha mangso kha chiriya khan bhi joma kori kene thake.”
