Lukács 15
1 A vámszedők és a bűnösök mindnyájan hozzá mentek, hogy hallgassák őt.
Ngalesosikhathi kwasekubuthana kuye abathelisi lezoni ukuzokuzwa imfundiso yakhe.
2 A farizeusok és az írástudók pedig így zúgolódtak: „Bűnösöket fogad magához, és velük együtt eszik.“
Kodwa abaFarisi labafundisi bomthetho bakhonona bathi, “Umuntu lo wemukela izoni adle lazo.”
3 Ő pedig ezt a példázatot mondta nekik:
UJesu wasebatshela umzekeliso lo, wathi:
4 „Kicsoda az közületek, akinek ha száz juha van, és egyet azok közül elveszít, nem hagyja ott a kilencvenkilencet a pusztában, és nem megy az elveszett után, míg meg nem találja azt?
“Ake kuthiwe omunye wenu ulezimvu ezilikhulu besekulahleka eyodwa kuzo. Kazukuzitshiya yini lezo ezingamatshumi ayisificamunwemunye lasificamunwemunye khonale egangeni ayidinge leyo elahlekileyo aze ayithole na?
5 És ha megtalálta, örömében felveszi vállára.
Kuthi lapho eseyitholile ayithwale emahlombe ngokuthokoza
6 És hazamenve, összehívja barátait és szomszédait, és ezt mondja nekik: Örüljetek velem, mert megtaláltam juhomat, amely elveszett.
aye layo ekhaya. Abesebiza abangane bakhe labomakhelwane athi, ‘Thokozani lami; sengiyitholile imvu yami ebilahlekile.’
7 Mondom nektek, hogy ugyanígy nagyobb öröm lesz a mennyben egy megtérő bűnösön, mint kilencvenkilenc igaz emberen, akinek nincs szüksége megtérésre.
Ngilitshela ukuthi ngaleyondlela kuzakuba lokuthokoza ezulwini ngokuphenduka kwesoni esisodwa okudlula labobantu abalungileyo abangamatshumi ayisificamunwemunye lasificamunwemunye abangakudingiyo ukuphenduka.”
8 „Vagy ha egy asszonynak tíz drahmája van, és elveszít egy drahmát, nem gyújt-e lámpást, nem söpri-e ki a házat, és nem keresi-e gondosan, míg meg nem találja?
“Kumbe kuthi owesifazane elenhlamvu zesiliva ezilitshumi kulahleke uhlamvu olulodwa. Kalumathisi yini isibane, athanyele endlini, adingisise kuhle aze aluthole na?
9 És ha megtalálta, összehívja barátnőit és szomszédait, és így szól: Örüljetek velem, mert megtaláltam a drahmát, amit elveszítettem!
Kuthi eselutholile abize abangane bakhe labomakhelwane, athi kubo, ‘Thokozani lami; sengilutholile uhlamvu lwami lwesiliva obelulahlekile.’
10 Mondom nektek, ugyanígy öröm van Isten angyalainak színe előtt egy bűnös ember megtérésén.“
Ngiyalitshela ukuthi ngaleyondlela kulokuthokoza phambi kwezingilosi zikaNkulunkulu ngokuphenduka kwesoni esisodwa.”
11 Azután ezt mondta: „Egy embernek volt két fia.
UJesu waqhubeka wathi: “Kwakukhona indoda eyayilamadodana amabili.
12 És az ifjabb azt mondta atyjának: Atyám, add ki a vagyonból a rám eső részt. És ő megosztotta közöttük a vagyont.
Encinyane yathi kuyise, ‘Baba, ngipha esami isabelo selifa.’ Ngakho uyise wabehlukanisela impahla yakhe bobabili.
13 Nem sok nap múlva a kisebbik fiú összeszedte mindenét, és messze vidékre költözött, és ott eltékozolta minden vagyonát, mert kicsapongó életet élt.
Ngemva kwesikhatshana indodana encane yabutha konke okungokwayo yasuka yaya elizweni elikhatshana, yafika khonale yayichitha inotho yayo ngempilo yokuxhwala.
14 Miután mindenét elköltötte, nagy ínség támadt azon a vidéken, úgyhogy nélkülözni kezdett.
Isitshaye yachitha konke, kwaba lendlala enkulu kulolonke ilizwe, yasiswela kakhulu.
15 Ekkor elment, és elszegődött annak a vidéknek egyik polgárához, aki elküldte őt mezőjére disznókat legeltetni.
Yasisiyadinga umsebenzi komunye umuntu wakulelolizwe owayisa esiqintini sakhe ukuyagcina ingulube.
16 Ő pedig szívesen megtöltötte volna gyomrát azzal a moslékkal, amit a disznók ettek, de senki sem adott neki.
Yabona kungcono kuyo ukuthi ixotshe iphango ngokudla okwakudliwa zingulube, kodwa kayizange iphiwe lutho langubani.
17 Amikor magába szállt, ezt mondta: Az én atyámnak milyen sok bérese bővölködik kenyérben, én pedig éhen halok!
Kwathi lapho ingqondo yayo isicabanga kuhle, yathi, ‘Kambe zingaki izinceku zikababa ezidla zizezitshiye kodwa nanku mina ngifa ngendlala!
18 Felkelek, és elmegyek az én atyámhoz, és ezt mondom neki: Atyám, vétkeztem az ég ellen és teellened,
Ngizasuka ngibuyele kubaba ngifike ngithi kuye: Baba, ngenze isono phambi kwezulu lakuwe.
19 és nem vagyok méltó, hogy fiadnak nevezz. Tégy engem olyanná, mint a te béreseid közül egy!
Kangisafanelanga ukuthiwa ngiyindodana yakho; ngenza ngibe njengomunye wezinceku zakho.’
20 Felkelt, és elment atyjához. Amikor pedig még távol volt, meglátta őt az ő atyja, és megesett rajta a szíve, és hozzáfutott, nyakába borult, és megcsókolta.
Ngakho yaphakama yaya kuyise. Kodwa yathi isesebucwala uyise wayibona wayizwela isihawu; wagijimela kuyo indodana yakhe, wayigona, wayanga.
21 A fiú ezt mondta neki: Atyám, vétkeztem az ég ellen és teellened. Nem vagyok immár méltó, hogy fiadnak nevezz.
Indodana yathi kuye, ‘Baba, ngenze isono phambi kwezulu lakuwe. Kangisafanelanga ukuthiwa ngiyindodana yakho.’
22 Atyja pedig ezt mondta szolgáinak: Hozzátok ki a legszebb ruhát, és adjátok föl rá, és húzzatok gyűrűt a kezére és sarut a lábára!
Kodwa uyise wathi ezincekwini zakhe, ‘Phangisani! Lethani isembatho esihle ukwedlula ezinye limgqokise. Lifake indandatho emunweni wakhe, limgqokise lamanyathela ezinyaweni zakhe.
23 És hozzátok elő a hízott tulkot, és vágjátok le, és együnk és vigadjunk.
Beseliletha ithole elinonisiweyo lilihlabe. Asenzeni idili sithokoze.
24 Mert az én fiam meghalt és feltámadott és elveszett és megtaláltatott. Elkezdtek azért vigadozni.
Ngoba indodana yami le yayisifile, kodwa isiphila njalo; yayilahlekile manje isifunyenwe.’ Waqalisa manje umkhosi wokujabula.
25 Az ő nagyobbik fia pedig a mezőn volt. És amikor hazajött, és közeledett a házhoz, hallotta a zenét és a táncot.
Sonke lesisikhathi indodana endala yayisensimini. Yathi isibanga endlini yezwa kuhlatshelelwa njalo kugidwa.
26 Előhívott egyet a szolgái közül, és megtudakolta, mi történt.
Yasibiza omunye wezinceku yambuza ukuthi kwakusenzakalani.
27 Mire az így felelt: A te öcséd jött meg, és atyád levágatta a hízott tulkot, mivel egészségben kapta vissza.
Waphendula wathi, ‘Umfowenu usebuyile, ngakho uyihlo usemhlabele ithole elinonisiweyo ngoba ubuye ephilile, ephelele.’
28 Erre ő megharagudott, és nem akart bemenni. De az Atyja kiment, és kérlelni kezdte.
Umnewabo wazonda kakhulu, wala ukungena ngekhaya. Uyise wasephuma esiya kuye ukuyamncenga.
29 Ő pedig így válaszolt atyjának: Íme, én ennyi éve szolgálok neked, és soha át nem hágtam parancsaidat, és nekem egy kecskefiat sem adtál, hogy az én barátaimmal vigadjak.
Kodwa waphendula uyise wathi, ‘Khangela! Iminyaka yonke le bengikusebenzela kanzima njalo kangizange ngeqe imilayo yakho. Kodwa kawuzange ungiphe lokulizinyane kodwa lokhu ukuthi lami kengithokoze labangane bami.
30 Amikor pedig ez a te fiad megjött, aki paráznákkal tékozolta el a vagyonodat, levágattad neki a hizlalt tulkot.
Kodwa lokhu kuthi nxa indodana yakho le esitshaye yathintitha inotho yakho lezifebe, isibuyile ekhaya uyihlabele ithole elinonisiweyo!’
31 Ő pedig azt mondta neki: Fiam, te mindenkor velem vagy, és mindenem a tied!
Uyise wathi, ‘Ndodana yami, uhlezi ulami sonke isikhathi njalo konke engilakho ngokwakho.
32 Vigadnod és örülnöd kellene, hogy a te testvéred meghalt és feltámadt, elveszett és megtaláltatott.“
Kodwa bekufanele sithokoze sijabule ngoba umfowenu lo wayesefile, manje usephila njalo; ubelahlekile, usefunyenwe.’”
